Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Bence Döbrössy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Bence Döbrőssy
,
Attila Kovács
,
András Budai
,
Ágnes Cornides
, and
Lajos Döbrőssy

A szűrővizsgálat elutasításának okai között szerepelnek a szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai. Ennek lehetséges okai három csoportba sorolhatók: 1. Általános okok, mint például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét meghatározó emberi magatartás. Különösen azoknak a szolgáltatásoknak az elutasítása gyakori, amelyek nem a jelenben is kínzó tünetek és panaszok orvoslását célozzák, hanem a jövőben majd esetleg fellépő betegségek megelőzését szolgálják; ilyen „jövőre irányuló” szolgáltatás a szűrővizsgálat is. 2. A rákbetegségnek a közfelfogásban rögzült negatív képe és a gyógyíthatóságát illető kételyek. Szóba jönnek továbbá 3. a szűrővizsgálat szubjektív megtapasztalásával közvetlenül összefüggő okok. A szolgáltatóknak törekedniük kell az okok kiküszöbölésére: a) a különböző korú, társadalmi helyzetű és műveltségi szintű rétegekhez szóló egészségnevelés feladata, hogy kialakítsa a betegségmegelőzés szükségességét elfogadó magatartást, és változtasson az embereknek a rákkal szemben eltúlzottan negatív, a vereséget előre elkönyvelő szemléletén; b) a szűrővizsgálatot szolgáltató szakemberek kötelessége, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a szűrővizsgálattól visszatartó tényezők mérséklése érdekében. Ennek módja a jó munkaszervezés és a szakmai munka minőségének optimalizálása, valamint a jó kommunikáció: a szűrővizsgálat előtti, alatti és utáni felvilágosítás, információszolgáltatás és tanácsadás.

Restricted access

E-páciensek Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokások egy országos reprezentatív felmérés tükrében

E-patients in Hungary: Digital health use and attitudes based on a representative nationwide survey

Orvosi Hetilap
Authors:
Edmond Girasek
,
Julianna Boros
,
Bence Döbrössy
,
Anna Susánszky
, and
Zsuzsa Győrffy

Bevezetés: A digitalizáció egészségügyre gyakorolt hatása az elmúlt évek egyik legfontosabb kutatási területévé vált. E folyamatot a COVID–19-járvány is jelentősen katalizálta. Célkitűzés: Országosan reprezentatív, lakossági kutatásunkban (n = 1500) arra kerestünk választ, hogy a magyarországi páciensek miként használják a digitális egészség eszköztárát, milyen előnyöket, hátrányokat jelent ezeknek a technológiáknak a bevezetése és alkalmazása, és hogyan alakítja át mindez az orvos-beteg kapcsolatot. Módszer: Országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, telefonos megkereséssel (CATI), 1500 fő megkérdezésével. A minta nem, kor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálja Magyarország nagykorú lakosságát. Eredmények: A válaszadók 81,3%-a használja az internetet, a használók 87,6%-a – ez a teljes minta 71,2%-át jelenti – egészséggel, betegséggel kapcsolatban is. Az internetes tájékozódás legfontosabb forrásai a weboldalak (76,3%) és a közösségi média (47,3%). Az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben (92,6% és 85,2%), ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat. Eredményeink azt mutatják, hogy a településtípus hatása a digitális egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben nem jelentős, ugyanakkor az életkor, az iskolai végzettség és a nem hatása számottevő. Következtetés: Országos, reprezentatív lakossági felmérésünk adatai azt mutatják, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata már jelenleg is az ellátás integráns része, ugyanakkor nagymértékű igény rajzolódik ki a további digitális lehetőségek irányában is. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1159–1165.

Open access