Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Bodnár Vivien x
Clear All Modify Search

Jelen tanulmány a placebo terápiás és klinikai kutatásokban történő felhasználásának etikai kérdéseit veszi sorra, külön hangsúlyt helyezve a megtévesztés, az egészségügyi hátrány, a kutatási torzítás és a teljes körű tájékoztatás kérdéskörére. Az összefoglaló kitér a terápiás és klinikai hatásvizsgálatok során alkalmazott gyakorlati placebófelhasználás jellemzőire, összefoglalva a téma kurrens irodalmát, külön hangsúllyal a Köteles és munkatársai (2007) összefoglalóját követő, szakterületet érintő fejleményekre és kutatási eredményekre. A 20. századot követően a farmakocentrikus orvostudomány, főleg az etikai kérdésfelvetés mentén, a placebót negatívnak bélyegezte, ezen bélyeg pedig begyűrűzött a gyógyítás makrokontextusába, befolyásolva és nehezítve a placebo hatékony felhasználását a betegségek gyógyításában, az öngyógyító mechanizmusok elősegítésében és a tünetek enyhítésében. Napjainkra azonban a placebo témakörében végzett kutatások egyértelmű eredményeinek köszönhetően egyrészről a placebo felhasználását vitató kérdés fókusza a „lehet-e” kérdésről a „szabad-e” kérdésre módosult, az etikai megfontolások mentén pedig a fókusz tovább változik, immár nem a „szabad-e”, hanem a „hogyan kell alkalmazni” válik releváns kérdéssé.

Restricted access
Authors: Bodnár Vivien, Nagy Krisztina, Cziboly Ádám and Bárdos György

Elméleti háttér

A placebohatás a mindennapi élet számos területén tetten érhető, amikor valamely pszichoaktív szerhez kötődő elvárás vezet szubjektív és fiziológiai változásokhoz, hatóanyag jelenléte nélkül.

Cél:

Szeretnénk feltárni, hogy az alkohol és a hozzá kapcsolódó elvárások – a társas hatásokkal együtt, illetve azoktól elkülönítve – hogyan befolyásolják a résztvevőket, különösen a memória, az egyensúly, és a szubjektív testi-lelki állapot kapcsán, az alkoholos, alkoholosnak vélt, illetve alkoholt nem tartalmazónak gondolt koktélok elfogyasztása esetében.

Módszerek

Kiegyenlített placebo elrendezésben, társas és egyéni feltételekben vizsgáltuk a rövidtávú memória, az egyensúlyérzék, és a szubjektív testi-lelki állapot alakulását, szó lista visszaidézése, „részegállás” megtartása, és egy 17 melléknévpárból álló szemantikus differenciál skála felhasználásával.

Eredmények

A szubjektív testi-lelki állapot mérése során feltárt szociális viselkedések és testi tünetek faktor mentén a vizsgált csoportok eltérő mintázatot mutattak: a résztvevők a manipulációnak megfelelő elvárásaik mentén számoltak be szubjektív tüneteikről, amelyeket a csoporthatások tovább erősítettek. A vizsgálatban mind egyéni, mind pedig társas fogyasztás esetében sikerült kimutatni az elvárások által indukált klasszikus placebohatást a megtévesztett, alkoholt valójában nem fogyasztók körében. Az alkoholt és a placebót fogyasztó csoport sem a szociális viselkedések, sem a testi tünetek, sem pedig az egyensúly romlása mentén nem különbözik szignifikánsan egymástól. A csoportos alkoholfogyasztás tovább erősíti az alkohol valós vagy vélt hatásait az egyensúlyra és a memóriára.

Következtetések

Kis mennyiségű alkohol fogyasztása esetében az alkohol indukálta állapot kialakulásáért az etanol csak részben felelős, az alkoholfogyasztást követő pszichés és fizikai változások jelentős része – elvárások és a társas közeg által meghatározottan – a placebohatásra vezethető vissza.

Restricted access