Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Beáta Erika Nagy x
Clear All Modify Search

Bevezetés: Az egészségi állapot kapcsolata a megküzdési stratégiákkal (coping), illetve az érzelmi intelligenciával, nemzetközileg széles körben kutatott, azonban erdélyi és magyarországi serdülőkkel végzett összehasonlító vizsgálati adatok a szakirodalomban nem állnak rendelkezésre. Célkitűzés: Serdülők egészségindikátorainak, érzelmi intelligenciájának és megküzdési stratégiáinak elemzése és e tényezőknek az egészségi állapottal való összefüggéseinek vizsgálata egy nemzetközi kutatás keretében. Módszer: A szerzők 390, 13–19 éves debreceni és érmihályfalvi serdülő egészségi állapotát, megküzdési stratégiáit és érzelmi intelligenciáját vizsgálták. Eredmények: A stresszhelyzetben alkalmazott adaptív (azaz problémafókuszú) megküzdési mechanizmusok alacsonyabb depresszióértékkel, valamint jobb pszichés közérzettel jártak együtt, mint a maladaptívak (úgymint emóciókiürítés, önbüntetés, figyelemelterelés). A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező serdülők alacsonyabb depressziószinttel és jobb pszichés közérzettel rendelkeztek, mint társaik. Következtetések: Komoly prevenciós és intervenciós népegészségügyi program lehet a minél fiatalabb életkorban intézményileg elindított érzelmi intelligencia és coping készségfejlesztés. Ez primer prevenciós szinten megalapozza a fiataloknál az egészségtudatos szemlélet kialakulását és a személyiségfejlesztő hatást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1353–1360.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A dadogás témakörével összefüggő analitikus és rendszerszemléleti elméleteket számba véve szükségessé vált azok aktualizálása. Célkitűzés: A vizsgálat célja, hogy rámutasson olyan összefüggésekre, amelyek a frusztrált megkapaszkodás ösztönéből eredeztethetők, ám jelenünkre új kontextusba helyezhetők. Módszer: 48 dadogó személynél két kérdőívet alkalmaztunk. A Rosenberg-féle Önértékelési Skála a gyermekek magukról alkotott képét, a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála szorongásuk mértékét mutatja meg. Az első kitöltés során magukra vonatkoztatva, a második során egy hétköznapi, ép beszédű emberre gondolva kellett kitölteniük azokat. Eredmények: Beigazolódott az a hipotézis, amely szignifikáns szerepet tulajdonít a dadogók önértékelésében a beszédzavaruknak. Eszerint szorongásuk szignifikáns fokát teszi ki a deficitjük. Nem várt eredmény, hogy a lányok a fiúkhoz közel hasonló szorongásszintet tulajdonítanak az ép beszédű embereknek, valamint a másokra vonatkoztatott önértékelésszintben sincs szignifikáns különbség közöttük. Következtetések: Az evolúciós pszichológia tézise szerint a nők mint családösszetartók számára fontosabb a beszéd adekvát használata. Mindez eredményezheti, hogy a dadogásra kardinális mértékű hátráltató tényezőként tekintenek. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 825–829.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A neonatológia fejlődésével a koraszülöttek életben tarthatóságának határai kitolódtak, így nőtt az utóbetegségekkel túlélők aránya. A koraszülöttek későbbi életminőségét, életkilátásait és szociális integrációját leginkább befolyásoló kórképek a retinopathia prematurorum (ROP), az intraventricularis haemorrhagia (IVH) és a bronchopulmonalis dysplasia (BPD). Célkitűzés: A 2500 gramm alatti születési súlyú (LBW) kisgyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődésének leírása a leggyakoribb utóbetegségek (ROP, IVH, BPD) tekintetében. Módszer: Vizsgálati mintánkat 200 LBW-kisgyermek alkotta kétéves korban. A pszichomotoros készségeket a Brunet–Lézine-féle fejlődési skálával mértük fel, valamint az újszülöttkori zárójelentéseket elemeztük retrospektív módon. Eredmények: A születési súly az életkori korrekciót követően is pozitívan korrelált a kétéves kori fejlődési kvócienssel (FQ), míg a kórházi tartózkodás hossza negatívan. Az utóbetegségek közül az I/II. stádiumú újszülöttkori IVH nem, a III/IV. stádiumú azonban szignifikáns előrejelzőnek bizonyult az alacsonyabb FQ tekintetében. Hasonló összefüggést találtunk a ROP stádiumaival is, az enyhe fokú nem, a III/IV-es azonban szignifikánsan befolyásolta a kétéves kori pszichomotoros fejlettségi szintet. A BPD-nek nem találtuk jelentős összefüggését az FQ-val. A szignifikánsnak talált kórképek homogenitásvizsgálata azt mutatta, hogy egymástól független hatásokról beszélhetünk. Alátámasztottuk továbbá azon összefüggést, miszerint egy koraszülött minél több betegségben szenved, annál veszélyeztetettebb a későbbi fejlődési elmaradás tekintetében. Következtetés: Ajánljuk az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekek körében a fejlődésük szempontjából leginkább veszélyeztetettek – mint az újszülöttkori súlyos ROP-on és IVH-n átesettek – minél korábbi életszakaszban történő korai fejlesztését az esetleges képességdeficitek csökkentése érdekében és fejlődésük utánkövetését, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségeket. Orv Hetil. 2020; 161(5): 183–192.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban a koraszülések magas száma miatt népegészségügyileg kiemelten fontos feladatunk a koraszülött gyermekek vizsgálata és a fejlődésükre ártalmas tényezők azonosítása. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének felmérése, az édesanya által átélt bántalmazás és a gyermek pszichomotoros teljesítménye közötti összefüggés megvizsgálása. Módszer: Extrém kis (<1000 g) és igen kis (1000–1500 g) születési súlyú koraszülött, a vizsgálat idején 23–30 hónap közötti gyermek (n = 35) pszichomotoros teljesítményének (Brunet–Lézine; Bayley-III) és az anya által átélt bántalmazásnak a felmérése (saját kérdőív). Eredmények: Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az alacsonyabb születési súly alacsonyabb pszichomotoros mutatókkal és magasabb fejlődési rizikóval társul. Az anya által átélt gyermekkori bántalmazás szoros összefüggést mutat a koraszülött gyermekek teljesítményeivel. Következtetések: A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet a koraszülött gyermekek szűrővizsgálatának fontosságára, továbbá a gyermekkori bántalmazásnak és következményeinek súlyosságára. A korai fejlesztés szükségességének felismerésével nemcsak megelőzhetővé, hanem redukálhatóvá is válna a későbbi zavarok, viselkedésproblémák megjelenése. Orv Hetil. 2017; 158(25): 976–983.

Restricted access
Open access
Authors: Anita Kathyné Mogyoróssy and Beáta Erika Nagy
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 1-es típusú (1TDM) cukorbetegségben szenvedő serdülők többségének HbA1 c-értéke világszerte a céltartomány felett van. Annak ellenére, hogy már számos kutatás foglalkozott a diabetesspecifikus adherencia vizsgálatával gyermek- és serdülőkorban, nem létezik rendszerszintű módszer, eljárás az öngondoskodás korlátainak azonosítására. Célkitűzés: A kutatás célja egy olyan magyar nyelvű, megbízható és valid kérdőív létrehozása, amely magában foglalja az 1-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos adherencia valamennyi területét. Módszer: A jelen kutatásban a figyelem középpontjában a gyermek- és serdülőkorban egyaránt használható, diabetesspecifikus adherenciát vizsgáló új kérdőívünk állt. A kérdőív teszteléséhez, itemredukciójához és skáláinak meghatározásához megbízhatósági elemzést (Cronbach-α mutatót), illetve faktoranalízist alkalmaztunk. Eredmények: Az eddigi angol nyelvű kérdőívek magyar nyelvre történő lefordítása, előtesztelése, majd a faktoranalízissel és megbízhatósági teszttel történt redukálása alapján létrehozott, 9 alskálát tartalmazó, 58 állításos új kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetés: A létrehozott Diabetes Adherencia Kérdőív (DAK) megbízhatóan alkalmazható gyermek- és serdülőpopuláción, s adaptálható más krónikus betegek számára is. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1136–1142.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az asthma bronchiale a szakirodalom alapján a szomatikus és a pszichés tényezők összefonódásával jellemezhető. Lényeges, hogy ezen betegcsoport egészségmagatartására releváns hatással lehet a szociális deficiteket kompenzáló virtuális világ. Célkitűzés: Célunk, hogy azonosítsunk olyan faktorokat, amelyeknek köszönhetően a jövőbeli intervenciók hatékonyabbá tehetik a betegellátást. Vizsgálni kívánjuk a közösségimédia- és internethasználatot, az önértékelést és a kötődéssel összefüggő szociodemográfiai tényezőket. Módszer: A vizsgálathoz az általunk magyarra adaptált Facebook Használati Kérdőívet, a Problémás Internethasználat Kérdőívet, a Rosenberg Önbecsülés Skálát és egy szociodemográfiai kérdőívet alkalmaztunk. A kutatásba 10 és 18 év közötti, 175 fő, asthma bronchialéban szenvedő gyermeket vontunk be (92 fiú, 83 lány). Eredmények: A Facebook használata elterjedtebb a lányok, a bölcsődébe járt, illetve a nem szoptatott gyermekek, mint a fiúk, a bölcsődébe nem járt, illetve a szoptatott gyermekek körében (p<0,01). Az internethasználatra ezek a tényezők nem gyakoroltak szignifikáns befolyást. Már az 1–7 napig tartó szoptatás is kötődést megerősítő hatással bír, ami megmutatkozik a kisebb mértékű közösségimédia-használatban, összevetve a nem szoptatott gyermekek értékeivel (p<0,01). Közepes erősségű, negatív kapcsolatot találtunk a Facebook-használat és a gyermekek száma a családban (ρ = –0,400; p<0,01), illetve az önértékelés és a Facebook-használat között (ρ = –0,475; p<0,01). A lakóhely nagysága és a Facebook-használat közepes erősségű, pozitív korrelációval jellemezhető (ρ = 0,492; p<0,01). Következtetések: A kötődési hiányokkal jellemezhető asthmás fiatalok valószínűbben használják a szociális visszacsatolásokat (feedbackeket) fokozottan nyújtó közösségi médiát önértékelésük és szociometriai státuszuk kompenzálására, főképpen a lányok. Védőfaktorként az élő, személyes kapcsolatok meglétét, valamint a korai életévekbeli anya–gyermek kapcsolatot emelhetjük ki. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1971–1980.

Restricted access