Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Beatrix Lábadi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A közös figyelem kialakulása jelentős mérföldkő a csecsemő társas kapcsolatainak világában. Az utóbbi évtized intenzív kutatása feltárta a közös figyelem csecsemő- és kisgyermekkori fejlődési szakaszait és szerepét a később kibontakozó társas kompetencia területén. Jelen tanulmánynak kettős célja van; egyrészt összefoglalást kíván adni a közös figyelmi képesség fejlődéséről és szerepéről a társas képességek kialakulásában, másrészt áttekintjük a közös figyelem tipikustól eltérő fejlődésmenetét. A kora gyermekkorban megmutatkozó közös figyelemi zavar több, később manifesztálódó pszichopatológiai állapot előzményének tekinthető. Legpregnánsabban az autizmusspektrum-zavarban jelentkezik, de más szociális kommunikációs zavarnál és kapcsolati problémáknál is megfigyelhető az elvárttól eltérő megjelenési forma.

Restricted access

Absztrakt

Az amputációt követő rehabilitáció hatékonysága, a protézis beválása jelentős mértékben függ az egyén pszichológiai alkalmazkodásától. A végtag amputációja komoly veszteségélmény, amely számos pszichés problémát hívhat elő. Gyakoriak a depresszív és a szorongásos tünetek, nehézségek a szociális helyzetekben (függőség másoktól, diszkomfortérzés, elszigetelődés, stigmatizáció), a testkép, énkép, identitás negatív irányú változása, valamint alacsonyabb színvonalú jóllét és életminőség a korábbi életvitelhez viszonyítva. Az alkalmazkodás folyamata során a betegeknek meg kell küzdenie a felmerülő testi és lelki problémákkal, újratanulni mindennapi aktivitásaik kivitelezését, elfogadni a testképükben bekövetkezett alterációkat és mindezt beépíteni egy merőben új szelfkoncepcióba. Az összefoglaló tanulmány végtagamputált egyének rehabilitációja során fellépő pszichológiai tényezők számbavétele mellett javaslatot kínál a sikeres integratív szemléletű rehabilitációhoz. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1563–1568.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Beatrix Lábadi, Annamária Leipold, and Diána Varró-Horváth

Korábbi tanulmányok bizonyították, hogy a gyermekek dezorientációt követően képesek használni a szoba alakját (geometriai tulajdonságait), hogy megtaláljanak térben elrejtett tárgyakat, miközben más vizuális információk (például falak színe) nem segítik a tájékozódást. Ezért azt feltételezték, hogy a téri reorientációt a geometriai modul biztosítja, ami a nem-geometriai információkra nézve „enkapszulált”. Vizsgálatunk célja, hogy megfigyeljük, hogyan integrálódnak a geometriai és nem-geometriai információk a tájékozódás során, olyan esetben, amikor nincs szükség a jobb/bal irányok megkülönböztetésére, illetve kizárólag a szoba falának színe és a metrikus információk szolgálnak jelzőingerként az elrejtett tárgyak megtalálásához. Vizsgálatunk eredménye szerint 4–6 éves gyermekek kisméretű zárt térben képesek együtt kezelni a tér geometriai alakját és a szín információt a téri tájékozódáshoz olyan esetben, amikor a feladat megoldásához nincs szükség a jobb/bal irányok megkülönbözetésére. Továbbá kimutatható a téri nyelv és a tájékozódás közötti pozitív kapcsolat, viszont kizárólag a megkülönböztető vizuális információval ellátott feltételekben.

Restricted access

The mental rotation is a classical paradigm in cognitive psychology. Recent tests demonstrate that the linearity coefficient (r2) is an appropriate variable to show the cognitive appearance (cognitive strategy) of mental rotation. It is well documented that males perform better than females on object mental rotation. The present work is the first demonstration of a sex difference of cognitive strategy used during mental rotation. A linearity coefficient of females was higher than the coefficient of males. This result implies that females use a more active and powerful mental rotation strategy. This is very important from the viewpoint of some methodology. In the cognitive neuroscience there are various fMRI and MEG works which measure brain activity during mental rotation. However, beside the demonstration of mental rotation paradigm, it may be very important provide that subjects at whom occur actually the mental rotation during brain scanning. 

Restricted access

A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja

Hungarian Adaptation of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Zsidó N. András, Arató Nikolett, Inhóf Orsolya, Budai Timea, Stecina T. Diána, and Labadi Beatrix

Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi­ selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men­ tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo­ rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve­ vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság­ intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód­ szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonald­ω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel­ kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so­ rán is.

Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and age­diverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.

Open access