Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for

  • Author or Editor: Csaba Horvath x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan módosul Oroszország helye a megváltozott és ma is folyamatos változásban lévő amerikai-kínai-orosz viszonyrendszerben. Bár a Szovjetunió szétesése és a ’90-es évek gazdasági válsága után Oroszország ma már mind népesség, mind GDP, mind pedig a védelmi kiadások terén harmadik helyre esett vissza a három nagyhatalom között, ennek ellenére továbbra is kiemelkedően fontos nagyhatalmi szereplő. A tanulmány kísérletet tesz annak áttekintésére, hogy az elmúlt 15–20 évet tekintve milyen vonalvezetés rajzolódik ki Oroszország szerepét illetően az USA és Kína egyre erősödő globális vetélkedésében.

Open access

A gyermekkori csonttörések kapcsolata az időskori osteoporosissal: véletlen vagy előrejelzés?

Association of childhood fractures with osteoporosis of the elders: a coincidence or a forecast?

Orvosi Hetilap
Authors: Éva Hosszú, Csaba Horváth, Szilvia Mészáros, and Gábor Kovács

Összefoglaló. A gyermekek közel fele szenved el csonttörést. Ez lehet traumás esemény vagy a csontfejlődést megzavaró genetikus, hormonális vagy egyéb eltérés a csontváz bármely részén. A leggyakoribb azonban az enyhe trauma kapcsán jelentkező csuklótáji törés, amely többnyire a pubertas alatt fordul elő. A jelenség alapja, hogy a serdülés során átmenetileg elválik egymástól a csontok méretének gyors növekedése és a csonttömeg gyarapodása, ami a longitudinális növekedést kb. egy év késéssel követi. Az így kialakuló átmeneti csontgyengeség a gyermekkori csonttörés fő oka, aminek a hatásához az említett genetikai, hormonális és életmódi rendellenességek is csatlakozhatnak. A gyermekkorban előfordult kistraumás csonttörés a felnőtt férfiaknál az osteoporosisos csonttörések fokozott rizikójával jár, ezért szűrővizsgálati kérdésként is szolgál. Nők esetében ugyanez az összefüggés még bizonyításra vár. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1687–1692.

Summary. Bone fracture occurs nearly in half of the children. Some fractures are severe traumatic events while others are the results of genetic or hormonal or other alterations disturbing the normal development of bone. However, the majority of fractures are associated with a mild trauma, dominantly in the pubertal period. The basic pathology of the pubertal fractures is the transient deviation of peak velocity of height growth from the gain velocity of bone mass; the latter goes to peak 1 year later than height growth. This difference has been resulted in a physiologic but transient weakening of bones that can coincide with genetic, hormonal or life-style problems and all of these factors together may cause the increased fragility of the pubertal bone. Low-trauma fractures in childhood may be followed in high fracture risk of adult and aging men, so the childhood fracture seems to be a useful screening question for testing the osteoporosis in males. However, the same relation is still not proved in aging women. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1687–1692.

Open access
Restricted access

Histamine, serotonin and triiodothyronine (T3) content of different circulating lymphocyte subsets of leukemic (acute lymphocytic leukemia, ALL) and non-leukemic (control) children were investigated by multicolor flow cytometry. The hormone contents of the cells were followed from the time of diagnosis till the end of treatment. Each hormone could be detected in every time in the investigated cell types, although the amounts of them changed during the treatment.T lymphocytes: Significantly lower amount of serotonin was found in each T cell subsets (Th, Tc and activated T lymphocytes) of leukemic children compared to the healthy control group at the time of diagnosis and it was permanently low during the maintenance therapy. The decreased amount of serotonin could be demonstrated in Tc and Th cells even at one year after the end of treatment. However, there was no alteration in the histamine and T3 content of T cell subsets in the time of diagnosis, but significant decrease was detected during the maintenance therapy and after treatment.NK cells: The serotonin and T3 contents of NK cells (both NK and NKT subsets) were significantly lower at the time of diagnosis and during the maintenance therapy. Similar decrease was detected in the case of serotonin in B cells. Although there was no difference in the T3 content of B cells at the time of diagnosis, significantly lower amounts could be detected during the therapy compared to the healthy control group. The serotonin concentration remained low for years after the end of treatment, both in B and NK cells. These observations might have diagnostic and prognostic importance.

Restricted access

Immune cells synthesize, store and secrete hormones, the level of which changes in ALL. In previous experiments the level of histamine, serotonin and triiodothyronine (T3)was studied, while at present that of ACTH, insulin and epinephrine, using flow cytometric analysis for the determination of cell subsets and detection of hor-mone content. The measurements were done in children at the time of diagnosis. ACTH was significantly elevated in each T cell subsets (total T, Th, Tc, activated T), while B and NK cells were not touched. The alterations in the insulin content (decrease in Tc and activated T cells) were uncertain, and NK cells contained significantly less insulin. The disease did not influence the cells’ epinephrine content. There is not clear explanation for the importance of changes in the cells’ hormone content, however, it is discussed in the text.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Csaba Horváth, Sándor Huszár, and Katalin Bors

Bevezetés: Az osteoporosis fő következménye a csonttörés. A csonttörés esélyét a csont mennyiségén kívül számos tényező befolyásolja. A kockázati tényezők egy csoportja egyszerű kérdőívekkel vizsgálható. Célkitűzés: A jelen vizsgálat (Score-HU) célja volt, hogy felmérje az osteoporosisban szenvedő, oszteológiai szakrendelésre irányított postmenopausás nőknél (n = 11 221) az ismert kockázati tényezők előfordulási gyakoriságát. Módszer: A kockázati tényezőket minden beteg esetében egyszerű kérdőív segítségével rögzítették. Eredmények: A csonttörés legfontosabb kockázati tényezői gyakorisági sorrendben a következők voltak: korábbi csonttörés (79,4%), nem antiporotikus gyógyszerek szedése (vérnyomáscsökkentők 67,9%, altatók 36%, antidepresszánsok 26,5%, kortikoszteroidok 13,5%), mozgásképesség csökkenése (44,6%), korai menopausa (31,9%), dohányzás (31,2%), gyakori elesés (29,1%), rossz egészségi állapot (legalább 3 krónikus betegség előfordulása 24,1%). Következtetések: Az említett kockázati tényezők egyszerű klinikai felmérése alapján az osteoporoticus betegek csonttörési kockázatát pontosabban adhatjuk meg, mint ha csupán az oszteodenzitometriás mérési eredményre hagyatkozunk a törési kockázatbecslés során. Orv. Hetil., 2015, 156(4), 146–153.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Demeter, Anna Poros, Csaba Bödör, Laura Horváth, and Tamás Masszi

Absztrakt

A krónikus myeloid leukaemia klonális myeloproliferativ betegség, amelyben a haemopoeticus őssejt malignus transzformációja következik be a 9-es és a 22-es kromoszóma hosszú karjai közötti reciprok transzlokációból származó BCR-ABL1 fúziós gén által eredményezett konstitutívan aktivált tirozinkináz aktivitásának köszönhetően. A korábbi kezelési lehetőségek ellenére a progresszív betegség kezelésében új távlatokat nyitott a BCR-ABL1 fúziós fehérjét gátló tirozinkináz-gátló készítmények felfedezése. A terápiás siker megítélését ennek megfelelően a kezelés mellett elért molekuláris válasz mélysége határozza meg. Jelenleg hazánkban már három tirozinkináz-gátló készítmény elérhető a krónikus myeloid leukaemia kezelésére. Szakmai irányelvünk összefoglalja a krónikus myeloid leukaemia korszerű kezelésének Magyarországon aktuális szempontjait, valamint az azok mellett szükséges terápiás válasz mélységét. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1459–1468.

Open access