Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Bence Balázs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A pitvarfibrilláció kezelésében a régi és az új antikoagulánsok jelentősen csökkentik a stroke és mortalitás előfordulását. Célkitűzés: Annak felderítése, hogy az elmúlt időben a pitvarfibrillációt elszenvedő betegek milyen arányban kaptak hatásos stroke-profilaxist, és milyen volt ezeknek a betegeknek a gyógyszer-adherenciája. Módszer: Az OEP/NEAK adatbázisában szereplő, pitvarfibrillációt elszenvedő betegekre vonatkozó adatgyűjtés. A vizsgált időszak: 2010–2015. Azok a betegek kerültek beválogatásra, akiknek ez idő alatt legalább egyszer szerepelt az I48 BNO-kód a nyilvántartásában. Adherensnek tekintettük azokat a betegeket, akik legalább 80%-ban kiváltották a receptjeiket. Eredmények: Magyarországon 3% a pitvarfibrilláció prevalenciája. Az adott évben egészségügyi ellátásra kerülő, pitvarfibrilláló betegek mortalitása 7–10% közötti. A betegek egyharmada nem kap effektív stroke-profilaxis kezelést. A legutolsó, 2015. évet figyelembe véve az adherencia 55% volt a K-vitamin-antagonistát szedőknél, míg 69,7% a direkt antikoagulánst szedőknél. Következtetések: Az új orális antikoagulánsok bevezetésével javítható volt a betegek adherenciája, de még mindig magas az effektív stroke-profilaxisban nem részesülők aránya. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1545–1549.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Schiszler, Annamária Karamánné Pakai, Zoltán Szabó, László Bence Raposa, Róbert Pónusz, Balázs Radnai, and Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre. Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Bence Balázs, József Bálint Nagy, Zoltán Tóth, Fruzsina Nagy, Sándor Károlyi, Ibolya Turcsányi, Andrea Bistyák, Attila Kálmán, Rita Sárközi, and Gábor Kardos

Abstract

Multidrug resistance due to the production of extended-spectrum beta-lactamases (ESBLs) is a major problem in human as well as in veterinary medicine. These strains appear in animal and human microbiomes and can be the source of infection both in animal and in human healthcare, in accordance with the One Health theorem. In this study we examined the prevalence of ESBL-producing bacteria in food-producing animals. We collected 100 porcine and 114 poultry samples to examine the prevalence of ESBL producers. Isolates were identified using the MALDI-TOF system and their antibiotic susceptibility was tested using the disk diffusion method. ESBL gene families and phylogroups were detected by polymerase chain reactions. The prevalence of ESBL producers was relatively high in both sample groups: 72 (72.0%) porcine and 39 (34.2%) poultry isolates were ESBL producers. Escherichia coli isolates were chosen for further investigations. The most common ESBL gene was CTX-M-1 (79.3%). Most of the isolates belong to the commensal E. coli phylogroups. The porcine isolates could be divided into three phylogroups, while the distribution of the poultry isolates was more varied. In summary, ESBL-producing bacteria are prevalent in the faecal samples of the examined food-producing animals, with a dominance of the CTX-M-1 group enzymes and commensal E. coli phylogroups.

Open access

Abstract

Heat stress affects the performance of poultry species and also induces immunosuppression. Chickens can be treated by thermal conditioning to have better heat stress tolerance. Our purpose was to determine the effect of acute heat stress on the immune response, i.e. antibody production against Newcastle disease virus (NDV) and change in the proportion of leukocyte components, in chicks subjected to prenatal heat conditioning. Eighty as-hatched broiler chicks from the same parent stock were used: control (40 chicks incubated at 36.7 °C from days 18–20 of embryonic life) and thermally manipulated (TM) (40 chicks incubated at 38.4 °C from day 18–20 of embryonic life; 4 h/day). The chickens were exposed to heat stress: at day 19 (31 °C/8 h) and at day 35 (32 °C/10 h). The first heat stress (day 19) decreased the lymphocyte counts and significantly increased the heterophil counts (P < 0.05) in both treatments (from 34.25 to 55% in the controls and from 37 to 60.06% in the TM chicks). The second heat stress (day 35) did not alter the heterophil and lymphocyte profiles of the chickens. Before the heat stress, all of the chickens (control and TM) presented the same positive antibody titres to NDV vaccination. After the first heat stress, 50% of the control samples and 40% of samples from the TM chickens were negative. After the second heat stress, 80% of the TM samples were negative.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Balázs Kesserű, Bence Kecskédi, Csaba Polányi, András Réti, György Saftics, Réka Völgyi, Béla Kovács, Péter Tenke, Ferenc Ender, and Attila Vörös

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos hernioplasticának két formája terjedt el: a TransAbdominalis PrePeritonealis (TAPP) és a Total ExtraPeritonealis (TEP) módszer. A háló pozicionálása a preperitonealis térben történik. TAPP-módszernél a hálót általában kapcsokkal rögzítjük. TEP-műtét esetén külön rögzítés nem szükséges, mert a hasűri nyomás fixálja az implantátumot. A két beavatkozás recidívaarányát tekintve nem találtak szignifikáns különbséget. A TEP előnye, hogy a peritoneum nem kerül megnyitásra, ezért kisebb az intraabdominalis sérülések, valamint adhaesiók kialakulásának esélye, és szükségtelen speciális kapocsrakó használata. Anyag és módszer: Munkacsoportunk 2011 és 2013 között 50 alkalommal végzett férfi betegek panaszt okozó, egy- vagy kétoldali lágyéksérve miatt TEP-műtétet. A hálót speciálisan kialakítva (Stolzenburg), a funiculus alá helyezve pozicionáltuk. További hálórögzítést (kapcsok, varratok) nem alkalmaztunk. A műtéti területet nem drenáltuk. Az átlagos postoperativ ápolási idő 1 nap volt. Teljes fizikai terhelést (élsport) 10–12 nap múlva engedélyeztünk. Eredmények: Az utánkövetési időszakban (2 év) recidíva nem jelentkezett. Az átlagos műtéti idő 70 perc volt. Konverzió 3 (Lichtenstein 2, TAPP 1), arteria epigastrica sérülés 1 esetben történt. Postoperativ neuralgiát 2 alkalommal észleltünk. Következtetések: A módszer – a tanulóidőszakon túljutva – biztonsággal, jó funkcionális eredménnyel alkalmazható. A háló helyben tartásának módja csökkenti a szövődmények lehetőségét és költséghatékonyabbá teszi a beavatkozást.

Restricted access

Új műtéti képalkotó lehetőség a belsőfül-implantátum elektródasorának dinamikus helyzetmeghatározására

A novel intraoperative imaging tool to follow the cochlear implant electrode array insertion dynamics

Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Perényi, Roland Nagy, Bence Horváth, Bálint Posta, Balázs Dimák, Miklós Csanády, József Géza Kiss, and László Rovó

Összefoglaló. Bevezetés: A cochlearis implantátum egy műtétileg behelyezett elektromos eszköz, amely az akusztikus hanghullámokat elektromos jelekké alakítja, közvetlenül a hallóideget stimulálja, így segíti a súlyos fokú hallássérüléssel vagy teljes hallásvesztéssel élők életét. Cochlearis implantációt követően a legjobb rehabilitációs eredmény elérésének technikai feltétele többek között az esetre szabott elektródaválasztás és az elektródasor teljes, kontrollált, szövődménymentes bejuttatása a scala tympaniba, miközben a cochlea belső struktúrája a lehető legkisebb mértékben sérül. A rutin intraoperatív elektrofiziológiai tesztek fontos információt adnak a készülék működőképességéről és a hallóideg stimulációjáról, azonban nem hagyatkozhatunk rájuk az elektródasor cochleán belüli helyzetének igazolásában. Mivel előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló elektrofiziológiai vizsgálatok eredménye megfelelő, és mégis rendellenes helyzetbe kerül az elektróda, az arany standardot a képalkotó vizsgálatok jelentik. Módszer: Közleményünkben egy modern, hibrid műtő által nyújtott technológiai háttér új alkalmazási területét mutatjuk be. Szimultán kétoldali cochlearis implantációt végeztünk Cochlear Nucleus Slim Modiolar típusú perimodiolaris elektródasorral, a belső fül fejlődési rendellenességével rendelkező betegen. Az intraoperatív képalkotást Siemens Artis pheno C-karos robot digitális szubtrakciós angiográfiás rendszer biztosította valós idejű átvilágító és volumentomográfiás funkcióval. Eredmények: Az intraoperatív képalkotás által dinamikusan követhető az elektródasor bevezetésének folyamata, ellenőrizhető az elektródasor statikus helyzete, így kiváltható a rutinnak számító posztoperatív képalkotó vizsgálat. A rendellenes helyzetbe kerülő elektródasor pozíciója egy ülésben korrigálható, az újból bevezethető, így elkerülhető az újabb altatással járó, bizonytalan kimenetelű revíziós műtét. Következtetés: A hibrid műtő jól kontrollált, minimálisan invazív eljárások elvégzését biztosítja. Különösen a hallószerv fejlődési rendellenessége vagy egyéb, az elektródának a cochleába vezetését nehezítő rendellenesség esetén javasolt a műtői képalkotó diagnosztika. Orv Hetil. 2021; 162(22): 878–883.

Summary. Introduction: The cochlear implant is a surgically inserted electrical device that converts acoustic sound waves into electrical signals to stimulate the cochlear nerve, thus helps the rehabilitation of people with severe to total hearing loss. One of the most important technical conditions for achieving the best rehabilitation result after cochlear implantation is the personalized choice of electrodes. Additionally, it is vital that there is a complete, controlled, uncomplicated delivery of the electrode array to the scala tympani while minimizing damage to the inner structures of the cochlea. Routine electrophysiological tests provide important information about device functionality and auditory nerve stimulation. However, they probably do not show an abnormal position of the electrode array within the cochlea. Thus, imaging studies remain the gold standard. Method: In our paper, we present a novel application field of the modern technological background provided by a hybrid operating room. Simultaneous bilateral cochlear implantation was performed with cochlear implants with perimodiolar electrode array (Nucleus Slim Modiolar) in a patient with cochlear malformation. Intraoperative imaging was provided by a Siemens Artis pheno C-arm robot digital subtraction angiography system with real-time fluoroscopy and volume tomography function. Results: Intraoperative imaging ensures dynamic follow-up of the introduction and static determination of the position of the electrode array and replaces routine postoperative imaging. If the electrode array was inserted in an abnormal position, the revision can be performed in the same sitting. Also, the revision surgery with a potential risk of uncertain outcome, alongside additional anaesthesia, can be prevented. Conclusion: The hybrid operating room ensures that well-controlled, minimally invasive procedures are performed. Intraoperative imaging can be imperative in malformed cochleae and conditions that may complicate electrode insertion. Orv Hetil. 2021; 162(22): 878–883.

Open access