Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Csaba Hamvai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A serdülők által használt megküzdési (coping-) stratégiák speciális módon kapcsolódnak az egészség-magatartásokhoz. A fiatalokat egyre több újszerű, normatív stresszor éri, és ezeket adaptív és diszfunkcionális coping-stratégiával egyaránt megkísérlik kezelni. Általánosságban a megközelítő coping tekinthető adaptívnak, amely a stresszor felé orientálja az egyént. Ezzel ellentétben az elkerülő coping, amely a stresszortól távolítja az egyént, általában diszfunkcionális copingnak fogható fel. A megküzdési stratégiák harmadik típusa a társas támogatás, amely mind adaptív, mind diszfunkcionális is lehet. A jelen tanulmányban a coping-stílusok és az egészség-magatartások közötti összefüggésekkel kapcsolatos hipotéziseket elemeztünk stepwise módszerű lineáris regresszióanalízissel egy 236 fős, 7—8. osztályos általános iskolás diákokból álló mintán. A hipotézisekkel összhangban a megközelítő, problémafókuszú coping-módok az egészségvédő viselkedéseknek pozitív, az egészségkockázati viselkedéseknek pedig negatív prediktorai voltak. Az elkerülő megküzdési módok viszont az egészségkockázati viselkedések pozitív és az egészségprotektív viselkedések negatív magyarázó változói voltak. A társas támogatással kapcsolatos megküzdési módok (főként a barátkozás) pedig mind az egészségkockázati, mind az egészségvédő magatartások pozitív magyarázó változóinak bizonyultak. Az eredményeket a gyakorlati megfontolásoknak megfelelően tárgyaljuk, kiemelve a kortárshatások szerepét.

Restricted access

A serdülők egészségi állapotának vizsgálatában kiemelt szerepet kap az egészség önértékelése, amely összefügg az objektív egészségi állapottal, valamint a szubjektív jólléttel és az egészség mindhárom (testi, lelki, szociális) dimenziójával. Serdülőkorban a pszichoszociális dimenzió különösen nagy hangsúlyt kap. Tanulmányunk célja, hogy a serdülők egészségének önértékelését elemezze két lehetséges védőfaktor-csoporttal összefüggésben: egyrészt a szülői kapcsolat, a szülői társas támogatás, másrészt olyan egyéni pszichológiai jellemzők függvényében, mint az élettel való elégedettség és az optimizmus. Jelen vizsgálatunkat szegedi középiskolások (14–20 évesek, N = 881) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt az egészségi állapot önértékelésén túl az egyéni pszichológiai (élettel való elégedettség, optimizmus) és szülői védőfaktorok (szülői társas támogatás, szülői értékrend elfogadása) szerepének igazolására. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy azok a fiatalok, aki életükkel elégedettebbek és optimistábbak, jobbnak értékelik saját egészségüket. A szülőktől kapott társas támogatás, valamint a szülői értékrend elfogadása szintén jelentős védőfaktor. Nemek szerinti eltérés nem fordult elő a védőfaktorok erősségében. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált szülői és egyéni pszichológiai jellemzők jelentős védő hatást közvetítenek a serdülők egészségi állapota szempontjából. Eredményeink azt sugallják, hogy a prevenciós programokban a mentális egészség fejlesztése, az interperszonális készségek erősítése nélkülözhetetlen.

Restricted access

Absztrakt:

Ismert népegészségügyi tény, hogy Magyarországon a korai halálozás megelőzhető lenne dohányzásleszokással, alkoholabsztinenciával, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és az adherencia növelésével. Az orvos–beteg találkozások többségén ezek a területek előtérbe kerülnek. A szakirodalom azt is alátámasztotta, hogy az egészség-magatartás megváltoztatásában az egyén számára nem a külső információ dominál, hanem a saját, belső motivációja. Ebből a felismerésből született az úgynevezett „motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer. Az interjú során az orvos irányított kérdésekkel feltárja a kliens motivációit, erősségeit, erőforrásait, és ezeket állítja a beszélgetés fókuszába. Minél mélyebben és minél többet beszél az interjúalany a viselkedésváltozásról, annál nagyobb a változás esélye. Ugyanakkor az interjú folyamán a kliens szóba hozhatja ellentmondásos érzelmeit és gondolatait is a változással kapcsolatban. Orvosként ezt az ambivalenciát különböző kommunikációs stratégiák segítségével érdemes megvilágítani és feloldani. Továbbá a megfelelő orvos–beteg kapcsolat kialakítása is nélkülözhetetlen eleme a motivációs interjúnak. Ha ez a kapcsolat optimális, akkor a kliens nyíltan fog beszélni saját motivációiról és ellenállása csökken, ami szintén jobb kimenetelhez vezet. Az egészség-magatartás megváltoztatásában a motivációs interjú a „Hogyan?” kérdése helyett inkább a „Miért?”-re fókuszál, és azon belül is nem a meggyőzésre, hanem a kliens saját, belső motivációira épít. Valószínűleg ezért vált nemzetközileg is elismert és evidenciákon alapuló módszerré. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1331–1337.

Restricted access

Az Észlelt Stressz Kérdőív járványspecifikus verziójának validálása

Validation of pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Hamvai, Ágoston Fáber, and Barna Konkolÿ Thege

Összefoglaló. Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID–19-járvány hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt is. Célkitűzés: Az Észlelt Stressz Kérdőív 10 tételes, járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év; 84,2% nő). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensű szerkezetét. A kérdőív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck Depresszió Kérdőív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz Kérdőív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála pontszámaival (r = –0,29; n = 1164; p<0,001). A nők esetében a PSS-PAN átlaga szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = –7,135; p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06; η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevők átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó kitöltőké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01; η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az életkorral (r = –0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a kérdőív belső megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála egykomponensű struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen erős és gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erősen befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz. Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötődő stressz mérésének megfelelő eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Summary. Introduction: A growing amount of evidence indicates that the COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of perceived stress. Objective: To develop and psychometrically investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN) that measures stress related to the pandemic. Method: Factor structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57 years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). Results: A one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41; n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164; p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = –0.29; n = 1164; p<0.001). Women’s PSS-PAN scores were significantly higher than men’s (t(1162) = –7.135; p<0.001) but this difference was trivial (Cohen’s d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 = 0.01). Lower middle class participants’ mean scores were significantly higher than those of middle-class respondents according to the post hoc test (F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN scores did not correlate significantly with age (r = –0.04; n = 1164; p = 0.13). Cronbach’s alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency. Discussion: The PSS-PAN has a single-component structure. Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly associated with gender, age, education level, or socioeconomic status. Conclusion: The PSS-PAN is a proper instrument to measure pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Open access