Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Barbara Simon x
  • All content x
Clear All Modify Search

A talaj kicserélhető kationjainak minőségi és mennyiségi meghatározására többféle módszert használnak a gyakorlatban. A módszerek többek között abban különböznek egymástól, hogy az ioncserét más-más kémhatású közegben vizsgálják. Mivel a kationcserélő-képesség kémhatástól függő tulajdonság, így a vizsgálatok eredményeit csak akkor lehet közvetlenül összehasonlítani egymással, ha azt azonos módszerrel végezték. Magyarországon a Mehlich-módszerként ismert vizsgálati eljárás terjedt el a kationcsere-kapacitás meghatározására. A nemzetközi gyakorlatban viszont - többek között - egy másik, az úgynevezett Grove-módszer használatos. Vizsgálataink igazolták, hogy a két módszer eredményei azonos talajok esetén eltérnek egymástól. Az eltérések összefüggésben vannak a talajkolloidok mennyiségével és minőségével. Az eltérések nagysága elsősorban a minták szervesanyag-tartalmának növekedésével nőtt, az agyagtartalom által befolyásolt különbség a módszerek között, nem volt szignifikáns. A T-érték a különböző talajosztályozási rendszerekben fontos diagnosztikai paraméter, melynek meghatározására nemzetközileg a Grove-módszert használják. Ezek alapján indokolt lenne egy átszámítási módszer kidolgozása, amellyel a két eljárás eredménye átszámítható egymásba. Ezen kívül szintén indokolt az eredeti Grove-módszer elterjedésének szorgalmazása hazánkban.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Barbara Simon, E. Michéli, G. E. van Scoyoc, and et al.

The Typic Haplustalfs soils (Karád and Oltárc) and the Typic Ustochrepts (Gödöllő) are developed on loess, and on aeolian sand parent material, under forest vegetation, resp. The Dystric Ustochrepts (Velem) soil formed on metamorphic schist parent material and had forest vegetation, while the Typic Medisaprists (Zalavár) soil developed on peat parent material and had marsh vegetation.   Based on this study the spatial variability of surface pH samples indicate that the TIM sampling procedure should be improved. Ten to thirty samples must be collected at each site to be able to monitor changes of 0.2 pH units. If only one sample is taken at each site yearly, spatial difference in pH or other parameters are likely to obscure differences which may be occurring over time.  The colloidal composition (organic matter and clay minerals), influenced by parent material, vegetation, and precipitation, showed a close relationship with the acidity factors, such as pH, HAC 1 and EAC 1 values. The pH values were the lowest in the Velem and Oltárc soils where the annual precipitation was the highest (750-800 mm), and in the Karád soil, where the annual precipitation was 650-700 mm. The Gödöllő soil had the highest pH values, probably due to the lowest amount of rainfall (550-600 mm) and the disturbance. The Zalavár soil had fairly high pH throughout the profile probably due to a fluctuating water table.   The HAC 1 and EAC 1 values were the highest in the Velem soil when compared to the other mineral soils.  The pH values were the lowest at this site. The HAC 1 and EAC 1 values were lower in the other three forest soils, at the Karád, Oltárc, and Gödöllő sites. The Zalavár soil had fairly high HAC 1 values in the H3, H4 and H5 horizons, probably due to the very high OM content, which provided a lot of H + ions that can dissociate from the exchange sites.   The E4/E6 ratios were closely related to the decomposition or humification rate in the upper and the subsurface horizons with accumulation of low molecular weight soluble fraction in the deeper horizon.   The mineralogical analysis showed similar compositions for the soils developed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), where the major minerals were vermiculite, mica, kaolinite, and chlorite. A different mineral composition (mica, vermiculite, clintonite, and kaolinite) was observed for the Velem site, where the parent material was metamorphic schist. The four mineral soils are forest soils, with a predominant downward water movement, thus with fairly intensive leaching process. However, there was a distinct difference among the soils formed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), and the soil (Velem) developed on metamorphic schist parent material.  The soils at the Karád, Oltárc, and the Gödöllő sites were less acidified, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values as compared to the Velem soil, even if the precipitation was very high. The calcareous loess parent material probably compensated for the higher precipitation and the resulting leaching process at the Karád and the Oltárc sites. The Gödöllő soil received a very low amount of precipitation, which resulted in a low degree of weathering, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values. However, the metamorphic schist parent material probably contributed to a lower pH and lower buffering of the developing soil.   Based on the chemical and physical analyses, we concluded that among the soil forming factors, precipitation and parent material had the greatest influence on the acidity characteristics of the examined soils. The parent material influenced the mineralogy of the developing soil, which then influenced the pH, HAC 1 , EAC 1 , and CEC values of the soil. In order to substantiate these tendencies more samples from a wider array of geological regions are needed.   

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Barbara Simon, László Tolner, Márk Rékási, and Erika Michéli
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Balázs Szeder, Barbara Simon, Miklós Dombos, Junko Akagi, and Tamás Szegi
Restricted access

Land use change may modify key soil attributes, influencing the capacity of soil to maintain ecological functions. Understanding the effects of land use types (LUTs) on soil properties is, therefore, crucial for the sustainable utilization of soil resources. This study aims to investigate the impact of LUT on primary soil properties. Composite soil samples from eight sampling points per LUT (forest, grassland, and arable land) were taken from the top 25 cm of the soil in October 2019. The following soil physicochemical parameters were investigated according to standard protocols: soil organic matter (SOM), pH, soil moisture, NH4 +–N, NO3 –N, AL-K2O, AL-P2O5, CaCO3, E4/E6, cation exchange capacity (CEC), base saturation (BS), and exchangeable bases (Ca2+, Mg2+, K+, and Na+). Furthermore, soil microbial respiration (SMR) was determined based on basal respiration method. The results indicated that most of the investigated soil properties showed significant difference across LUTs, among which NO3 –N, total N, and K2O were profoundly affected by LUT (p ≤ 0.001). On the other hand, CEC, soil moisture, and Na+ did not greatly change among the LUTs (p ≥ 0.05). Arable soils showed the lowest SOM content and available nitrogen but the highest content of P2O5 and CaCO3. SMR was considerably higher in grassland compared to arable land and forest, respectively. The study found a positive correlation between soil moisture (r = 0.67; p < 0.01), Mg2+ (r = 0.61; p < 0.01), and K2O (r = 0.58; p < 0.05) with SMR. Overall, the study highlighted that agricultural practices in the study area induced SOM and available nitrogen reduction. Grassland soils were more favorable for microbial activity.

Open access

Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.

Restricted access

Érzelmi és társas mintázatok a fapofa- (still face) helyzetben 3–6 hónapos csecsemőknél

Emotional and Social Behavioral Patterns in the still Face Paradigm in 3-6 Month-Old Infants

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Hámori Eszter, Simon Réka Barbara, Márkus Lilla Viktória, and Farkas Flóra

Háttér és célkitűzések:

A fapofa-paradigma (Tronick, Als, Adamson, Wise és Brazelton 1978) szokatlan megszakításos helyzetet teremt az anya-csecsemő interakcióban, így az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az egyéni és a diádikus társas és stressz-szabályozási minták vizsgálatában csecsemőkorban. A kódrendszerek sokfélesége miatt azonban ellentmondásosak az eredmények a mintázatok azonosításában. Jelen tanulmányban egyik célunk egy olyan globális kódrendszer kialakítása volt, amellyel külön vizsgálhatjuk a társas viselkedés és az érzelemkifejezés szerepét a regulációs mintázatok formálódásában. Másik célunk a fapofa- és a regulációs szakaszokra jellemző társasviselkedés-mintázatok keresése és a két szakasz közötti változásuk vizsgálata volt.

Módszer:

101 3–6 hónapos, tipikusan fejlődő csecsemő-anya párral vettük fel a fapofa-paradigmát. A csecsemők érzelmi állapotát, társas viselkedését és stressz-szintjének alakulását a jelen kutatásra kidolgozott Érzelmi és Társas Szabályozási Mintázatok Globális Kódrendszerével értékeltük a fapofa- és a regulációs szakaszokban.

Eredmények:

Az érzelmi dimenzió mintázatai egyértelműen mutatták a klasszikus fapofa-hatást a mintában. A társas dimenzióban négy fő mintázatot defi niáltunk: anyára pozitív, anyára negatív, anyára vegyes és minimalizáló. A fapofa-szakasz domináns társas mintázatai eltérően jósolták be a regulációs szakasz társas mintázatait. A társas viselkedés két szakasz közötti változásában a stressz-szinttel való összefüggésük mentén adaptív, rizikós és többesélyes mintázatokat azonosítottunk. Klaszterelemzéssel egy Nyugodt és egy Nyűgös csoport különült el, amiben az érzelmi dimenzió differenciáló szerepe emelkedett ki a társas dimenzióval szemben.

Következtetések:

Eredményeink alátámasztják, hogy már 3 hónapos kortól jelen lehetnek a stressz szabályozására specifi kus, egyéni regulációs mintázatok. Kódrendszerünk a globális dimenziók alkalmazásának fontosságára hívja fel a fi gyelmet, amely informálhat az összetett érzelmi, valamint a társasviselkedés-mintázatok és a stresszreguláció kölcsönkapcsolatáról, és így hozzájárulhat azok adaptív vagy maladaptív jellegének felméréséhez.

Background and aims:

The Face-to-Face-Still-Face Paradigm (FFSF, Tronick et al, 1978) artifi cially generates an unusual perturbation in the infant-mother interaction and as such has become a widely used procedure in the investigation of individual and dyadic social and stress regulation in infancy. The various coding systems, however, have brought about controversial results in the identifi cations of regulatory patterns. One of our aims was to develop a global coding system, by means of which the role of the social and emotional regulatory behaviors in the formations of organized regulatory patterns could be evaluated separately. Our second aim was to search for social behavior patterns exhibitive of the Still Face and Regulatory episodes as well as to examine their changes from one episode to to other.

Method:

The FFSF paradigm was administered to 101 typically developing 3-6 months-old infant-mother dyads. The emotional state, the social behavior and the changes in the stress level of the infant were evaluated in two episodes of the FFSFP by the Global Coding System of Emotional and Social Regulatory Patterns that has been developed for the purpose of this study.

Results:

The classical Still-Face effect has been clearly demonstrated by the results of the emotional state dimension. Beyond this, we identifi ed four social regulatory patterns: positive-to-mother, negative-to-mother, ambivalent-to-mother and minimization. The dominant social patterns in the Still-Face episode predicted variously those in the Reunion episode. Different patterns of the interrelations of the changes in social strategies and the stress level in the Reunion episode could be identifi ed as adaptive, risk and multi chance patterns. Two groups of infants have been separated by the cluster analysis, the calm and the fussy groups. Emotional dimension, as contrast to social dimension, has emerged as signifi cant clustering predictor. Conclusion: Our results support the hypotheses that individual stress regulatory patterns can be present from as early as three months of infant age. Our coding system draws attention to the importance of global behavioral coding dimensions that can inform us about the interconnection between the complex emotional and social behavior patterns and the stress regulation and thus can contribute to the exploration of their adaptive versus maladaptive nature.

Open access