Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Cecilia Miszti x
  • All content x
Clear All Modify Search

Candida inconspicua is an emerging pathogen in immunocompromised patients possessing inherently decreased susceptibility to fluconazole. We determined the MICs and killing activity of fluconazole and amphotericin B against C. inconspicua clinical isolates as well as reference strain C. inconspicua ATCC 16783 for comparison. MICs were determined using the standard broth microdilution method. Killing rates were determined using time-kill methodology at 0.5–16 × MIC fluconazole and amphotericin B concentrations. Fluconazole and amphotericin B MIC values varied between 16–128 mg/l and 0.5–1 mg/l, respectively. In time kill-assays fluconazole showed fungistatic effect at 1–16 × MIC concentrations against all tested strains after 24 h-incubation, but became fungicidal after 48 h at 4–16 × MIC concentrations. The time necessary to achieve fungicidal endpoint at 1 mg/l amphotericin B concentration ranged from 2 to 24 h. Our in vitro results confirm the data that fluconazole is ineffective against C. inconspicua at the fluconazole serum concentration attainable in humans. Amphotericin B due to its rapid killing activity seems to be a good alternative for the treatment of infections caused by C. inconspicua .

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Károly Péter Sárvári, József Sóki, Miklós Iván, Cecilia Miszti, Krisztina Latkóczy, Szilvia Zsóka Melegh, and Edit Urbán

Members of the genus Bacteroides are important components of the normal microbiota of gastrointestinal tract; however, as opportunistic pathogens are also associated with severe or even life-threatening infections with significant mortality. Various species within Bacteroides fragilis group are phenotypically very similar; thus, their identifications with traditional-automated biochemical methods are frequently inaccurate. The identification of the newly discovered or reclassified bacteria can be doubtful because of the lack of biochemical profile in the database of these tests. The aim of this study was to determine the accuracy of matrix-assisted laser desorption/ionization time-of-flight mass spectrometry (MALDI-TOF MS) method by testing of 400 Hungarian Bacteroides clinical isolates. Inaccurate identification results with MALDI-TOF MS were confirmed by 16S rRNA gene sequencing and findings were compared with traditional-automated biochemical test rapid ID 32A method as well.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access