Search Results

You are looking at 1 - 10 of 76 items for

  • Author or Editor: Csaba Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Évtizedek óta megfigyelhető a boncolások számának csökkenése, de ennek okai talán nem elég átfogóan tárgyaltak. A graduális és posztgraduális képzés, az utóbbi évtizedekben végrehajtott curriculumreformok és megváltozott oktatási módszerek mind hozzájárultak a boncolások háttérbe szorulásához. Továbbá a klinikusok és patológusok megváltozott attitűdje, a diagnosztikus tesztek feltételezett megbízhatósága, a leletezés minősége és a jogi szabályozás megváltozása csökkentették a boncolások szerepét. A boncolás mindig is az egyik vezető módszere lesz a medikusoktatásnak, illetve jelentős szerepet fog betölteni a betegellátás jó minőségének fenntartásában. Az érintett területek (graduális és posztgraduális képzés, minőségbiztosítás, egészségügyi statisztikák, forráselosztás, kutatás) bemutatásával próbáljuk szemléltetni a boncolások sokrétű szerepét a mai és remélhetőleg a jövő orvostudományában. Ha megerősítjük a boncolások presztízsét, az az eljövendő generációk szakmai fejlődését is szolgálja, illetve biztosítja az egészségügyi ellátórendszer bizonyítékokon alapuló szakmai kontrollját.

Restricted access

Abstract  

It is shown that for every subdivision of the d-dimensional Euclidean space, d ≥ 2, into n convex cells, there is a straight line that stabs at least Ω((log n/log log n)1/(d−1)) cells. In other words, if a convex subdivision of d-space has the property that any line stabs at most k cells, then the subdivision has at most exp(O(k d−1 log k)) cells. This bound is best possible apart from a constant factor. It was previously known only in the case d = 2.

Restricted access

Az R-klasszifikáció a rosszindulatú tumoros betegek terápia utáni tumorstátusának leírására szolgál. Sokan félreértik vagy félreértelmezetten alkalmazzák a diagnosztikus munka során, illetve az is előfordul, hogy megannyi szakmai ajánlás ellenére nem vált a mindennapi rutin részévé. Egyszerűsége ellenére az R-klasszifikáció megadása nemcsak a reszekciós szélek tumoros érintettségének megítélését jelenti, hanem figyelembe veszi a nyirokcsomó- és távoli áttéteket is, azaz a beteg tumorát annak teljes kiterjedésében vizsgálja, így az egyik legmegbízhatóbb prognosztikus marker. A legfontosabb, hogy a beteg kezelésében közreműködő kollégák (sebész, patológus, onkológus, radiológus) ugyanazt értsék az általában a patológus által megadott R-státuson, ez előfeltétele a minőségi betegellátásnak. Ez a tanulmány ismerteti az R-klasszifikáció megadásának tematikáját és a rutinmunka során felmerülő bizonytalanságokra próbál megoldásokat találni. Orv. Hetil., 2011, 152, 2086–2090.

Restricted access

Abstract

Central and Eastern European countries faced a serious mortality crisis in the second part of the 20th century, resulting in many years of decreasing life expectancy. In the last few decades, however, this was followed by a period in which mortality improved. This dichotomy of past trends makes it difficult to forecast mortality by way of stochastic models that incorporate these countries’ long-term historical data. The product–ratio model (Hyndman et al. 2013) is a model of the coherent type, which relies more closely on subpopulations with common socioeconomic backgrounds and perspectives to forecast mortality for all populations. This paper examines whether the product–ratio model is suitable for forecasting mortality in countries that have experienced serious mortality crises. To that end, we present a case study centered on Hungary, where the mortality crisis lasted three decades. The evaluation is founded on a comprehensive comparison of the product–ratio model and the classical Lee–Carter model. Our main finding is that in the Hungarian case, the product–ratio model is more reliably accurate than the classical Lee–Carter model. The superior performance of the product–ratio model may indicate that coherent models are better suited to handling mortality crises in forecasting mortality than are independent models.

Open access

Abstract

To measure the environmental impacts, life cycle assessment techniques appeared. The paper presents the SimaPro, which is one of the most widely, used software for life cycle assessment. Studies indicate that environmental impact can be considerably reduced in the planning and the design stages, if sustainability is evaluated. Therefore, a system of objective measurement is inevitable. Nowadays, numerous road rating systems exist and are used around the World. Taking into consideration EU directives, employing a rating system in Hungary has great importance. Therefore, paper presents an action plan to develop a domestic sustainable evaluation tool for road construction.

Open access

Abstract  

The effect of the ionic environment on the adsorption of phenol from aqueous solutions was investigated in a microporous carbon and in an oxidized carbon. It was found that not only the pH of the solution but also the method of its setting affects the adsorption capacity. Thermal desorption of phenol exhibits an even stronger dependence on the method of pH setting than adsorption. The TG response, the position and the corresponding TG steps are also influenced by the surface chemistry. Thermogravimetry is found to be outstandingly useful and informative technique for the studying sorption interactions.

Restricted access

Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei

Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture

Agrokémia és Talajtan
Authors:
András Herceg
and
Csaba Tóth

A talajnedvesség-tartalom variabilitásának mérését jelentősen megnehezíti a talaj heterogenitása és a környezeti változatosság. Jelenleg még nem fejlesztettek ki olyan univerzális módszert, amely a magas vagy alacsony talajnedvesség-zónák szántóföldi léptékű feltérképezésére alkalmas úgy, hogy a talajnak és a talajnedvesség áramlásának teljes zavarásmentességét nagy mélységben is biztosítja.

A talajnedvesség-mérés részben (talajkapcsolt), vagy teljesen roncsolásmentes (levegőkapcsolt) lehetőségét biztosítja a földradar (GPR), amely nagy felbontást és jelentős behatolási mélységet biztosít a közepes léptékű talajnedvesség meghatározáshoz, így hiánypótló technikát jelent a kisléptékű pontszerű és a nagyléptékű távérzékelt mérési technikák közötti metodikai hiány kitöltésére. Emellett jobb időhatékonyággal alkalmazható más roncsolásos és roncsolásmentes eljárásokkal összevetve.

A talajradart sikeresen alkalmazták a talajnedvesség-meghatározásra, de hidrológiai vizsgálatokban történő alkalmazásának nagy potenciálja ellenére nem minden körülmény között működik optimálisan. Felhasználhatósága többnyire olyan területekre korlátozódik, ahol viszonylag alacsony az elektromos vezetőképesség (az elektromágneses hullám gyenge csillapodására való tekintettel). Ezen túlmenően egyes talajradar módszerek működésének alapfeltétele a jól azonosítható és folyamatos jelvisszaverődés, továbbá a dielektromos állandó tekintetében a földradar-rendszerek térben folyamatos felszín alatti kontrasztot igényelnek.

A talajnedvesség és annak áramlása kulcsparaméter a mezőgazdaság különböző területein. A talajnedvesség (és a talajvíz) látja el a növényeket, ami elengedhetetlen feltétele a növények fejlődésének. Ennélfogva a talaj nedvességtartalmának, eloszlásának, áramlásának, valamint a beszivárgás sajátosságainak alapos és lokális ismerete az öntözés hatékony megvalósításának alapköve, különösen a félszáraz és száraz éghajlatú területeken.

A talajradar mérési alapjaival, valamint hasznosítási lehetőségeivel összefüggésben az elsősorban nemzetközi szakirodalmat összegezve megállapítható, hogy a GPR előnyös mérőeszköz lehet, amely segíthet a talaj nedvességeloszlásának feltérképezésében, tekintettel a beszivárgásra, a párolgás és a növényi vízfelvétel okozta vízveszteségre is. Következésképpen mezőgazdasági felhasználhatósága lehetséges.

A talajradar hasznos része lehet a „Smart farming”-nak (intelligens gazdálkodás), segítséget nyújthat a talajban elhelyezett talajnedvesség-mérő szenzorok kijelölésében. Különösen, ha a közelmúltban megjelent új, szimultán többeltolásos és többcsatornás (SiMoc) GPR rendszerre asszociálunk, amely gyors talajprofil-feltérképezést tesz lehetővé a hét vevőegységével, de a hagyományos egycsatornás GPR sebességével.

Ha a teljes roncsolásmentesség a cél, úgy a drónra szerelt levegőkapcsolt GPR-ek nyújthatnak lehetőséget. Megjegyzendő azonban, hogy a talaj-levegő határfelületen jelentkező szignifikáns jelcsillapodás (hullámszóródás) következtében a feltárási mélység jelentősen csökken.

A földradar végső soron mérési alapul szolgálhat a hatékony (precíziós) öntözési gazdálkodás kialakításához, és a megfelelő vízfelhasználási hatékonyságot biztosítva járulhat hozzá a precíziós mezőgazdasági programok megvalósításához.

Open access