Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Beáta Boros x
  • All content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

Magyarországon évente 150 millió liter bioetanolt állítanak elő (a legjelentősebb mennyiséget Szabadegyházán). A közeljövőben több nagykapacitású bioetanol üzem építését tervezik. Hazánkban lecsökkent az állatállomány, a kukorica felesleget nem tudjuk takarmányként felhasználni, a kukorica árak a nemzetközi piacon nyomottak. Ezek is indokolhatják a kukorica ipari felhasználásának növelését. A bioetanol előállítás hatékonyságának növelése érdekében ki kell választani – tesztelés útján – az erre a célra legalkalmasabb hibrideket, és a technológiát is a felhasználási célnak megfelelően változtatni kell. Hiszen bioetanol előállításnál fontos, hogy a keményítőtartalom nagyobb legyen (70–75%). Mivel a N műtrágyák a fehérjetartalmat növelik, a K műtrágyák viszont a szénhidrát képződést segítik elő, ipari célú termesztés technológiánál a korábbi gyakorlathoz képest célszerűnek látszik a N kismértékű csökkenése és a K növelése az egyéb technológiai fegyelem betartása mellett.

A két kísérleti évben elért terméseredmények azt bizonyítják, hogy a kukoricából történő bioetanol előállításnál a keményítő tartalom mellett döntő vagy meghatározó tényező a hibridek termőképessége, az elért termés. Sőt a területegységről lehozható bioetanol szempontjából fontosabb a termőképesség, mint a keményítő százalék.

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, réti talajon vizsgáltuk a vetésváltás és az NPK műtrágyázás hatását a kukorica termésére.

A vetésváltás nagymértékben meghatározta a kukorica termése mellett az NPK műtrágya agroökológiai optimumát is. Kedvező vetésváltásban, trikultúrában (borsó – őszi búza – kukorica – kukorica) 20 év átlagában 1,58 t/ha-ral, bikultúrában (őszi búza – kukorica – kukorica – őszi búza) 1,25 t/ha-ral nagyobb termést kaptunk a monokultúrában termesztett kukoricához viszonyítva.

A vetésváltás a kukorica termésstabilitását is nagymértékben befolyásolta. Kedvező és kedvezőtlen években egyaránt trikultúrában a legstabilabb a kukorica termése, ugyanakkor a környezeti feltételek javulásával szintén a trikultúrás kukorica képes a legnagyobb – akár 18 t/ha-os – terméseredményre. A vetésforgó és a N műtrágyázás jelentős mértékben befolyásolta a talaj pH értékét, míg monokultúrás termesztés esetén szignifikánsan kisebb pH értéket kaptunk, mint bi-, illetve trikultúrás termesztés esetén.

A kukoricahibridek termőképessége, természetes tápanyagfeltáró- és hasznosító képessége, továbbá trágyareakciója is nagymértékben eltérő.

A kukoricahibrideket a termőképesség és a műtrágyareakció alapján intenzív, átlagos és extenzív csoportokba soroltuk.

Az agroökológiai műtrágyaoptimum előveteménytől, évjárattól és a hibridtől függően N 40–120, P2O5 25–75, K2O 30–90 kg/ha hatóanyag, amellyel adott körülmények között a legnagyobb termést lehet elérni.

Restricted access