Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Csaba Kunos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Kunos
,
Gusztáv Gulyás
,
Pál Pesthy
,
Eszter Kovács
, and
Zoltán Mátrai

Az emlő térfogatának ismerete pontosabb műtéti tervezést tesz lehetővé a daganat miatt végzett műtétek, az emlőhelyreállító és a szimmetrizációs műtétek során, valamint jelentősen megkönnyíti az implantátumválasztást a rekonstrukciós és az esztétikai emlőműtéteknél. Az emlőtumor és az emlő térfogatának aránya és ennek ismerete onkológiai szempontból prognosztikai értékű, elősegíti az onkológiai műtét pontosságát. A tumor és a szükséges biztonsági zóna méretének ismerete lehetővé teszi a tumor maradéktalan eltávolítását az onkoplasztikai elveknek megfelelően. A szerzők áttekintik az emlőtérfogat-meghatározás lehetőségeit, részletesen bemutatják a mágneses rezonanciavizsgálattal történő térfogat-meghatározás módszerét. Diagnosztikus mágneses rezonanciavizsgálatok digitális anyagának feldolgozásával meghatározták az emlőparenchyma és a tumor térfogatát, mérték az emlők térfogatkülönbségét. Ezen adatok ismeretében tervezték a helyreállító műtétet és választották ki az implantátumot. Megállapítják, hogy emlőaszimmetria fennállásakor, térfogatcsökkentő emlőplasztika tervezésekor és ismeretlen méretű implantátumok cseréje esetén a digitális térfogat-meghatározás hasznos segítség a műtéti tervezéskor. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 407–413.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gusztáv Gulyás
,
Zoltán Mátrai
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Zoltán Doleviczényi
, and
Miklós Kásler

Napjainkban az emlődaganatok evidenciára alapozott irányelvekkel és útmutatásokkal történő komplex és koordinált gyógykezelése eredményeként, a hosszú távú túlélés eléri a 80 százalékot. A korszerű emlősebészet az emlődaganat multidiszciplináris kezelésében kiemelkedően fontos szerepet tölt be. A XXI. század emlősebészete a sebészeti diszciplína differenciálódásának új szakasza, amelyben két szakterület, a sebészet és a plasztikai sebészet egy időben azonos szerven végez gyógyító és esztétikai műtétet. A modern emlősebészet alapja az emlődaganat kezelésének komplex szemlélete, a multidiszciplináris együttműködés, az onkoplasztikai gyakorlat, a korszerű eszközök és a kezelési terv alapján választott műtéti technika. A szerzők bemutatják a modern emlősebészet kialakulását, a mastectomiát, emlőmegtartó műtétet, hónalji nyirokcsomók eltávolítását, a profilaktikus mastectomia műtéti változatait és az azonnali, valamint késői emlő-helyreállító műtétek lehetséges változatait. Orv. Hetil., 2012, 153, 31–38.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Napjainkban egyre több klinikai tapasztalat kerül ismertetésre az emlőbimbó-megtartó mastectomiákról. A műtét a tumorosan nem érintett bőr és emlőbimbó-areola komplex megőrzésével nagyban elősegíti az azonnali rekonstrukciót és az esztétikai eredményességet. A beavatkozás azonban komoly onkológiai aggályokat is felvet az emlőbimbóban és retroareolarisan visszamaradó parenchyma esetleges okkult vagy új primer tumoros rizikójával kapcsolatosan. A módszer egyre fokozódó népszerűsége ellenére nem áll rendelkezésre bizonyítékon alapuló igazolás. Az irodalmi adatok alapján az emlőbimbó-megtartó mastectomia onkológiai megbízhatóságáról egyértelmű következtetést nem lehet levonni, így az eljárás jelenleg általánosan nem képezi alternatíváját a standard mastectomiának. A kockázatcsökkentő indikációkban a beavatkozás létjogosultsága megalapozottnak tűnik és várhatóan elősegíti, hogy a nagy kockázatú betegek nagyobb arányban elfogadják a sebészi profilaxist. Az eljárás jól szelektált betegeknél, megfelelő pre- és intraoperatív vizsgálatokkal, precíz technikával a beteg adekvát felvilágosítása mellett, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, lehetőség szerint klinikai vizsgálatok kereteiben folytatandó. Az érdemi véleményalkotáshoz további hosszú távú eredmények szükségesek. A szerzők közleményükben magyar nyelven elsőként ismertetik részletesen a műtét technikáját és adnak széles körű irodalmi áttekintést. Orv. Hetil., 2011, 152, 1233–1249.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
Csaba Kunos
,
Ákos Sávolt
,
Emil Farkas
,
András Szollár
, and
Miklós Kásler

Az orvostudomány és az ipari technológiák fejlődésével az emlő jó- és rosszindulatú daganatainak sebészetében is megjelentek a minimálisan invazív eljárások. Az ilyen beavatkozásokról általánosságban elmondható, hogy jelentősen csökkentik az emlő és a mellkasfal hegeit, rövidebb hospitalizációval, kisebb fájdalommal járnak, de speciális, drága eszközigénnyel bírnak, a nyitott műtétekhez képest hosszabb műtéti időt igényelnek és jelenleg még pontos indikációs körük, onkológiai megbízhatóságuk nem igazolt. Az biztos, hogy a minimálisan invazív műtétek – akárcsak az egyéb sebészi szakterületeken – a „high-tech” eszközök révén fokozatosan elterjednek és idővel a rutin emlősebészet részét fogják képezni. A vákuumasszisztált hengerbiopszia terápiás indikációval képes az általában fiatalokat érintő benignus fibroadenomák szinte látható heg nélküli eltávolítására, míg az endoszkóposan asszisztált emlőműtétek során a bőrtakarékos, illetve emlőbimbó-megtartó mastectomia, az axillaris staging és a latissimus dorsi izomlebennyel történő rekonstrukció egyazon rövid hónalji behatolásból valósítható meg. Az egyre gyakoribb implantátumalapú emlő-helyreállító műtétek intrakapszuláris szövődményeinek (implantátum körüli folyadék, ruptura, kapszuláris kontraktúra) diagnosztikájára és kezelésére, valamint a bizonytalan szövettanú intrakapszuláris növedékek biopsziájára kiválóan alkalmasak az endoszkópos technikák. A rádiófrekvenciás tumorablatio szerepének megítélése az emlőben további tapasztalatszerzést szükségeltet, de a funkcionális képalkotó diagnosztika, valamint a tumorellenes gyógyszerek fejlődésével valószínű, hogy a jövőben a primer tumorok egy részénél a sebészi tumoreltávolítás kiváltására szolgálhat. A duktoszkópok árának csökkenésével a ductalis ágrendszer rutinszerű vizsgálata, az irányított microdochectomia, valamint a daganatos terminális ductolobularis egységek, illetve a „beteg lebeny” anatómiai egységként való célzott sebészi eltávolítása válhat kivihetővé. Jelen közleményükben a szerzők saját tapasztalataik ismertetése mellett a téma irodalmi áttekintését végzik, először magyar nyelven. Orv. Hetil., 2014, 155(5), 162–169.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Csaba Kunos
,
Dávid Pukancsik
,
Ákos Sávolt
,
Gusztáv Gulyás
, and
Miklós Kásler

A bőrtakarékos és emlőbimbó-megtartó mastectomiák az onkológiai emlősebészetben lehetővé tették a rendszerszintű azonnali emlő-helyreállítást. A nők leggyakoribb daganatos megbetegedése okán jelentkező tömeges rekonstrukciós igényt az implantátumalapú technikák képesek kielégíteni, kiváló kozmetikai eredményt és magas szintű betegelégedettséget garantálva. Ezen postmastectomiás rekonstrukciók számára a kihívást már nem a bőrpótlás, hanem az implantátum jól vascularizált, megfelelő minőségű lágy szövettel történő fedése jelenti. Az onkoplasztikus emlősebészet napjainkra képes arra, hogy a hónaljárokban ejtett 6–10 cm-es bőrmetszésből onkológiailag radikális komplett mirigyeltávolítást végezzen, az emlő természetes bőrpalástjának hegmentes, illetve minimális heggel történő megtartásával, emellett adekvát axillaris staginget (őrszemnyirokcsomó-biopszia/axillaris lymphadenectomia) folytasson, majd ugyanebből a feltárásból egy- vagy többlépéses emlő-helyreállítást végezzen. Az ilyen komplex beavatkozásoknál kis térfogatú emlők teljes autológ rekonstrukciójára, a megkímélt bőrpalást alá az implantátumok komplett izomfedésére, a korábbi gyenge minőségű, elvékonyodott vagy sugársérült emlőbőr revitalizálására jól alkalmazható az endoszkópos technikával asszisztáltan kialakított – háti heg nélkül – és a hátról az elülső mellkasfalra rotált latissimus dorsi izomlebeny. Jelen közleményben a szerzők – először hazánkban – 4, endoszkóposan asszisztált széles hátizomlebennyel történt emlőrekonstrukciós eset bemutatása mellett részletesen ismertetik a műtéti technikát és irodalmi áttekintést folytatnak. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 106–113.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Mária Bidlek
,
Éva Szabó
,
Pál Pesthy
,
Csaba Kunos
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az összes emlőtumor 5–20%-a centrális elhelyezkedésű. Évtizedeken át, tradicionálisan ezen daganatok sebészi kezelése a mastectomiát jelentette. Az emlőbimbó nagy arányú tumoros érintettsége az emlőbimbó-komplexum radikális sebészi eltávolítását teszi szükségessé. Az onkoplasztikus sebészi technikák jól szelektált esetekben lehetővé teszik, hogy az emlőbimbóval együtt történő radikális centrális quadrantectomiát követően megfelelő esztétikai eredményt érjünk el. Közleményünkben összefoglaljuk a centrális tumorok emlőmegtartó műtéteinek indikációit, technikáit és eredményeit. Orv. Hetil., 151, 2105–2112.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Alexandra Bartal
,
Éva Szabó
, and
Miklós Kásler

Az implantátumbehelyezéssel történő emlőnagyobbítás évtizedek óta az egyik leggyakrabban végzett esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozás. Az életkor előrehaladtával a több millió implantált egyre nagyobb arányban kerül az emlőrákra veszélyeztetett korcsoportba, így a jövőben az implantált emlőben kialakuló rosszindulatú daganat klinikai megjelenése gyakoribbá válik. Bár az implantátum nem áll összefüggésben a tumor kialakulásával, az ilyen esetek számos különleges megfontolást igényelnek a diagnosztikában, a terápiában és az utánkövetésben. Az implantátummal megnagyobbított emlő daganatainak szakszerű, a modern onkoplasztikus elveknek megfelelő multidiszciplináris ellátása csak a megfelelő onkológiai, emlő- és plasztikai sebészeti ismeretek alapján lehetséges. Közleményünkben a hazánkban is várhatóan gyakrabban előforduló speciális onkológiai és esztétikai állapot szakirodalmának széles körű áttekintését folytatjuk, először magyar nyelven. Orv. Hetil., 2011, 152, 1679–1691.

Restricted access