Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Buzás István x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

It was found that quantitative and qualitative indices of the sweet corn yield correlate with the nitrate nitrogen content of the upper soil layer (0-30 cm). As no correlation was established between the nitrate nitrogen content of the lower layers and the sweet corn, the conclusion was drawn that the quantity of sweet corn yield is determined even before its roots reach deeper down than 30 cm and the nitrogen content of the lower layers could affect the sweet corn.  Depending on the NO 3 -N content of the soil before fertilization the maximal corn ear mass achievable with fertilization may vary. In the study the same yield could not be accomplished in the case of the lowest soil nitrogen concentration (2.9 mg NO 3 -N/kg) with the highest fertilizer rate (200 kg N/ha) - but probably irrespective of any amount of fertilizer - as on the soil of 4.6 mg NO 3 -N/kg. In the case of the poorly supplied soil the fertilization curve becomes flat sooner or turns negative. The phenomenon that, regarding various soils, the maximal yield achievable on soils with good production features with fertilization is higher than in the case of soils having worse features, is well-known. That this fact is also valid in the case of the same soils was expected after calibration experiments carried out with winter oilseed rape and beet root, but it has not been proven for sweet corn as yet.  The results also showed that the grain dry matter production of sweet corn per hectare can still be enhanced with the increase in the soil's nitrogen supply, even if the corn ear does not grow.  The presented calibration curves show - in the range of 2.9-4.6 mg NO 3 -N/kg soil - how much corn ear and grain dry matter produce are expected on soils with differing nitrogen supply, distributing 0-200 kg nitrogen fertilizer in spring.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 54 éves (1960–2014) retrospektív klinikopatológiai analízis a szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika Orális Medicina Részlegén diagnosztizált jóindulatú orofacialis daganatok és daganatszerű elváltozások utánkövetéses epidemiológiai eredményeinek bemutatására irányult. Anyag és módszer: Összesen 14 661 biopszia történt, amelyek közül 7491 (51,09%) jóindulatú daganatos beteget vontunk be számítógépes vizsgálatunkba. Eredmények: A betegek átlagéletkora 55,3 év, a férfiak száma 2823 (37,7%), a nőké 4668 (62,3%) volt. A férfi : nő arány 1 : 1,65 volt. Az 51–60 éves korcsoportból emelhető ki a legtöbb, 1280 eset (17,1%), és ezen belül 1014 eset (13,6%) alakult ki gyermekkorban és 6477 eset (86,3%) felnőttkorban. Dominálóan több volt a nem neoplasma (6420, 85,7%), mint a neoplasma (1071, 14,3%), ezenfelül pedig több volt a mesenchymalis (5574, 74,4%), mint a nem mesenchymalis (982, 13,1%) daganat. A leggyakoribb daganattípus az irritációs fibroma volt (1806, 32,4%). A gyulladásos/fertőzéses csoportban a legtöbbször granuloma pyogenicumot (465, 8,3%) észleltünk. A cysták közül a mucokele (805, 10,7%), a fejlődési rendellenességek közül pedig a haemangioma (815, 14,6%) fordult elő a leggyakrabban. A daganatok lokalizációját tekintve a legtöbb esetet az ajkon (2081, 27,8%), a gingiván (2024, 27,0%), a buccán (1069, 14,3%), a nyelven (981, 13,1%) és az arcbőrön (695, 9,3%) regisztráltuk. Az orofacialis jóindulatú lágyrész-daganatok döntő többségét a biopsziavételt követően cryo- vagy lézer-, esetenként kombinált (cryo + lézer) kezelésben részesítettük. Következtetés: A jelen vizsgálatban a leggyakoribb jóindulatú tumor az irritációs fibroma volt, és a legtöbb elváltozás az alsó ajkakon fordult elő. A tanulmányok összehasonlító vizsgálatát megnehezítették a diagnosztikai klasszifikációban és a metodológiában alkalmazott különbözőségek, valamint a változó földrajzi és populációs eltérések. Orv Hetil. 2018; 159(37): 1516–1524.

Restricted access