Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Csaba Makó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány a magyar munkaügyi kapcsolatok különleges nemzeti-intézményi sajátosságainak, a munkavállalói érdekképviselet és a munkavállalói részvétel képviseleti formájának jellemzőivel és működésével foglalkozik. Az érdekegyeztetés országos intézményeinek bemutatását követően a szerző _c

Restricted access

In order to expand the experimental data set of models describing the movement of organic liquids polluting the soils, a series of experiments was set up in which the fluid retention (pressure- s aturation curves of the soils) were measured using water and NAPL (DUNASOL 180/220, a non aromatic petroleum product). Measurements were carried out on undisturbed soil samples originating from 35 different horizons of 12 characteristic Hungarian soils. The P-S curves with NAPL were determined in series, by a modified pressure cell apparatus - designed and constructed in the laboratory of our department - containing oil-resistant (silicon rubber, Teflon) components.   The applied methodology and the statistical analysis of the measured data are presented. The results show that the commonly used Leverett-type scaling of the water retention data provides inadequate estimation of the NAPL retention in some cases. This deviation may be a direct result of changes in clay volume and soil aggregation when saturation with different fluids was performed.  According to the analysis, however, with the easily measurable soil parameters (bulk density, particle size distribution and humus content) a better estimation of NAPL retention can be given. This estimation method (after extending the database) can be useful for modelling the fate and migration of NAPL or mapping the organic contaminant sensitivity of the soils. 

Restricted access

A tanulmány szerzői az 1990-es évek elején egy főváros közeli német etnikum által képviselt településen vizsgálták a projekt munkára szerveződött egyéni vállalkozók kapcsolataiban, gazdasági viselkedésében érvényesülő társadalmi szabályozókat (pl. a bizalmi viszonyok). A kutatás középpontjában a hálózatba tömörült vállalkozások együttműködésének tartalmában és formáiban bekövetkezett változások szerepelnek. Az együttműködésben szereplő gazdasági szervezetek olyan vállalkozói mintákat képviselnek, mint a „bedolgozó vállalkozók”, a „helyi vállalkozók” és az „országos vállalkozók”. Az együttműködésben résztvevő egyéni vállalkozók belső és külső hálózatainak alakulásában szerepet játszó integráló értékek és normák összehasonlító elemzése a bizalmi viszonyok „elsajátításának”, „tanulásának” fontosságára hívták fel a figyelmet. A magatartás-szabályozók szerepét játszó szakmai és etikai értékek környezet-változá­saival összefüggő átalakulása azt jelzi, hogy a hálózatok formáját és tartalmát jelentős mértékben meghatározza gazdasági tevékenysége, szerkezete és tartalma (az ún. kontingencia tényező érvényesülése). Ez egyebek mellett arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági tevékenységek vizsgálatában használt olyan kategória-kettős, mint például a „túl-szocializált” vagy „alul-szocializált” gazdasági viselkedésekből önmagában nem következtethetünk a vállalkozói együttműködés eredményességére.

Restricted access

A globális termék/szolgáltatás- és munkapiaci verseny kontextusában az elméleti és gyakorlati szakemberek –az 1990-es évtized második felétől –a nemzetgazdaságok alkalmazkodóképess__

Restricted access

A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye 2006 nyarán kérdőíves előkutatást végzett a 10 főnél többet foglalkoztató magyar vállalkozások körében munkaszervezeti jellemzőikről és innovációs tevékenységükről. Az előkutatás a szervezeti innovációk intenzitásával és elterjedtségével, a munkavállalói részvétel formáival és mértékével, valamint a vállalati tudások eredetével, felhasználásának és fe__

Restricted access

A tanulmány a vállalatok egy különleges mintáján - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös távmunka-pályázatára jelentkezett cégek körében - vizsgálta a tulajdonosok/vezetők véleményét a távmunka bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. A távmunka-pályázatra való jelentkezésük alapján minősítettük a gazdasági szervezetek ezen csoportjába tartozókat „távmunkatudatos” vállalkozóknak. Az információs és kommunikációs technológiákkal (ICT) való ellátottság a szervezeti méret függvényében változik: az EU 15 tagországának tapasztalataihoz hasonlóan a nagyobb cégek fejlettebb ICT-val rendelkeznek, mint a mikro- és kisvállalkozások. Szemben az EU-ban található vállalatokkal, a magyar vállalkozások esetében az ICT-használatot elsősorban a pénzügyi keretek szűkössége korlátozza, az alkalmazottak ICT-ismeretei jónak mondhatók, vagy képzéssel megoldhatók. A különböző üzleti funkciók (pl. tervezés-szerkesztés, adminisztráció, pénzügyi szolgáltatások) ICT segítségével történő kiszervezése (az ún. e-kiszervezés) - a pénzügyi funkciók kivételével - elterjedtebb a magyar vállalati praxisban, mint az EU 15 tagországában. A közfelfogással szemben, a vizsgálatban szereplő vállalatok intenzíven vesznek részt a vállalatközi hálózatokban, de ezek a hálózatok egyelőre elsősorban regionálisan, az ország területén belül, és kevésbé nemzetközi dimenzióban szerveződnek. Végül, feltétlenül kiemelendő, hogy a cégek által használt ICT színvonala és az ún. atipikus munkavégzési formák gyakorisága statisztikailag szignifikáns kapcsolatot jelez az új munkavégzési formák (pl. a távmunka) iránti munkáltatói érdeklődés intenzitásával.

Restricted access

A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.

Restricted access

Automatizáció és kreativitás a munkavégzésben

Automatisation and Creativity in Work

Educatio
Authors: Csaba Makó, Miklós Illéssy, and András Borbély

Absztrakt:

A digitalizáció megjelenésével ismét felerősödtek a munkahely elvesztésével kapcsolatos félelmek. Az EU-27 országaiban minden második munkavállaló jelentős autonómiát és tanulást igénylő kreatív munkahelyen dolgozik, miközben egynegyedük munkájára a rutinfeladatok ellátása a jellemző. Az előbbiek munkáját kevésbé, az utóbbiakét viszont nagymértékben veszélyeztethetik a számítógépek. Ugyanakkor jelentősek az országok közötti különbségek: a skandináv, kontinentális és angolszász országokban a kreatív munkavégzés az EU-átlagnál nagyobb arányban fordul elő, ennek fordítottja jellemző az EU mediterrán és közép-kelet-európai országaira, ahol rutinfeladatokat képviselő taylori munkahelyek az EU átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő. Magyarország a sereghajtók közé tartozik, és az elmúlt évek tendenciái sem kedvező irányúak.

Open access