Bevezetés: Krónikus veseelégtelenségben fontos a parathormon szintek ismerete. Kérdés, hogy több információt nyújtanak-e a biointakt parathormont mérő módszerek. Célkitűzés: Idült veseelégtelen betegek két módon mért parathormonszintjének összehasonlítása a D-vitamin-ellátottság figyelembevételével. Módszer: 104 krónikus vesebetegben (31 vesepótló kezelésben nem részesülő, 36 peritonealis- és 37 hemodializált) mérték meg két módszerrel a parathormon, valamint a 25-hidroxi-D-vitamin-, D-vitamint kötő fehérje-, kalcium-, összfehérje-, albuminszinteket. Eredmények: A két módon mért parathormonértékek jó pozitív korrelációt mutattak, az intakt parathormonszintek szignifikánsan magasabbak a biointakt szinteknél. A betegek 87%-a D-vitamin-hiányos, 13%-a elégtelen ellátottságú volt. A súlyos D-vitamin-hiány szignifikánsan gyakoribb volt a peritoneálisan dializáltaknál, mint a hemodializáltaknál. D-vitamin-hiány esetén a parathormon értékek magasabbak, az eltérés kifejezettebb a biointact módszerrel mérve. A hemodializált csoportban a biointakt parathormon és a 25-hidroxi-D-vitamin-szintek között szignifikáns negatív korreláció igazolódott. Következtetések: A biointakt parathormonszintek jobban tükrözik a D-vitamin-ellátottságot mint az intakt parathormonszintek, ezért alkalmasabbak a csontanyagcsere monitorizálására főként hemodializált betegekben. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2025–2036.

A traumás lépruptura gyakori sérülés. A nem traumás, más néven spontán vagy patológiás lépruptura viszont ritka, de potenciálisan életveszélyes állapotot okozó betegség. A spontán lépruptura primer lépdaganat miatt történő kialakulása ritkaság. Tanulmányunk egy léprepedést okozó, különleges, jóindulatú daganat esetét mutatja be. 78 éves nőbetegünk bal vállfájdalom és mellkasi diszkomfort miatt került kórházba. Vérnyomása alacsony volt; a laborvizsgálatok anaemiát mutattak ki, a felhasi területet is leképező mellkas-CT lépruptura gyanúját vetette fel. A sürgősséggel elvégzett splenectomia során a hasüregben nagy mennyiségű vér volt. Az eltávolított lép patológiai vizsgálata makroszkóposan multifokális cysticus elváltozást talált, mely a léprepedéshez vezetett. Mikroszkóposan az immunhisztokémiai vizsgálatok dongasejtes angiomát igazoltak. A dongasejtes angioma egy lépben keletkező ritka, jóindulatú érdaganat, amelyről úgy gondolják, hogy a dongasejtekkel bélelt vörös pulpasinusokból származik. Közleményünk célja, hogy ismertesse a traumás előzmény nélkül, hirtelen bekövetkezett léprepedés egy szokatlan okát, a Magyarországon még nem publikált jóindulatú lépmegbetegedést, a dongasejtes angiomát. Orv Hetil. 2023; 164(10): 393–397.

Bevezetés: A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Neuropatológiai Laboratóriumában az elmúlt 50 évben közel 6000 esetben történt autopsziás vizsgálat. Célkitűzés: A szerzők célja azon korábban gyakori, magas mortalitású betegségek bemutatása, amelyek ma már megelőzhetőek vagy kezelhetőek. Módszer: A neuropatológiai dokumentáció retrospektív áttekintése. Eredmények: A morbilli vírusa okozta szubakut szklerotizáló panencephalitis miatt 13 beteg halt meg, az utolsó haláleset 1991-ben volt. A kötelező védőoltás bevezetése vetett véget a halálos megbetegedésnek. Herpes simplex encephalitis miatt 14-en vesztették életüket, az utolsó 1999-ben. A korai diagnosztizálás feltételeinek javulása és az aciclovirkezelés tette lehetővé a halálesetek elkerülését. Meningitis basilaris tuberculosa szórványosan, de az utóbbi években is előfordult. Felismerése nem könnyű, ritkasága miatt kikerült a rutindiagnosztika gondolatmenetből. Kullancsencephalitisben a védőoltások elérhetővé válása folyamatosan tovább csökkentette a különben is ritka, összesen 8 esetben dokumentált halálos esetek számát. Fatális kimenetelű neuroluessel az 1990-es években találkoztak utoljára, de a syphilis nem tűnt el, sőt a friss fertőzések száma emelkedik. A meningiosis leukaemica kivédését az intrathecalis methotrexat adása és radioterápia tette lehetővé, amelyek alkalmazása azonban óvatosságot igényel, a szerzők esetei között is jegyzett disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia kialakulásának lehetősége miatt. Következtetések: A Neuropatológiai Laboratórium 50 éves dokumentációja tükrözi a betegségek előfordulásának változásait, és felhívja a figyelmet azokra a kórképekre, amelyek ma már megelőzhetők vagy kezelhetők, de diagnosztikus kihívást is jelenthetnek. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1722–1728.