Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Benedek T. Tihanyi x
Clear All Modify Search

Zenét hallgatva olykor elérkezik egy különleges pillanat, amikor a hangok olyan mélyen megérintenek bennünket, hogy a hideg futkos a hátunkon, megborzongunk, lúdbőrözni kezdünk, bizsereg a fejbőrünk, esetleg szaporán kezd verni a szívünk, elszorul a torkunk vagy könnyes lesz a szemünk. Tanulmányom első felében a zenehallgatás érzelemszabályozásban betöltött általános szerepének ismertetése után a zene által kiváltott testi érzeteket tárgyaló angol nyelvű szakirodalom összefoglalására vállalkozom. Bemutatom (1) a jelenség leírására használt szakszavakat (zenei csúcsélmények, chills, thrills, ASMR, bőrorgazmus), (2) a kiváltásában feltételezett zenei elemeket, (3) az idegélettani hátterét (dopaminerg rendszer, szimpatikus aktivitás lateralitás), (4) a feltételezett evolúciós szerepét (reakció társak vészjelzésére, érzékenység az akusztikus újdonságra), (5) az érzelmekkel és személyiségvonásokkal való kapcsolatát (pozitív emocionalitás, tapasztalatokra való nyitottság). A tanulmány második felében felvetem, hogy a zenehallgatás és a pszichés jóllét kapcsolatát többek között a zenei csúcsélmények, a bizsergések és más testi érzetek közvetíthetik. Ezek a jelenségek pozitív élményként felerősítik az odafordulást és bizalmat a test és a jelen pillanat felé, ezáltal elősegíthetik a testi tudatosságot (a testi érzetek felé való odafordulás) és a tudatos jelenlétet (az itt-és-most-ra összpontosító tudatállapot). A tudatos jelenlét és a testi tudatosság mentális egészséggel való kapcsolata ismert, és megjelentek olyan terápiás módszerek is, amelyek a testi figyelem erősítésére a zenehallgatást használják. A zenei bizsergések és más, a zenehallgatás közben bekövetkező kellemes testi élmények gyakorisága a zenei fordulatokon kívül függhet a befogadó mentális állapotától. A tudatos jelenlét, a testi tudatosság és a zenei bizsergések között talán kétirányú pozitív kapcsolat áll fenn: a tudatosság erősítése a zenehallgatás előtt valószínűsítheti a testi élmények átélését, a testi élmények pedig kaput nyithatnak a tudatosság felé. A zenei bizsergések intermodális jelenségként felhívják a figyelmet a zeneterápiák, a mindfulness alapú kognitív pszichoterápiák, és a testközpontú pszichoterápiák további integrálási lehetőségére, illetve a szórakoztatóipar és a zeneoktatás mentálhigiénés prevencióban eleddig kiaknázatlan lehetőségeire.

Restricted access
Authors: Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György and Köteles Ferenc

Narratív összefoglalónkban megkíséreljük felvázolni az interocepcióval kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét. A definíciós nehézségek, modalitások és dimenziók áttekintése után sorra vesszük a méréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, majd részletesebben is bemutatjuk az interocepció idegrendszeri hátterét. Az alapok áttekintése után a szívdobogás-percepciós kutatást alapul véve három fő témakörre fókuszálunk: 1) az interocepció és az érzelmek kapcsolatára, 2) az interocepció szerepére a self felépülésében és fennmaradásában, valamint 3) az interocepció stabilitására/változtathatóságára. Végül megkíséreljük integrálni az interocepció káros és hasznos vonatkozásait hangsúlyozó elméleteket, majd megemlítünk néhány olyan átfogó modellt, amelyek valószínűleg meg fogják határozni az interocepció kutatásának következő éveit.

Restricted access