Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Csaba Fazekas x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
János Kornai published an interesting and important paper in 2000 about the “system paradigm”, and another in 2016 about the “system paradigm revisited”. In the last one he made a theoretical approach for differences between democracies, autocracies and dictatorships; made a typology for the most important elements for characterization of different political systems. In the second half of the 2010’s a debate has started among political analysts, public intellectuals and journalists, how we can characterize the new political system of Hungary led by Viktor Orbán. We can read detailed analyses about “hybrid regime”, “limited democracy”, “illiberal democracy”, “plebiscite leader democracy” etc. In this paper I would like to deal with the question of different political systems in general, and – on the experiences of the debates about the current Hungarian system – I would like to think further – the Kornai's model. Kornai pointed out 10 elements for characterization of it (the questions of removable governments, opposition parties in parliaments, elections, civil society, freedom of press, etc.) – I would like to differentiate 10 new potential elements, especially from the side of the political ideas, historical backgrounds and other viewpoints.
Absztrakt:
Bevezetés: A méheltávolítás világszerte az egyik leggyakrabban végzett nőgyógyászati műtét. A technikai fejlődésnek köszönhetően a laparoszkópos méheltávolítás egyre elterjedtebbé válik. A laparoszkópos műtétek nómenklatúrája nem egységes, de a totális laparoszkópos hysterectomia, amelynek lényege a teljes műtét endoszkópos úton történő elvégzése, kiemelkedik előnyeivel a többi műtéttípus közül. Amennyiben a totális laparoszkópos hysterectomiát az arteria uterinák eredésénél történő ellátásával együtt végezzük standardizált módszerrel, úgy a műtét biztonságossága, előnyei tovább növelhetők. Célkitűzés: Célunk volt saját eredményeink feldolgozása a szakirodalmi adatok ismertetésének fényében. Módszer: Műtéteinket az arteria uterinák eredésüknél történő ellátásával végeztük. Beválogatási kritériumok voltak a standardizált módszer alkalmazása, műtéti videofelvétel, pre- és posztoperatív vérképeredmények. Eredmények: Eredményeink igazolják az elfogadható műtéti időt, a minimális műtét alatti vérveszteséget, hospitalizációt és szövődményrátát. Következtetés: A totális laparoszkópos hysterectomia standardizált módszerének alkalmazása az arteria uterinák eredésüknél történő ellátásával gyakorlott kezekben, megfelelő anatómiai ismeretek birtokában egy kifejezetten biztonságos, reprodukálható technika, ami a laparoszkópos műtétek nyújtotta előnyöket maximálisan kihasználja. Orv. Hetil., 2017, 158(8), 298–303.
Absztrakt
Szerzők egy rendkívül ritkán észlelt, a vena lienalison kialakult aneurysmáról számolnak be. A 34 éves nőbeteg felső hasi panaszok miatt került kivizsgálásra, amelyek hátterében CT-angiographia a vena lienalis aneurysmáját igazolta. A fusiformis, rendkívül vékony falú, 40 mm maximális átmérőjű saccularis tágulat a pancreas hátsó falán képezett benyomatot. A műtét során a v. lienalis és a lép megtartásával tangentialis resectiót végeztek. A beteg eseménytelenül gyógyult, és az 5. posztoperatív napon panaszmentesen távozott. 3 hónappal a műtét után panaszmentesen normál máj és pancreas laboratóriumi paraméterekkel került ellenőrző vizsgálatra.
Egy ritka kórkép, a vena poplitea aneurysma kezelési lehetőségeinek áttekintése egy eset kapcsán
An overview of treatment options for a rare disease, aneurysm of the popliteal vein, in connection with a case
Bevezetés: A vena poplitea aneurysma kifejezetten ritka, de akár életet veszélyeztető kórkép lehet, mivel emboliaforrásként mélyvénás thrombosis és tüdőembolia kialakulásához vezethet. A betegség sok esetben tünetmentes marad, de utalhat rá fájdalom, postthromboticus szindróma, krónikus vénás elégtelenség. Kellő tapasztalattal rendelkező vizsgáló orvos esetében a trombotizált aneurysma a térdhajlatban tapintható duzzanatként is felismerésre kerülhet. Diagnosztikájában első tájékozódó vizsgálatként a duplex ultrahangvizsgálat, később a CT-, illetve MR-venográfia játszik szerepet. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a nemzetközi irodalom áttekintése és a lehetséges kezelési lehetőségek ismertetése, valamint egy saját esetünk bemutatása. Esetbemutatás: A 62 éves nőbetegnél direkt antikoaguláns terápia mellett lezajlott recidív tüdőembolia hátterében alsó végtagi duplex ultrahang, majd MR-angiográfia igazolta a jobb oldali vena poplitea 2,5 × 5 cm-es, saccularis, részben trombotizált aneurysmáját. Műtéti megoldásként klinikánkon a jelen esetben az aneurysma reszekcióját és venorrhaphiát végeztünk. A beteg utánkövetése során a kontroll-ultrahangvizsgálaton jó mélyvénás áramlást láttunk. A 6 hónappal később készült kontroll-MR-vizsgálat jó áramlást igazolt szűkület nélkül. Posztoperatív szövődmény nem fordult elő. Megbeszélés és irodalmi áttekintés: A betegség patomechanizmusa mindeddig tisztázatlan. A vena poplitea aneurysma kezelésében a konzervatív terápia vagy a műtéti megoldás játszhat szerepet, ugyanakkor sem a szövődményes, sem a szövődménymentes esetek ellátására vonatkozóan nincs konszenzus. A posztoperatív antikoagulálás módjára és időtartamára vonatkozóan sincs egyértelmű állásfoglalás. Következtetés: Visszatérő tüdőembolia esetén gondolni kell a vena poplitea aneurysma fennállásának lehetőségére. A kezdeti diagnózishoz jól használható a noninvazív, széles körben elérhető ultrahangvizsgálat. A konzervatív kezelés mellett műtét elvégzésének lehetősége mérlegelhető. Az általunk alkalmazott műtéti technika a bemutatott eset kapcsán sikeresnek bizonyult. Orv Hetil. 2023; 164(39): 1544–1549.
