Search Results

In our analysis we examine how the Internet use affects relations, and whether the network characteristics of people exert provable influences on the spread of Internet usage. The empirical basis of our longitudinal research is the three surveys done in the framework of the World Internet Project between 2001 and 2003.

Abstract

During their studies, Roma university students enter into a milieu different from their family environment and this can affect their identity. In our research, we used life story interviews (N = 108) to study Roma university students who attended Roma College for Advanced Studies (RCAS). We were interested in how their identities were formed and what role their family Roma identity strategy and the RCAS played in it. In our analysis, we divided the Roma students into five categories (separated, integrated, assimilated, negative, marginalized) and these identity strategies were also used to determine the respondents' family identity. In the sample, the largest proportion consisted of those who had an integrated personal and family Roma identity strategy. The majority of the respondents had not changed identity strategies and also interpreted their personal identity according to the family pattern. Some of the Roma university students went to RCAS specifically to strengthen their Roma identity. Overall, it can be said that the family Roma identity strategy can be linked to the development of personal identity, and the RCAS can have a role in preserving and strengthening the Roma identity of university students.

Összefoglaló. Jelen tanulmányunk a biztonság társadalmi aspektusait egy speciális csoport, a mélyszegénységben élő családok és az őket segítő szakemberek körében vizsgálja a COVID–19 idején. Kvalitatív módszerrel (csoportos és egyéni interjúk) a makro- (szociális támogatórendszer) és a mikrotársadalmi biztonság dimenziók összefüggését, valamint a mikroszintű biztonság dimenziók közti viszonyokat elemezzük. Ez utóbbi dimenziók leírásánál a kisgyermekes családok munkaerőpiaci és ezzel együtt anyagi helyzetére, mentális egészségi állapotukra, valamint az oktatási helyzet bemutatására koncentrálunk. Az egyes témák leírásánál az érintett családok és az őket segítő szakemberek helyzetértékelése is megjelenik a velük készített interjúk elemzése alapján.

Summary. This study examines the social aspects of security among a specific group of families living in extreme poverty and the professionals helping them during Covid-19. Using a qualitative method (group and individual interviews), we analyse the relationship between macro (social support system) and micro social dimensions of security, as well as the linkages between micro-level dimensions of security. In describing the latter dimensions, we will focus on the labour market situation of families with young children, and hence on their financial situation, their mental health situation and their educational situation. The description of each theme also includes an assessment of the situation of the families concerned and the professionals who help them, based on an analysis of the interviews conducted with them. In the first phase of the study, social problems were identified on the basis of interviews with experts. In the second phase, individual interviews were conducted with the people concerned, the disadvantaged. 11 interviews were conducted with experts: 5 individual and 6 group interviews. In the second phase, 50 disadvantaged people were interviewed individually.

In general, it can be concluded that the daily life of people living in disadvantaged areas has been further affected by the pandemic. The labour market situation has changed and, in this context, the financial situation of the interviewees has further deteriorated. Single-parent families were particularly affected by these problems. The transition to online education has created difficulties for families, children, and teachers and additional tasks for social workers. In many places, the lack of accessible services, the low availability of equipment and low level of digital literacy have prevented distance learning from taking place, and the negative consequences for the population under study can only be predicted. The epidemic has affected the population not only financially but also mentally. The reduction in social life has led to an increase in domestic violence. In some areas, the number of births in disadvantaged families has increased, especially among minors. In fact, the epidemic has brought to the surface the problems that disadvantaged people face on a daily basis: unemployment and deprivation, compounded by educational underachievement. The workload of those working in the social field has also become more visible: a shortage of staff and a lack of resources. At the same time, the enormous potential and flexibility of the current human resources have been revealed.

Elméleti háttér: Számos tanulmány foglalkozott már az egytételes skálákkal, köztük a vizuális megjelenítésűekkel. Összevetve őket olyan többtételes mérőeszközökkel, amelyek ugyanazt a konstruktumot mérik, sok esetben kimutatható volt megbízhatóságuk, validitásuk. Korlátaik mellett alkalmazásuknak sok nyilvánvaló gyakorlati előnye van. Cél: Mivel hazai mintán nem született még ilyen típusú eszközökről közlemény, el kívántuk végezni egy élettel való általános elégedettségre rákérdező, 10-fokú skála, valamint egy általunk kísérleti jelleggel kifejlesztett, hét arckifejezést bemutató hangulati arcskála validitásvizsgálatát. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves vizsgálatból származó adatokat elemeztünk. Az Egytételes Elégedettségskála elemzését egy párokat vizsgáló kutatás női és férfi almintáján végeztük el (N = 2×270), a HA7 Hangulati Arcskála elemzését pedig két másik adatbázis alapján: N = 294 (41% férfi), illetve 596 (49,7% férfi). Az eszközök validálásához több jóllétkérdőívet használtunk (élettel való elégedettség: SWLS-H, élet értelmessége: MLQ-H, önértékelés: RSES-H, pozitív és negatív érzelmek gyakorisága: PANAS). Eredmények: A korrelációs elemzések során mindkét változó esetén szoros összefüggést kaptunk az SWLS-H-val (az Egytételes Elégedettségskálánál r = 0,68 és 0,71), és szintén szignifikáns összefüggést az MLQ-P-vel (az élet értelmességének megélésével), továbbá az Egytételes Elégedettségskálánál az RSES-H-val, a Hangulati Arcskálánál a PANAS-POZ és PANAS-NEG változókkal. Függő változónak az elégedettségskálánál a RSES-H-t, az arcskálánál az SWLS-H-t tekintve a hierarchikus regressziós elemzések mindkét egytételes skála inkrementális erejét kimutatták. Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy az egytételes mérőeszközöket érdemes számításba venni módszertani alternatívaként akkor, amikor kutatásokban a jóllét egyes dimenzióinak gyors, globális értékelésére van szükség.

In the past decade, Clostridium difficile infections (CDIs) have become a major public health challenge. Their epidemiology has radically changed with a significant rise in the number of cases and an increase in severe episodes. Recurrence and failure of conventional treatments are very common. Furthermore, a spread of CDI has emerged in general population without the usual risk factors (unexposed to antibiotic treatment, young people, etc.). The conventional treatments (metronidazole and vancomycin) are still effective and are the first-line antibiotics with new recommendations. New therapeutic strategies are now available. Recent studies show a better efficacy of vancomycin compared with metronidazole for severe episodes. Fidaxomicin is a novel antibiotic drug with an efficacy similar to vancomycin and a lower risk of recurrence. Finally, for relapsing forms, fecal microbiota transplantation (FMT) seems to be the best option. We determined risk factors for CDI among patients treated at the infectious diseases ward of our hospital in Pécs. The study included 886 patients with CDI from 2009 to 2014. The average number of recurrent episodes was 2.16 and the proportion of severe cases was 66%. Among our patients, 726 (82%) had taken antibiotics and 769 (86.8%) had been hospitalized in the prior 3 months before developing CDI. We have found that prior statin use could be a significant risk factor of CDI (OR: 1.7765, 95% CI: 1.3966–2.2597, p < 0.0001). Finally, we present the comparative efficacy of different types of treatment (metronidazole, vancomycin, fidaxomicin, and FMT).

Dramatic changes in the epidemiology of Clostridium difficile infections have been reported from the western world in the past decade. The proportion of severe cases is significantly elevating and clinicians now have to contend with the problem of additional and more frequent episodes of recurrences including an upward trend in the mortality rate. This situation led us to investigate the possibility of the fecal microbiota transplantation (FMT). An amount of 100 ml of fecal microbiota solution was instilled into a nasojejunal (NJ) tube in 16 cases and into a nasogastric (NG) tube in 44 cases. In all of the cases, where the solution was instilled via nasojejunal tubes, the symptoms resolved within 24 h. We did not note any recurrences in this group. When the material was flushed in through nasogastric tubes, the symptoms resolved in 39 (88.64%) cases within 24 h. In this group, we have experienced a recurrent episode of C. difficile infection in five (11.36%) cases. Three of them were cured with a second transplantation. We have found that in our practice the upper gastrointestinal tract methods had the primary cure rate of 91.67%, whereas the secondary cure rate is 96.67%. When we compared the NJ and NG methods, we have found that the differences in the outcomes are not significant statistically (p = 0.3113 using Fisher’s exact probability test). In conclusion, FMT proved to be very effective, particularly in recurrent infections and in cases where conventional treatment had failed.

Összefoglaló. Jelen írásban a biztonság három dimenziójának (egészség, munka, emberi kapcsolatok) összefüggésében a home office pozitív és negatív jellemzőit vizsgáljuk meg a pandémiás időszakban. Tanulmányunk egy 2020 májusában, reprezentatív mintán lekérdezett felmérés adataira épül, mely a vírushelyzetre vonatkozó kérdéseket és egy kapcsolati naplót tartalmazott. Az eredmények alapján a home office-ban dolgozók kevésbé voltak kitéve a fertőzésveszélynek: kevesebb időt töltöttek saját otthonukon kívül és tömegközlekedést is kevésbé használtak. Másrészt az otthonról dolgozók átlagosan kevesebb emberrel is találkoztak személyesen. A találkozásokban mutatkozó különbséget ugyanakkor kifejezetten a munkatársi kapcsolatok magyarázzák, míg a családi és baráti kapcsolataik megvédték az otthonról dolgozókat a társas izoláció veszélyétől.

Summary. The emergence of the Covid-19 virus in spring 2020 has significantly transformed the daily lives of the population. One of the major changes affecting the world of work is that many people have been able to work remotely from home. In this paper, we focus on the home office phenomenon with regard to the three dimensions of security (health, work and human relations) and examine its positive and negative impacts in the context of human relations during the pandemic. It is assumed that home office is more secure against the virus, as those working from home may choose not to leave their homes at all and thus protect themselves from the virus by being physically isolated. On the other hand, it is also assumed that home office workers encounter fewer people than non-home office workers and are therefore more vulnerable to social isolation.

In our study, we compare the characteristics of these two groups using descriptive statistics based on data from a national representative sample of 1,001 people contacted by telephone in May 2020. The survey included questions on the pandemic situation on the one hand, and a so-called contact diary on the other hand, in which respondents were asked to name all persons (and their characteristics) with whom they had spoken on that day beyond saying hello. First, the results show that home office workers were indeed less exposed to the risk of infection, as they spent significantly less time away from home, used public transport less, and none of them were abroad. Second, our data also show that there is a significant difference in the number of face-to-face encounters between home and non-home workers. Home office workers met on average two people face-to-face on the day of the survey, while non-home office workers met on average five people. While no significant difference was found in the number of relatives – whether or not they lived under the same roof as the respondent – between home office workers and those who went to work, the number of encounters with non-relatives was significantly higher among non-home office workers. The difference was mainly due to workplace contacts. This suggests that those working from home were protected from the risk of social isolation by their emotionally and physically close relationships. These results further support the finding that, in a crisis situation, the security provided by family ties is particularly valued and strong bonds are essential for the individual.

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ ²(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r _s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.

A szervtranszplantáció folyamata kihívásokkal teli, speciális út mind az érintettek, mind hozzátartozóik számára. A pszichoszociális tényezőkről közel fél évszázada tudjuk, hogy jelentősen befolyásolják a transzplantációs folyamatot. A szívtranszplantált populáció gondozása során a recipiens együttműködése (adherencia) nélkülözhetetlen, ennek egyik befolyásoló faktora a társas támogatás. Számos más betegcsoportban alkalmaznak sorstársi támogatásra épülő intervenciókat, úgynevezett sorstársi mentorprogramokat. Ezek fő céljai az ellenőrzött információátadás, valamint a lelki támogatás. Összefoglaló közleményünk célja a sorstársi mentorprogramokról szóló nemzetközi publikációk áttekintése a felnőtt-szívtranszplantációs programok gyakorlatában. Orv Hetil. 2024; 165(10): 379–384.