Search Results
You are looking at 1 - 10 of 11 items for
- Author or Editor: Boglárka Faragó x
- Refine by Access: All Content x
Ikt-eszközök használatának összefüggése a kognitív működés átalakulásával és személyiségtényezőkkel – áttekintés nemzetközi empirikus vizsgálatok eredményeire alapozva
THE RELATIONSHIP BETWEEN ICT-USAGE AND CHANGES IN COGNITIVE FUNCTIONING AND PERSONALITY FACTORS – REVIEW OF INTERNATIONAL EMPIRICAL STUDIES
Célkitűzés
A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.
Az áttekintés módszertana
Az összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.
Aim
The goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.
The methodology of the review
This paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.
Az új technológia és a tanulás világa a pszichológus szemével
New technology and the world of learning from the psychologist’s perspective
A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT- (információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek.
A modern technológia hatása a kognitív képességekre: Áttekintés
The impact of new technology on cognitive abilities: A survey
A cikk a modern technológia kognitív képességekre gyakorolt rövid és hosszú távú hatását vizsgálja. Elsőként a különböző video- és fejlesztő játékok kognitív funkciókra gyakorolt hatását tekintjük át, kiemelve az ezzel kapcsolatos vizsgálatok módszertani nehézségeit. Ezt követően a technológia munkamemóriára gyakorolt hatását vizsgáljuk meg, a közeli és távoli transzferhatásokra összpontosítva. Végül a Flynn-hatás (az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedés) okait tekintjük át, azt vizsgálva, hogy milyen szerepe lehet a modern technológiának a jelenségben. Az áttekintett kutatások eredményei alapján azt láthatjuk, hogy bár a kognitív fejlesztő játékok és a munkamemóriatréningek fejleszthetnek szűkebb, főként játékspecifikus készségeket, egészséges felnőttek esetében a transzferhatás – és különösen a munkamemória-tréningek esetében a fluid intelligenciára gyakorolt hatás – további alátámasztást igényel. Ugyanakkor az IKT-eszközök és az internet használata átalakíthatja a reprezentációk természetét és az információfeldolgozást.
Az IKT-használat jellegzetességeinek vizsgálata főiskolások körében
Investigating the characteristics of ICT-usage between college students
Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.
Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.
Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.
A rövid távú emlékezet és a munkamemória online mérése: Corsi, számterjedelem és n-vissza
The online measurement of short-term memory and working memory: Corsi, digit span and N back
A rövid távú emlékezet és a munkamemória mérésére számos különböző eszközt dolgoztak ki, a számterjedelemtől a komplex terjedelmen át az N-vissza feladatig. Jelen cikk áttekinti az emlékezeti terjedelem mérésének elméleti és módszertani kérdéseit, kitérve a munkamemória-kapacitás területáltalános jellegére, fluid intelligenciával és iskolai teljesítménnyel való kapcsolatára, valamint az életkori különbségekre is. Bemutatásra kerül öt, az emlékezeti terjedelem laboratóriumi vagy online környezetben való mérésére alkalmas feladat magyar változata: a Corsi- és a számterjedelmi feladat oda és visszafelé mért változatai, valamint az N-vissza feladat. A feladatok magyar változatát nagyjából 1000 fős, három életkori csoportot (10, 14 és 18 évesek) tartalmazó mintán vettük fel. Az emlékezeti feladatok életkori változásain és egymással való kapcsolatán kívül bemutatjuk a fontosabb percentilis értékeket tartalmazó normatáblázatokat is.
A pszichológiai tőke skála (PCQ) adaptációja magyar mintán
Hungarian Adaptation of the Psychological Capital Questionnaire (PCQ)
Háttér és célkitűzések
A pszichológiai tőke (PsyCap) az egyén pozitív pszichológiai állapota, amely befolyásolja személyes és munkahelyi közérzetét, magas szintje hozzájárul egyéni és munkahelyi jóllétéhez és teljesítményéhez (Luthans, Avey, Avolio és Peterson, 2010). Kutatásunkban a pszichológiai tőke Luthans által kidolgozott 24 itemes kérdőívének (PCQ) magyar adaptációjára vállalkoztunk. Kutatásunkban kidolgoztuk a skála magyar verzióját, elvégeztük belső és külső validitásának és megbízhatóságának vizsgálatát, teszteltük fogalmi érvényességét (construct validity), valamint az egyes alskálák diszkriminációs érvényességét (discriminant validity), megbízhatóságát és külső érvényességét.
Módszer
A pszichológiai tőke fogalmának és mérőeszközének hazai adaptálása érdekében kérdőíves kutatást folytattunk hazai szervezetek körében. A vizsgálatra több szervezet bevonásával, kényelmi mintavétellel került sor, amelyben 583 munkaviszonyban dolgozó személy vett részt. A belső validitásvizsgálatok elvégzése mellett a skála külső validitását Allen és Meyer (1991) háromfaktoros szervezeti elkötelezettség modelljével vizsgáltuk.
Eredmények
Kutatásunk eredménye a szakirodalomban található megállapításokkal összhangban egyértelműen alátámasztotta a pszichológiai tőke négyfaktoros modelljét, ugyanakkor a diszkriminanciaelemzés a faktorok függetlenségét nem támasztotta egyértelműen alá. Feltáró faktorelemzésünk eredménye szerint a magyar mintán a pszichológiai tőke a szerzők által létrehozott négy komponenssel szemben két faktorra, egy érzelmi-motivációs és egy kognitív komponensre válik szét. A kétfaktoros modell érvényességét a validitásvizsgálatok megerősítették.
Következtetések
Eredményeink szerint a pszichológiai tőke skála magyar változata érvényes mérőeszköz. Eredményeink fényében fontosnak tartjuk a pszichológiai tőke kétfaktoros modelljének érvényességét további vizsgálatokban is tesztelni, más kulturális közegben és egyéb szervezeti jellemzők tükrében is elemezni.
Background and Objectives
Psychological capital (PsyCap) is a positive psychological condition infl uencing personal and workplace well-being and makes a valuable contribution to organizational performance. It highly contributes to individual and workplace well-being and performance (Luthans és mtsai, 2010). The objective of our study is the Hungarian adaptation of the 24-item Psychological Capital Questionnaire (PCQ) developed by Luthans. In our study we translated the PCQ and assessed its internal and external validity and reliability. We also tested each subscale’s construct and discriminant validity, reliability, and external validity as well.
Method
The Hungarian version of the questionnaire was completed in several organizations involving 583 employees. Respondents were gathered by convenience sampling. External validity of PCQ was assessed by comparing the answers with that of an organizational commitment scale by Allen and Meyer (1991).
Results
The results of our confi rmatory factor analysis supported the four-factor model of PsyCap in as with the fi ndings in other published literature, however, in the discriminant analysis the independence of the factors was not supported. According to our exploratory factor analysis, psychological capital is divided into only two factors in the Hungarian sample, an emotional and a cognitive factor. The validity of the two-factor model was confi rmed by validity tests.
Conclusions
The Hungarian version of PCQ is a valid measurement tool for the Hungarian population. Based on our results, it would be useful to test the validity of the two-factor model of PsyCap, in relation to other organizational variables and in different cultural contexts.
