Search Results

You are looking at 1 - 10 of 108 items for

  • Author or Editor: Csaba Péter x
Clear All Modify Search

2005–2010 között a Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomasszahasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn másodvetésű zöldtrágyázási kísérletekben vizsgáltuk különböző zöldtrágyanövények (facélia, mustár és olajretek) hatását a talajellenállásra, a talajnedvességre, illetve a gyökérfejlődését. A 2009. száraz, és a 2010. nedves évek kivételével az átlagos évjáratokban minden zöldtrágyanövénynél szignifikánsan nagyobb talajellenállást mértünk, mint a kontrollnál. A zöldtrágyanövények gyökérzete a rövid vegetációs idő miatt csak a talaj felső rétegét hálózta be, ugyanakkor a különbség a gyökerezési mélység alatt, még a 40–50 cm-es talajrétegben is kimutatható volt. A talajnedvesség-mérés egyik évben sem mutatott statisztikai különbséget a kezelések között. Az őszi bedolgozás után tavasszal ismételten elvégzett mérések során sem a talajellenállás, sem a talajnedvesség esetében nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni a kezelések között. A növényborítottság miatt fellépő nagyobb talajellenállás oka, hogy a gyökérzet oldalirányú növekedésével nyomást gyakorolt a talajra. A növények bedolgozását követően a zöld növényi gyökerek gyorsan elbomlottak, a helyükön kialakuló szerkezetes talaj ellenállása pedig tavaszra megegyezett a kontrolléval. A kutatás több paraméterre kiterjedő eredményei alapján mindhárom növényfajt alkalmasnak találtuk zöldtrágyázásra, de talajba dolgozásukat csak későősszel javasoljuk, és lehetőség szerint csak tavaszi vetésű kultúra kövesse azokat.

Restricted access

A tanulmány az emlékezeti és a nyelvi feldolgozó rendszereken keresztül foglalja össze a halántéklebeny epilepsziára (TLE) legjellemzőbb kognitív deficit-mintázatokat és ezek lehetséges okait. A temporális lebeny epilepszia, mint krónikus neurológiai betegség, a legtöbb esetben kimutatható változást (által__

Restricted access

A tanulmány szerzői az 1990-es évek elején egy főváros közeli német etnikum által képviselt településen vizsgálták a projekt munkára szerveződött egyéni vállalkozók kapcsolataiban, gazdasági viselkedésében érvényesülő társadalmi szabályozókat (pl. a bizalmi viszonyok). A kutatás középpontjában a hálózatba tömörült vállalkozások együttműködésének tartalmában és formáiban bekövetkezett változások szerepelnek. Az együttműködésben szereplő gazdasági szervezetek olyan vállalkozói mintákat képviselnek, mint a „bedolgozó vállalkozók”, a „helyi vállalkozók” és az „országos vállalkozók”. Az együttműködésben résztvevő egyéni vállalkozók belső és külső hálózatainak alakulásában szerepet játszó integráló értékek és normák összehasonlító elemzése a bizalmi viszonyok „elsajátításának”, „tanulásának” fontosságára hívták fel a figyelmet. A magatartás-szabályozók szerepét játszó szakmai és etikai értékek környezet-változá­saival összefüggő átalakulása azt jelzi, hogy a hálózatok formáját és tartalmát jelentős mértékben meghatározza gazdasági tevékenysége, szerkezete és tartalma (az ún. kontingencia tényező érvényesülése). Ez egyebek mellett arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági tevékenységek vizsgálatában használt olyan kategória-kettős, mint például a „túl-szocializált” vagy „alul-szocializált” gazdasági viselkedésekből önmagában nem következtethetünk a vállalkozói együttműködés eredményességére.

Restricted access

Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.

Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.

Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Péter Halmai, László Csaba and András Simonovits
Restricted access

A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.

Restricted access

A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.

Restricted access

A globális termék/szolgáltatás- és munkapiaci verseny kontextusában az elméleti és gyakorlati szakemberek –az 1990-es évtized második felétől –a nemzetgazdaságok alkalmazkodóképess__

Restricted access