Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for

  • Author or Editor: Barbara Nagy x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy, Gergő Erdei and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Schreiberné Molnár, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Barbara Nagy, Márta Bakacs, Orsolya Kis, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 az előző vizsgálathoz hasonlóan az Európai Lakossági Egészségfelmérés egy kisebb almintáján valósult meg. A szerzők a jelen közleményben a magyar lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig a 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság vitaminbevitelét reprezentálja. Eredmények: A férfiak és a nők vitaminbevitele között jelentős eltérés állapítható meg. Férfiaknál a C-vitamin kivételével valamennyi vízben oldható vitamin bevitele nagyobb, mint a nőknél, a D- és E-vitamin esetében a különbség szignifikáns. Pozitívumnak tekinthető a lakosság ajánlásoknak megfelelő B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin- és niacinbevitele, a férfiaknál azonban az előző vizsgálathoz képest csökkent az A-vitamin- és β-karotin-bevitel. Továbbra is alacsony a D-vitamin- és folsavbevitel, főleg az idősek D-vitamin-bevitele kritikusan alacsony. A biotin- és pantoténsav-bevitel sem érte el az ajánlott értéket. Következtetés: A megfelelő vitaminellátottság eléréséhez a lakosság tájékoztatása mellett nélkülözhetetlen az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele is. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Sarkadi Nagy, Márta Bakacs, Éva Illés, Barbara Nagy, Anita Varga, Orsolya Kis, Erzsébet Schreiberné Molnár and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének és ezek időbeli változásainak monitorozása. Módszer: A táplálkozási adatfelvétel háromnapos táplálkozási naplóval történt. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja nem és életkor szerint. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott zsírbevitel (38 E% férfiak, 37 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 47 E% nők), míg a fehérjebevitel megfelelő. Következtetés: Kedvezőtlen változás a 2009-es táplálkozási vizsgálathoz képest a nők zsír és telített zsírsavak energiaarányának növekedése, és mindkét nem esetén a zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenése, amely utóbbi magyarázza a rostbevitel csökkenését. A hozzáadott cukor energiaaránya a 2009-es vizsgálathoz képest mindkét nem minden korosztályában növekedést mutat. Így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hozzáadott cukor és telített zsírsavak energiaarányának csökkentésére fókuszáló beavatkozások szükségesek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597.

Restricted access

Enterotoxigenic E. coli (ETEC) bacteria frequently cause watery diarrhoea in newborn and weaned pigs. Plasmids carrying genes of different enterotoxins and fimbrial adhesins, as well as plasmids conferring antimicrobial resistance are of prime importance in the epidemiology and pathogenesis of ETEC. Recent studies have revealed the significance of the porcine ETEC plasmid pTC, carrying tetracycline resistance gene tet(B) with enterotoxin genes. In contrast, the role of tet(A) plasmids in transferring resistance of porcine ETEC is less understood. The objective of the present study was to provide a comparative analysis of antimicrobial resistance and virulence gene profiles of porcine post-weaning ETEC strains representing pork-producing areas in Central Europe and in the USA, with special attention to plasmids carrying the tet(A) gene. Antimicrobial resistance phenotypes and genotypes of 87 porcine ETEC strains isolated from cases of post-weaning diarrhoea in Austria, the Czech Republic, Hungary and the Midwest USA was determined by disk diffusion and by PCR. Central European strains carrying tet(A) or tet(B) were further subjected to molecular characterisation of their tet plasmids. Results indicated that > 90% of the ETEC strains shared a common multidrug resistant (MDR) pattern of sulphamethoxazole (91%), tetracycline (84%) and streptomycin (80%) resistance. Tetracycline resistance was most frequently determined by the tet(B) gene (38%), while tet(A) was identified in 26% of all isolates with wide ranges for both tet gene types between some countries and with class 1 integrons and resistance genes co-transferred by conjugation. The virulence gene profiles included enterotoxin genes (lt, sta and/or stb), as well as adhesin genes (k88/f4, f18). Characterisation of two representative tet(A) plasmids of porcine F18+ ETEC from Central Europe revealed that the IncF plasmid (pES11732) of the Czech strain (~120 kb) carried tet(A) in association with catA1 for chloramphenicol resistance. The IncI1 plasmid (pES2172) of the Hungarian strain (~138 kb) carried tet(A) gene and a class 1 integron with an unusual variable region of 2,735 bp composed by two gene cassettes: estX-aadA1 encoding for streptothricin-spectinomycin/streptomycin resistance exemplifying simultaneous recruitment, assembly and transfer of multidrug resistance genes by the tet(A) plasmid of porcine ETEC. By this we provide the first description of IncF and IncI1 type plasmids of F18+ porcine enterotoxigenic E. coli responsible for cotransfer of the tet(A) gene with multidrug resistance. Additionally, the unusual determinant estX, encoding for streptothricin resistance, is first reported here in porcine enterotoxigenic E. coli.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Mikulás, Mercedes Linninger, Emőke Takács, Barbara Kispélyi, Katalin Nagy, Pál Fejérdy and Péter Hermann

Absztrakt:

Az amalgámot már több mint 150 éve alkalmazzák a fogászatban kedvező mechanikai tulajdonságai és tartóssága miatt. Az amalgámtöméssel kapcsolatban számos kérdés merült fel a múltban, elsősorban higanytartalma kapcsán, amely globális viták tárgyát képezte. Az „amalgámkérdés” múltjának és jelenének bemutatásával közleményünk célja a nemzetközi irodalom jelenlegi álláspontjának ismertetése. A jelen összefoglaló a PubMed adatbázisban lévő publikációk, az Európai Fogorvosok Tanácsának irányelvei és a Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozatának ajánlásán alapul. Bár a fogászati amalgám használata széles körben elterjedt, és sok előnnyel jár, aggályok merültek fel az emberi egészségre és a környezetre való káros hatása miatt, amelyben a legfőbb problémát a higanynak a csatornahálózatba való bejutása jelenti a hulladékkezelés során. Az Európai Parlament és Tanács 2017 tavaszán fogadta el a Minamata-egyezményen alapuló, higanyra vonatkozó rendeletét, amelynek a fogászati amalgámot érintő pontjait részletesen taglalja a közlemény. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti tervet kell készíteniük az amalgám kivezetésére, amelynek előkészítése minden országban egyéni sajátosságokra épül. Az ötvözet teljes kivezetése lassan, 2030-ig valósul meg a szabályzat szerint. A szerzők az üvegionomer cementek és a műgyanta bázisú, esztétikus kompozitok ismertetése kapcsán tárgyalják a lehetséges amalgámalternatívák előnyös és hátrányos tulajdonságait. A jövőben számos anyagtani kutatás és hosszú távú követéses vizsgálat szükséges az ideális tömőanyag kifejlesztésére. Több egészségügyi világszervezet mellett az Európai Fogorvosok Tanácsa is felhívja a figyelmet a fogszuvasodás megelőzését elősegítő programokra, amelyek a restaurációk számának csökkentését javasolják. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1700–1709.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Kinga Barták, Zsófia Brigitta Nagy, Sándor Spisák, Zsolt Tulassay, Magdolna Dank, Péter Igaz and Béla Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A sejten kívüli szabad DNS-t már az 1940-es években kimutatták. Eredetéről több elmélet is létezik: lehetséges folyamat a tumoros sejtekből, valamint ezzel párhuzamosan az egészséges sejtekből történő felszabadulás is. Célkitűzés: Munkánk célja a szabad DNS felszabadulási ütemének vizsgálata volt SHO-egér/HT-29 humán colorectalis adenocarcinoma sejtvonal xenograftmodellben, valamint célul tűztük ki egészséges és C38 tumorral oltott C57BL/6-os egerek véráramába juttatott mesterségesen fölszaporított metilált és nem metilált DNS-szakaszok lebomlásának nyomon követését. Módszer: SHO-egerekre HT-29 sejteket oltottunk subcutan, majd vért vettünk 8 héten keresztül. A plazma szeparálása után DNS-t izoláltunk, majd mitokondriális és genomiális RT-PCR-próbákkal megállapítottuk a humán/egér DNS-arányt. A szabad DNS lebomlásának vizsgálatához egészséges és C38 tumorsejttel oltott C57BL/6-os állatok vérébe 3000 bázispár (bp) méretű in vitro metilált és nem metilált DNS-fragmentumot juttattunk. Az amplikonok degradációját 19 valós idejű PCR-próbával mértük, a bomlás ütemére a relatív amplikonkoncentrációk alapján következtettünk. Eredmények: A tumorból származó humán DNS mennyisége a 2. hétig a kimutathatósági határ alatt volt, majd a 3. héttől folyamatos emelkedést tapasztaltunk, amely a 8. hétre 18,26%-ot ért el. A véráramba juttatott DNS-szakaszok lebomlásának sebességében különbséget mutattunk ki a nem metilált és a metilált fragmentumok között. Az egészséges állatokban a nem metilált DNS 6 óra után eltűnt a vérplazmából, míg a metilált fragmentum szakaszai 24 óra múlva is kimutathatók voltak. Tumoros állatokban a degradáció mértéke lelassult, és mindkét forma kimutathatóvá vált 24 óra elteltével. Következtetés: A szabad DNS szerepének és hatásmechanizmusának vizsgálatát egyre nagyobb érdeklődés övezi. Munkánk segítséget nyújthat a DNS felszabadulásának és degradációjának pontosabb megismeréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(6): 223–233.

Open access

A szerzők áttekintik az alsó végtagi thrombophlebitis történetét és kockázati tényezőit. Közlik az aszcendáló varicophlebitis sebészi és konzervatív kezelésének fontos kritériumait. Ismertetik egy 71 éves nőbeteg esetét, akinél alsó végtagi aszcendáló varicophlebitis és kétoldali tüdőembólia együttes előfordulását észlelték. Fontos szempontokra hívják fel a figyelmet: az alsó végtagi phlebitisek után követni kell a betegek sorsát, vizsgálni kell a véralvadási paramétereit, megelőzendő egy újabb thromboemboliás eseményt. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 644–649.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Géza Nagy, Klára Rosta, Barbara Szémán, Mária Sasvári-Székely and Anikó Somogyi

Mind a depresszió, mind a diabetes mellitus napjaink és várhatóan jövőnk népbetegségei. Mára kellő mennyiségű, nagy betegszámú vizsgálat bizonyította, hogy cukorbetegekben az átlagpopulációhoz képest gyakrabban jelentkezik depresszió. A két betegség együttes fennállása fokozott veszélyt jelent a betegek számára, hiszen a komorbiditás kedvezőtlenül befolyásolja a diabetes kezelhetőségét, és ezáltal felgyorsítja a diabeteses szövődmények kialakulását, amelyek megjelenése a depresszív tünetek súlyosbításával egy ördögi kört indíthatnak be. A szerzők részletesen foglalkoznak a diabetes és a depresszió komplex kétirányú kapcsolatának elméleti és gyakorlati hátterével. Céljuk az, hogy felhívják arra a figyelmet, hogy a szénhidrát-anyagcsere rendezésének gátja lehet a depresszió, amelyet fel kell ismerni és szükség szerint kezelni kell, hogy javuljon cukorbetegeink életminősége. Orv. Hetil., 2011, 152, 498–504.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Györgyi Kovács, Barbara Buday, Attila Fék, Botond Literáti-Nagy, József Pauer, Péter Pach, Márta Vitai, Éva Péterfai and László Korányi

Bevezetés: A 2-es típusú cukorbetegség ma már „világjárvány”, megelőzése csak a „praediabetes” idején eredményes, ezért olyan szűrővizsgálatokra van szükség, amelyek a cukorbetegség várományosait időben felfedik. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki egészséges, negatív családi anamnézisű (genetikailag nem diabeteses) és elsőfokú cukorbeteg rokonokkal rendelkező (genetikailag diabeteses), normális szénhidrát-toleranciájú és inzulinérzékenységű nőkben a diagnosztikai értékű anyagcsere-eltérések feltárását. Módszer: A klemp vizsgálatok során normális inzulinérzékenységű, genetikailag nem diabeteses (n = 26) és genetikailag diabeteses (n = 18) önkéntesek adatait elemezték. Eredmények: Genetikailag diabeteses, egészséges nőkben az orális cukorterhelés 120. percében magasabb glükóz- és inzulinkoncentrációt, valamint nagyobb magas denzitású és kisebb alacsony denzitású lipidszintet találtak a genetikailag nem diabeteses egészséges nőkben mért értékekhez képest. Következtetések: Az eredmények szerint genetikailag diabeteses, egészséges nőkben a kialakuló inzulinrezisztenciát megelőzi a hepaticus inzulinrezisztencia és a zsíranyagcsere zavara. A szerzők nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy a cukorbetegséghez és az elhízáshoz vezető energiafelesleg miért okoz genetikailag diabeteses nőkben korán zsíranyagcsere-zavart és hyperinsulinaemiát, továbbá arra sem, hogy az elhízás miért nem társul mindig inzulinrezisztenciával. Orv. Hetil., 2013, 154, 1747–1753.

Restricted access