Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Beáta Paragi x
  • All content x
Clear All Modify Search

A közel-keleti konfliktus árnyékában a palesztin területek izraeli megszállása (1967) óta a reálgazdasági folyamatok sokat változtak. Az első évtizedekben a Nyugati Part (Ciszjordánia) és a Gázai övezet gazdasága látványosan fejlődött, az 1980-as évek végére az izraeli és palesztin gazdaság teljesítménye közötti különbségek m_

Restricted access

This paper summarizes some results of a wider research on foreign aid that was conducted in the West Bank and Gaza Strip in 2010. It seeks to describe the impressions and feelings of Palestinian aid beneficiaries as well as the roles and functions they attached to foreign aid. To capture and measure local perceptions on Western assistance a series of individual in depth interviews and few focus group interviews were conducted in the Palestinian territories. The interview transcripts were processed by content analysis. As research results show — from the perspective of aid beneficiaries — foreign aid is more related to human dignity than to any economic development. All this implies that frustration with the ongoing Israeli-Palestinian conflict inevitably embraces the donor policies and practices too.

Restricted access

Bár a nemzetközi fejlesztési együttműködést és segélyezést elviekben a külső támogatásra szoruló államok igényei, szükségletei indokolják, a rendszer egészének működését végső soron mégis a donorállamok részvételi hajlandósága és mögöttes motivációi határozzák meg. A donorok jól felfogott érdekeiknek megfelelően (általában egyoldalúan) döntenek arról, hogy költségvetésük mekkora hányadát fordítják szegény országok támogatására, mely országokat választják partnereiknek, és milyen feltételekhez kötik segélyeiket. A hivatalos retorikában megjelenő hangzatos fordulatok („a szegénység felszámolása”; „igazságos és méltányos emberi fejlődés lehetőségének biztosítása”; „a fejlődő országok integrálása a világgazdaságba” stb.) mögött általában altruisztikusnak aligha nevezhető gazdasági, külpolitikai, biztonságpolitikai, és ideológiai-morális motivációk állnak. A donorok allokációs döntéseit a hidegháború idején elsősorban geostratégiai és ideológiai megfontolások vezérelték, napjainkban azonban eltolódást figyelhetünk meg a hosszú távú biztonságpolitikai motivációk felé. A tanulmány röviden kitér a kelet-közép-európai felemelkedő donorok motivációinak vizsgálatára is. A recipiens államok esetében a nemzetközi fejlesztési együttműködésben való részvételt értelemszerűen elsősorban a rászorultság indokolja; kevésbé olyan választási lehetőség, amely az egyéb érdekek érvényesítését biztosítaná. Ez azonban nem zárja ki, hogy ezen államok kormányai ne próbálnák meg saját érdekeiket érvényesíteni akár a fejlesztési forrásokért való fellépés során, akár azok felhasználása terén. Következtetésünk, hogy a donorok, illetve a recipiensek érdekeinek vizsgálata nélkül nem tárgyalható érdemben a fejlesztési együttműködési rezsim hatékonyságának kérdése. Nem feltétlenül biztos, hogy a rezsim megreformálható lenne a résztvevők érdekeinek számottevő változása nélkül. A donorok érdekeiben az elmúlt években a hosszú távú, biztonságpolitikai megfontolások irányába bekövetkezett eltolódás némi optimizmusra adhat okot.

Restricted access