Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Berze Iván Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Helyidentitás mint identitásorientáció?

Place identity as identity orientation?

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Berze Iván Zsolt and Dúll Andrea

Kutatásunkban a helyidentitás elméletét új megközelítésként az identitásorientációkra vonatkozó elképzelésekkel kapcsoltuk össze. Azt feltételeztük, hogy a helyidentitás mérhető identitásorientációként, tehát értelmezhető és megbízhatóan mérhető egyéni különbségeket találunk abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában. Feltételeztük továbbá, hogy a vizsgálat keretéül szolgáló eredeti, angol nyelvű kérdőív (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) magyarra fordított változata az általunk használt mintán alkalmas az identitásorientációk mérésére.

Módszer: Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított változatát használtuk, amelybe beillesztettük az általunk a szakirodalom alapján megfogalmazott, helyidentitásra vonatkozó tételeket. A kérdőívet három változatban egyetemista mintákon (n = 318, 317, 281) teszteltük, majd az adatok alapján mindhárom esetben faktoranalízist végeztünk. A második változat az első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások révén született. Az első változatot a helyekre vonatkozó tételek nélkül is teszteltük, hogy megvizsgáljuk, a helyekre vonatkozó tételek módosították-e az eredeti kérdőív integritását.

Eredmények: A helyekre vonatkozó tételek egy faktorba rendeződtek, a skála statisztikai mutatói megfelelőek, a kitöltők a helyekre vonatkozó tételeket tudták értelmezni önmaguk meghatározásával kapcsolatban. A kitöltők által a skálán elért pontszámok normál eloszlást követtek. Ugyanakkor a kérdőív második változatának faktorstruktúrája sem fedte pontosan az eredeti kérdőív skáláit.

Következtetések: A kapott eredmények hozzájárulnak a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. Tervezzük a második változat eredményei alapján módosított újabb változat nagy elemszámú, más életkorú, nem egyetemista mintán történő felvételét.

Restricted access

A helyidentitás mérése identitásorientációként

Measuring place identity as identity orientation

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Iván Zsolt Berze and Andrea Dúll

A helyidentitás környezetpszichológiai fogalmát új megközelítésként személyiségpszichológiai szinten vizsgáló kutatássorozatunk második lépésében azt feltételeztük, hogy az egyetemista vizsgálati személyekkel elvégzett első mérés eredményeire (Berze és Dúll, 2018) alapozva létrehozott kérdőívünkkel felnőtt mintán is megbízhatóan mérhető a helyidentitás identitásorientációként (tehát az egyéni különbségek abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában), továbbá hogy az új kérdőívünk a korábbi változatnál megbízhatóbban méri az eredeti angol nyelvű kérdőívben (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) szereplő négy (személyes, társas/nyilvános, kollektív és kapcsolati) identitásorientációt is.

Módszer:

Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított, a helyidentitásra vonatkozó, általunk megfogalmazott tételekkel bővített, előző kutatási lépésünkben használt második változatán végeztünk módosításokat annak eredményeire épülő szakmai és módszertani megfontolások alapján. A kérdőívet jelen kutatásban két változatban felnőtt mintákon (n = 177, 432) teszteltük, majd mindkét esetben faktoranalízist végeztünk. A második kérdőívváltozat az ebben a kutatásban használt első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások nyomán született.

Eredmények:

A helyidentitás identitásorientációként történő mérésének helytállóságát a felnőtt mintán felvett módosított kérdőív adatai és azok statisztikai elemzése igazolta, továbbá az előző kutatási lépés kérdőívén végzett módosítások nagyrészt elérték céljukat, hiszen – bár nem tökéletesen, de – igen nagy részben fedi a jelen kutatásban kapott faktorstruktúra az eredeti kérdőív skáláit.

Következtetések:

A kapott eredmények újabb lépést jelentenek a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. További lépésekben megkezdtük a második változat angliai felnőtt mintán történő felvételét, továbbá tervezzük a magyar változat további pontosítását, valamint a finomított változat felvételét a helyidentitás aspektusait a személyiség szintjén mérő kérdőív mellett kiegyenlítettebb nemi és életkori eloszlású felnőtt hazai mintán.

In the second stage of our research series examining the environmental psychology’s concept of place identity, as a new approach, in personal psychological framework, we hypothesized that our questionnaire developed based on the results of the first measurement with undergraduate subjects (Berze, & Dúll, 2018) can reliably measure place identity as identity orientation (i.e., the individual differences in the extent to which the relationship with places is important for the individuals to their sense of who they are) in an adult sample, in addition, that the four (personal, social/public, collective and relational) identity orientations of the original US questionnaire (AIQ-IV, Cheek, Smith, & Tropp, 2002) can be more effectively measured with our new questionnaire than with our previous one in the sample of this study.

Methods:

We modified the second version of AIQ-IV translated into Hungarian and extended with the items relating to place identity, which we used in our previous step, based on professional and methodological considerations followed from its results. We tested two versions of the modified questionnaire in adult samples (n=177, 432), and we conducted factor analysis in both cases. We developed the second version after the revision of the first version used in this research, based on the results.

Results:

The adequateness of measuring place identity as identity orientation was confirmed by the statistical analysis of the modified questionnaire’s data collected in the adult sample. In addition, with the modifications of the questionnaire used in the previous research stage we largely achieved our aims, since the factor struct70ure of the second version of this research more exactly fit to the scale structure of the original questionnaire.

Discussion:

The results represent another step towards a more subtle interpretation of the concept of place identity. We started to test this second version in UK adult sample. Our future aim is to refine the Hungarian version, and to test the refined version together with a questionnaire measuring the aspects of place identity in personal psychological framework in age- and gender-balanced adult sample.

Open access