Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Bernadett Márkus x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A diabetes és a depresszió együttes előfordulása, lehetséges kétirányú kapcsolata és szűrésük jelentősége

Co-occurrence of diabetes and depression, their potential bidirectional association and the significance of their screening

Orvosi Hetilap
Authors: Csenge Hargittay, Bernadett Márkus, Krisztián Vörös, and Gy. Ádám Tabák

Összefoglaló. A cukorbetegség és a depresszió világszerte népbetegség. Mindkettő kialakulása multifaktoriális, amelyben szerepet játszhatnak külső, környezeti tényezők, valamint belső, a szervezetben játszódó folyamatok, többek között különböző gének nem megfelelő működése. Bár a diabetes és a depresszió komorbiditása jól ismert, a két betegség hátterében zajló folyamatok, illetve ezen folyamatok egymásra hatása nem minden részletet illetően tisztázott. A szerzők összefoglaló közleményének célja bemutatni a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió közötti kétirányú kapcsolat hátterében álló ismert és még csak feltételezett mechanizmusokat, illetve felhívni a figyelmet a két betegség egyidejű szűrésének és kezelésének fontosságára, hiszen együttes fennállásukkor nőhet a morbiditás és a mortalitás. A cukorbetegek depresszióra irányuló szűrésével és a depressziós betegek diabetes irányú kivizsgálásával csökkenthető lehet a komorbiditásból származó komplikációk és szövődmények, illetve a kezelési nehézségek előfordulása. A két betegség ellátásában fontos szerepe van a családorvosnak, aki a korai diagnózissal és kezeléssel javíthatja a betegek életminőségét, lassíthatja a betegségek progresszióját és a szövődmények kialakulásának kockázatát. Orv Hetil. 2019; 160(21): 807–814.

Summary. Diabetes and depression are considered global epidemics. Both have multifactorial aetiologies, including external, environmental factors and internal factors in connection with physiological processes as well as genetic variants triggering disease onset. Although the co-occurrence of diabetes and depression is well described, the mechanisms underlying these diseases and their interactions are still not entirely revealed. The authors aimed to present known and potential explanations of the co-occurrence of these diseases and to highlight the importance of their timely diagnosis and effective treatment, as their co-occurrence may increase morbidity and mortality. Screening for depression among diabetes patients and for diabetes among patients with depression may decrease the incidence of complications and consequences of this comorbidity and may foster more effective treatment. General practitioners play a key role in the care of both diseases by providing timely diagnosis and adequate treatment potentially leading to a better quality of life, slower disease progression and decreased risk of complications. Orv Hetil. 2019; 160(21): 807–814.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, László Kalabay, András Mohos, Bernadett Márkus, Anna Nánási, József Rinfel, Edmond Girasek, and Péter Torzsa

Absztrakt:

Bevezetés: A hálapénz az egyik legfontosabb egészségpolitikai kérdés Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők célul tűzik ki, hogy megvizsgálják a magyarországi családorvos-rezidensek hálapénzzel kapcsolatos vélekedéseit. Módszer: Kvantitatív, papíralapú felmérés a négy magyarországi családorvosi tanszék rezidensei körében (n = 152). Eredmények: A rezidensek több mint 50%-a elutasító a hálapénzzel szemben. A férfiak (p<0,026), a végzős rezidensek (p<0,036) szignifikáns mértékben, a gyermekesek tendenciaszerűen több hálapénzt fogadnak el (p<0,051). A jelenség okául leginkább a megfelelő ellátás hiányát (65%), a kiszolgáltatottságot és a valódi hálát (52%) gondolják. A „megfelelő egészségügyi ellátás” kifejezésen a hatályos egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) definícióját értik. Véleményük szerint a legkevésbé befolyásoló tényező az alacsony orvosi bér (14,4%). A hálapénzt korrupciónak és az orvosok számára megalázónak gondolják (80-80%). Következtetések: A családorvos-rezidensek a korábbi vizsgálati eredményekhez képest elutasítóbbak a hálapénzzel szemben, de a hálapénzzel kapcsolatos egyéb kérdések esetében a korábbi kutatásokban megfogalmazottakhoz hasonló véleményeket fogalmaztak meg. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1028–1035.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Torzsa, Dalma Csatlós, Ajándék Eőry, Csenge Hargittay, Ferenc Horváth, Andrea László, Bernadett Márkus, András Mohos, László Kalabay, and Zsuzsa Győrffy

Absztrakt

Bevezetés: A XXI. században a családorvosi hivatás változása figyelhető meg. Az elvándorlás, a gyógyítók elöregedése és a hálapénz kérdése meghatározóak az egészségügyi szektor humánerőforrás-krízise szempontjából. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai családorvosok és családorvos rezidensek hivatásról és a hálapénzről való vélekedéseinek feltárását. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív vizsgálat családorvosok (n = 363) és családorvos rezidensek (n = 180) körében. Jelen elemzés középpontjában a jövedelemre vonatkozó kérdések, a hálapénzzel és hivatással kapcsolatos vélemények álltak. Eredmények: A válaszadók hivatásválasztásában és hivatástudatában az altruizmus, a szolgálat és a felelősségvállalás a legmeghatározóbb tényezők. A paraszolvencia tekintetében a rezidensminta szignifikánsan elutasítóbb (19,7% vs. 38,3%; p<0,001). A rezidensek kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (14,3% vs. 8,9%; p<0,034), valamint nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák (1,4% vs. 9,4%; p<0,023). Következtetések: A családorvosok és a családorvos rezidensek hivatással kapcsolatos legfontosabb attitűdjei közel azonosak, de a hálapénz kérdéséről a két generáció másként vélekedik. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444.

Open access

A szorongás és a diabetes közti kapcsolat

The relationship between anxiety and diabetes

Orvosi Hetilap
Authors: Csenge Hargittay, Xénia Gonda, Bernadett Márkus, Zsófia Sipkovits, Krisztián Vörös, László Kalabay, Zoltán Rihmer, and Péter Torzsa

Összefoglaló. A cukorbetegség és a depresszió kapcsolatáról számos tanulmány született. A szorongás és a diabetes közti összefüggést már kevesebben vizsgálták, pedig jelentős szerepük van a szorongásos kórképeknek is, hiszen nagyon gyakori a két betegség együttes előfordulása. A diabetes már önmagában is nagy betegségterhet jelent a betegek számára, a társuló pszichiátriai kórképek pedig tovább rontják a kezelés minőségét, ezért fontos a korai felismerésük és kezelésük. Jelen összefoglaló közleményünk célja a szorongásos kórképek és elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség közti összefüggés feltárása. Több elmélet született a köztük lévő kapcsolat magyarázatára. Egyesek szerint szerepet játszhat benne a közös etiológiai háttér, mások szerint a cukorbetegség diagnózisa és a gondozásával kapcsolatos feladatok vezetnek szorongáshoz. Megint mások pedig ellentétes irányból vizsgálva a köztük lévő kapcsolatot, arra a megállapításra jutottak, hogy a szorongás különböző fiziológiai mechanizmusokon keresztül vezethet cukorbetegséghez. A szorongás és a diabetes közti kapcsolat irányától függetlenül javasolt a depresszió mellett a szorongásnak a szűrése és minél korábbi kezelése a cukorbetegek körében, így csökkennének a komorbiditásból származó szövődmények, a kezelési nehézségek, javulna a betegek életminősége és a terápiával való együttműködésük. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1226–1232.

Summary. The relationship between diabetes and depression has been evaluated in numerous studies. The association between diabetes and anxiety was less investigated, although the importance of anxiety disorders is underlined by its frequent co-occurrence with diabetes. Diabetes alone carries a significant disease burden for patients. Comorbidity with psychiatric disorders deteriorates the quality of care, therefore early treatment and diagnosis of these conditions are essential. The aim of the present review is to outline the relationship between anxiety and mainly type 2 diabetes. There are several theories to explain the relationship between them. Some researchers suggest that common etiological background may play a role in their co-occurrence, some believe that the diagnosis of diabetes and the burden of self-management lead to anxiety, while others – investigating the relationship from the opposite direction – suggest that anxiety leads to diabetes through physiological mechanisms. Independently of the direction of the relationship, screening for anxiety and timely treatment among diabetic patients may decrease the risk of complications, the difficulty in treatment arising from the co-occurrence of these two conditions and may improve patients’ quality of life and adherence to therapy. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1226–1232.

Open access