Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Brigitta Szilágyi x
  • All content x
Clear All Modify Search
Építés - Építészettudomány
Authors: Krisztina Fehér, Balázs Halmos, and Brigitta Szilágyi

Among regular polygons, the pentagon is considered to be barely used in medieval architectural compositions, due to its odd spatial appearance and difficult method of construction. The pentagon, representing the number five has a rich semantic role in Christian symbolism. Even though the proper way of construction was already invented in the Antiquity, there is no evidence of medieval architects having been aware of this knowledge. Contemporary sources only show approximative construction methods. In the Middle Ages the form has been used in architectural elements such as window traceries, towers and apses. As opposed to the general opinion supposing that this polygon has rarely been used, numerous examples bear record that its application can be considered as rather common. Our paper attempts to give an overview of the different methods architects could have used for regular pentagon construction during the Middle Ages, and the ways of applying the form.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Berczeli, Brigitta Szilágyi, Attila Lovas, Dániel Pál, Zoltán Oláh, Klára Törő, and Péter Sótonyi

Absztrakt:

Bevezetés: Számos közlemény vizsgálta már az időjárási paraméterek változásának cardiovascularis kórképekre gyakorolt hatását. Ezek bizonyították az aortaaneurysma-ruptura előfordulásának és az időjárás változásának kapcsolatát is. Nincsenek azonban ismereteink a függés mértékéről, arról, hogy mennyire számottevő tényezők az egyes időjárási paraméterek ezen halálokok esetén. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a halálos kimenetelű aortakatasztrófa nyomás- és hőmérsékletváltozástól való függésének mértékét feltárjuk, a kapcsolat intenzitását egy új módszerrel meghatározzuk. Módszer: A korábban a tüdőembóliás halálozás és az időjárás összefüggésének tanulmányozására fejlesztett programunkat futtattuk olyan aortaaneurysmás haláleseteket tartalmazó adatsoron, amelyben az említett kórkép miatt bekövetkezett aortaruptura vezetett a páciensek halálához. A 2005. január 1. és 2014. január 1. közötti időszak eseteit tekintettük át a Semmelweis Egyetem kórbonctani adatbázisában. 152 aneurysmás eseményt vizsgáltunk a halál napján és az azt megelőző napon mért nyomás- és hőmérséklet-változás függvényében. Eredmények és következtetés: Az említett időtartamban a halálos kimenetelű aortakatasztrófa előfordulásának gyakorisága a vizsgált csoportban kismértékű függést mutatott a két vizsgált paramétertől. Az aortaaneurysma-rupturákkal összefüggésben a légnyomásváltozás szerepét jelentősebbnek találtuk a napi középhőmérséklet szerepéhez képest. A légnyomás növekedésével emelkedett az aneurysma rupturájával összefüggő halálesetek gyakorisága. Az eredmények ismeretében úgy véljük, hogy matematikai modellünk jó kiindulópont lehet populációs szintű és prospektív vizsgálatokhoz egyaránt. Orv Hetil. 2018; 159(37): 1501–1505.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Kovácsné Bobály, Brigitta Szilágyi, Alexandra Makai, Ákos Koller, and Melinda Járomi

Absztrakt:

Bevezetés: A balett-táncosok gyakran szenvednek deréktáji fájdalomtól. Célkitűzés: Speciális mozgásprogrammal, a törzsizmok erősítése révén, a deréktáji fájdalmak csökkentése. Módszer: 62 balett-táncosnőt (átlagéletkor: 14,89 ± 1,21 év) vizsgáltunk. Kezelt csoport: n = 30 fő, átlagéletkor: 14,86 ± 1,00 év, kontrollcsoport: n = 32 fő, átlagéletkor: 14,91 ± 1,37 év. Vizuális analóg skálával vizsgáltuk az edzéseken jelentkező derékfájdalom intenzitását, fotogrammetriás vizsgálattal habituális testtartásukat, Kraus–Weber-teszttel a hasizmok erejét, core-teszttel a törzsizmok statikus erejét, leg lowering teszttel a lumbalis motoros kontroll képességet. A kezelt csoport három hónapig LBP prevenciós mozgásprogramot végzett, majd újból elvégeztük a vizsgálatokat. Eredmények: Szignifikánsan csökkent az esetcsoport derékfájásának intenzitása (VAS1: p = 0,012; VAS2: p = 0,021), szignifikánsan javult hasizomereje (K–W. B: p = 0,025; K–W. C: p<0,001), a törzsizmok statikus ereje (core-test: p<0,001), lumbalis motoros kontroll képessége, mindkét láb esetében (Leg low. J.: p<0,001; Leg low. B.: p<0,001). A habituális testtartás magas százalékban javult (elölnézet: 34,78%, oldalnézet: 52,17%). Következtetés: A speciális mozgásprogrammal csökkenthető a balett-táncosok derékfájdalma, a sérülések előfordulási gyakorisága. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 58–66.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsombor Tóth-Vajna, Gergely Tóth-Vajna, Zsuzsanna Gombos, Brigitta Szilágyi, Zoltán Járai, and Péter Sótonyi

Absztrakt:

Bevezetés: A boka-kar index (BKI) mérése az első választandó szűrőmódszer az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség (LEAD) diagnosztikájában. A LEAD tekintetében veszélyeztetett populációban végzett szűrés célja a major végtagi események, így az amputáció kockázatának csökkentése. A nyugalmi BKI-érték ugyanakkor könnyen adhat álnegatív eredményt. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy, a családorvosi praxisban könnyen megvalósítható, gyors és költséghatékony szűrőmódszer tesztelése mellett azon betegek azonosítása volt, akiknél a családorvos eszközeivel nem kaphatunk definitív diagnózist (negatív BKI mellett tünetes, illetve nem komprimálható artériás csoport). Módszer: Az Észak-Magyarország régióban 680 beteg szűrését végeztük el. Edinburgh-kérdőívet használtunk, rögzítettük a saját és a családi anamnézist, a rizikófaktorokat, a jelenlegi panaszokat és a gyógyszerelést. Fizikális vizsgálatot és BKI-mérést végeztünk. Eredmények: A betegek 34%-a jelzett alsó végtagi claudicatiót, 23%-nak volt abnormális BKI-értéke, 14% jelzett normális BKI-érték mellett dysbasiás panaszokat. 12% került a nem komprimálható artériás csoportba. A BKI alapján negatív, de tünetes csoport rizikófaktor-profilja jelentős hasonlóságot mutatott a biztosan LEAD-pozitív és a nem komprimálható artériás csoport rizikófaktor-profiljával. Következtetés: A LEAD valós előfordulása magasabb lehet, mint a csak a BKI alapján történő szűrés eredménye. A populáció közel negyede került a BKI alapján a negatív, de tünetes és a nem komprimálható artériás csoportba. Ezen csoport betegei a családorvos részéről különös odafigyelést igényelnek. A normális BKI-érték ellenére – ha felmerül a LEAD klinikai gyanúja – további vizsgálatok szükségesek. A LEAD szűrése többirányú megközelítést igényel. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1381–1389.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bianka Kovács-Babócsay, Alexandra Makai, Brigitta Szilágyi, Péter Tardi, Pongrác Ács, Anita Velényi, Gábor Rébék-Nagy, and Melinda Járomi

Absztrakt:

Bevezetés: A nemzetközi szakirodalomban számos, betegségspecifikus tudást mérő kérdőív ismert, mely a betegek életminőségét, állapotuk progresszióját, funkcionális statusukat vizsgálja. Magyar nyelven kevés, a betegségspecifikus tudás mérésével kapcsolatos kérdőívet validáltak. Célkitűzés: Célunk volt a Low Back Pain Knowledge Questionnaire (LKQ) magyar nyelvre fordítása, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: A felmérésben 218 fő vett részt (krónikus low back pain [derékfájdalom-] szindrómás betegek, egészségügyi dolgozók, egészségügyi ismeretekkel nem rendelkezők). Átlagéletkor: 34 (18–64) év. A Maciel és mtsai által 2009-ben megalkotott LKQ fordítását és validálását Beaton és mtsai 2000-ben megfogalmazott hatlépcsős elve szerint végeztük. A kérdőív belső konzisztenciáját Cronbach-alfa-érték-számítással mértük fel. A kérdőív külső validálását Roland–Morris-index segítségével végeztük. A megismételhetőségi vizsgálatot teszt-reteszt módszerrel Spearman-féle korrelációs koefficienssel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív megbízhatóságát vizsgáló Cronbach-alfa-érték 0,894 volt. A Roland–Morris-indexszel összehasonlítva az LKQ-val jól korreláló kérdőívet kaptunk (R = –0,393). A kérdőív teszt-reteszt vizsgálati eredménye (R = 0,541–0,795, p<0,050) mérsékelt és megfelelő összefüggést mutatott. Következtetés: Az LKQ magyar nyelvre fordított verzióját, a Derékfájdalommal kapcsolatos betegségspecifikus tudást felmérő kérdőívet (DTK) megbízható és valid tudásmérő eszköznek találtuk. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1663–1672.

Open access