Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Benő Csapó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények

A System Developed at the University of Szeged to Assess Aptitude for Higher Education: Theoretical Frameworks and Measurement Results

Educatio
Authors: Gyöngyvér Molnár and Benő Csapó

Absztrakt:

A tanulmány a Szegedi Tudományegyetemen 2015–2018 között megvalósult bemeneti kompetenciamérések elméleti és módszertani kereteit, valamint főbb eredményeit ismerteti. Az elemzések alapján megállapítható, hogy kidolgozható egy olyan kognitív és affektív területeket is átfogó számítógép-alapú értékelési rendszer, amely azonnali visszacsatolás mellett alkalmas annak megállapítására, hogy a hallgatók milyen induló tudásszinttel, illetve motivációval kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Az eredmények amellett, hogy személyre szóló visszajelzést adnak a hallgatóknak egyéni erősségeikről és fejlesztendő területeikről, hozzájárulnak a tanulmányi eredményességet javító egyetemi és kari szintű stratégiák kidolgozásához.

Open access

A tanulmány egy szimulációs modell segítségével azt elemzi, hogy a képességek korai fejlettségi szintjéből milyen biztonsággal lehet a később elért szintre következtetni, és megvizsgálja, hogy az eredményeknek milyen konzekvenciái vannak az iskolai szelekciós mechanizmusokra. Az elemzés empirikus alapjául az induktív gondolkodással négy életkorban (az 7., és 11. évfolyamokon) összesen közel 7800 tanulóval elvégzett felmérés szolgált. Az első lépesben a mérési adatokhoz (a megfelelő életkori csoportok átlagához) egy logisztikus görbét illesztettünk, meghatároztuk a görbe paramétereit. Ezután a hetedik évfolyam adataiból kiindulva minden egyes egyénhez egy logisztikus görbét generáltunk úgy, hogy az eleget tegyen a következő feltételeknek: a szimulált adatok átlaga feleljen meg a felmérésből származó tapasztalati adatoknak, és az egyes életkorok közötti korrelációk feleljenek meg az irodalomból ismert tipikus értékeknek. Az így előállított adatbázis segítségével megvizsgáltuk, milyen eséllyel maradnak az adott fejlettségi sávban azok a tanulók, akiket a 4., a 6. vagy a 8. évfolyamon az akkori fejlettségük alapján mint legfejlettebbeket kiválasztottunk. Az elemzéshez a 8, a 6 és a 4 osztályos gimnáziumok valódi beiskolázási arányait használtuk fel. Elemzéseink azt mutatták, hogy ha a fejlődés a modellben feltételezett szabályok szerint menne végbe, akkor a 10 éves korban kiválasztott felső 3,5%-nak csak egyötöde, a 12 évesek közül kiválasztott 9,6%-nak több mint a fele, a 14 évesek közül kiválasztott felső 31,6%-nak pedig a négyötöde marad az adott felső sávban a 12 évfolyam végére. A szimulált adatbázis segítségével tetszőleges más arányok mellett is el lehet végezni a modellszámításokat. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban a kognitív fejlődés folyamatait számos személyes tulajdonság és a szocio-kulturális hatások is befolyásolják.

Restricted access