Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Beatrix Rafael x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: Az ischaemiás szívbetegség vezető haláloknak számít hazánkban. Kialakulásában és a betegség prognózisában is kiemelkedő szerepet játszanak a mentális és az életmódbeli tényezők. Célkitűzés: Ischaemiás szívbetegek körében a szorongás, a depresszió és az egészséggel kapcsolatos kontrollérzés, valamint az egészség-magatartások összefüggéseinek elemzése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 116 kardiológiai rehabilitációs osztályon fekvő beteg vett részt (56,9% férfi, átlagéletkor: 57,65±8,22 év). Eredmények: A betegek 30,9%-a számolt be megemelkedett szorongásról és 21,9%-a depressziós hangulatról. Az egészségkontrollhit tekintetében e betegek körében a más személyek befolyásában való hit volt a legerősebb. A kevésbé szorongó és kevesebb depressziós tünetet mutató betegek gyakrabban figyeltek oda az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Az erősebb belső kontrollhittel rendelkezők nagyobb eséllyel végeztek testmozgást, a társas külső kontroll skálán magas értéket mutatók pedig nagyobb valószínűséggel keresték fel orvosukat, ha betegségre gyanakodtak. Következtetések: A kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos mentális tényezők átfogó vizsgálata és szükség esetén adekvát pszichológiai intervenciók alkalmazása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 813–822.

Open access

A diabetes mellitus kapcsolata a depresszióval, a szorongással és az életminőséggel

Association of diabetes mellitus with depression, anxiety and quality of life

Orvosi Hetilap
Authors:
Beatrix Rafael
,
Lilla Horváth
,
Flóra Szemán
,
Tamás Várkonyi
,
Csaba Lengyel
, and
Anett Dávid

Bevezetés: Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a diabetes mellitus kialakulásában és lefolyásában a pszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük van. Célkitűzés: Kutatásunk középpontjában, hazai mintán az elsők között, a 2-es típusú diabetesszel élők depresszió- és szorongásszintjének és diabetesspecifikus életminőségének vizsgálata, valamint a nemi eltérések feltárása állt, továbbá elemeztük a depresszió és a szorongás kapcsolatát a diabetesspecifikus életminőséggel. Módszer: 157 fő, 2-es típusú diabetesszel diagnosztizált személy (nők: 58,6%, férfiak: 40,1%). depresszió- (a „10-item Center for Epidemiologic Studies Depression Scale” magyar változata), szorongás- (Spielberger Vonásszorongás Kérdőív) és diabetesspecifikus életminőségszintjét (az „Audit of Diabetes-Dependent Quality of Life” magyar változata) vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálati személyek 65%-ában depresszív tünetek nem mutatkoztak, 56,1%-ukban azonban közepes vonásszorongás volt kimutatható. Súlyosabb depressziós tünetek (U = 1625, p<0,001) és nagyobb vonásszorongás (U = 1556, p<0,001) szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nők körében a férfiakhoz viszonyítva. A depresszív tünetek súlyossága és a vonásszorongás fordított irányú, gyenge korrelációs kapcsolatban állt a diabetesspecifikus életminőséggel. Megbeszélés: A 2-es típusú cukorbetegek depresszív tünetei és szorongásra való hajlama fordított irányú kapcsolatban áll a betegek diabetesspecifikus életminőségével. A cukorbeteg nők depresszió- és szorongásszintje magasabb a férfi diabetesesekhez képest. Következtetés: A cukorbetegek gondozása során javasolt a betegek depressziós, szorongásos tüneteinek és életminőségének pszichológiai vizsgálata, valamint szükség szerint adekvát kezelése. Ezáltal javulhat a betegek életminősége, terápiás együttműködése és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1789–1797.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Ocsovszky
,
Beatrix Rafael
,
Tamás Martos
,
Márta Csabai
,
Zsolt Bagyura
,
Viola Sallay
, and
Béla Merkely

Absztrakt:

Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi helyzet, felvettük a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, valamint a WHO Rövidített Jóllét Kérdőívet és az Észlelt Stressz Kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés összességében igazolta az eredeti háromfaktoros struktúra meglétét (Cronbach-alfák = 0,945, 0,950 és 0,905). A regressziós modellek szerint az egészséggel kapcsolatban a barátoktól kapott társas támogatás tendenciaszerű pozitív összefüggést mutat az intenzív testmozgással (B = 0,205, béta = 0,096, p = 0,093). Logisztikus regressziós modellben vizsgálva, az egészséggel kapcsolatban kapott társas támogatás nem áll összefüggésben a dohányzással. Csupán az iskolai végzettség mutatkozott szignifikáns tényezőnek (B = –1,284, OR = 0,277, p = 0,000). Következtetés: A Társas Támogatás Skála egészséges életmódra adaptált változatának pszichometriai mutatói mintánkon megfelelőnek bizonyultak. A társas támogatás összefüggést mutatott a mentális egészség mutatóival (depresszió, stressz-szint, jóllét), valamint tendenciaszerű összefüggést a testmozgással. Orv Hetil. 2020; 161(4): 129–138.

Open access

Depresszív tüneteket és öngyilkossági gondolatokat befolyásoló tényezők gyulladásos bélbetegségben szenvedők körében

Multicentrikus tanulmány

Influencing factors on depressive symptoms and suicidal ideation among inflammatory bowel disease patients

Multicenter study
Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Sánta
,
Kata Judit Szántó
,
Pál Miheller
,
Patrícia Sarlós
,
Anita Juhász
,
Edina Hamvas
,
Emese Szegedi-Hallgató
,
Klaudia Farkas
,
Beatrix Rafael
, and
Tamás Molnár

Abstract:

Introduction: Inflammatory bowel disease is a chronic, relapsing disease that affects the physical and mental health and quality of life of patients from diagnosis. Objective: The prevalence of depressive symptoms and suicidal ideation in inflammatory bowel disease patients as well as the associated disease and therapy specific factors were investigated. Method: The study included 300 subjects (mean age 38.8 years, men 47%, women 53%). Depressive symptoms (PHQ-9), suicidal ideation (PHQ-9 item 9), the degree of hopelessness (Beck Hopelessness Scale) and the health-related quality of life (SIBDQ) were evaluated with online, self-filling questionnaires. Results: 28.6% of subjects showed depressive symptoms and 9.3% were at high risk for hopelessness. Suicidal ideation was reported by 16% of respondents, of which 5.3% reported high risk. According to the results of the linear regression model, factors that explain depressive symptoms include the degree of hopelessness, female gender, the presence of extraintestinal manifestations, taking painkillers regularly and disease activity. Conclusion: The rate of suicidal ideation and the incidence of depression in our study sample are similar to international data. The activity of the disease affects the mood state of the individuals. Regular screening, insertion and treatment of psychological factors in the therapeutic process can improve the subjective status of patients and may also affect the course of the disease. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1797–1805.

Open access