Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Csilla András x
Clear All Modify Search

A katasztrófák kezelése és a pszichológia tudománya sok közös ponton találkozhat egymással. Mind az akadémikus pszichológia elméleti kérdései, kutatási szempontjai, mind pedig az alkalmazott területek módszerei komoly segítséget nyújthatnak a katasztrófaelhárítással foglalkozók számára. A súlyos válság­helyzetekben tapasztalható jelenségek széles skálája - krízisreakciók, döntéshozatal és kockázatbecslés, csoportgondolkodás, speciális kockázati csoportok, egyéni és kollektív pánikreakciók, klinikai tünetek, ka­tasztrófák médiareprezentációja stb. - adhat pótolhatatlan és megismételhetetlen tapasztalatokat a pszi­chológia számára. Az alkalmazott pszichológia a lakosság, illetve a hivatásos segítok számára nyújtott prevenció, az akut beavatkozás és válságkezelés, krízisintervenció, valamint a rehabilitáció területein segítheti hatékonyan a katasztrófa sújtotta áldozatokat és a védekezéssel foglalkozó szakembereket. A szerencsétlenségek eseményláncolatában olyan környezeti változásoknak van kitéve az egyén és a közösség, amelyben fizikai és pszichológiai keretek, törvényszeruségek borulnak fel. Azok a - megszokott környezetben lévo - eszközök, amelyek biztonságot, védelmet és kényelmet nyújtanak, a hirtelen és eroteljes környezeti változás következtében (legyen az természeti, technogén vagy társadalmi katasztrófa) veszélyforrássá válnak. Az alkalmazkodás az új feltételekhez, illetve az eredeti vagy egy új biztonságot adó környezet megteremtése súlyos - sokszor segítséget igénylo - próbát jelent. A civil kezdeményezésu Pszichológiai Krízisszolgálat három éves árvízi tapasztalatai alapján vázoljuk fel a hazai katasztrófapszichológia helyzetét, elso lépéseit és lehetoségeit, bemutatva a lakosság, illetve más segíto szakemberek számára szolgáló segítségnyújtás eddigi módszereit.

Restricted access

The present paper aims at the exemplification of the applicability of plausibility analysis to linguistics. Starting from the criticism of Robinson (1997), the paper argues for two assumptions. Firstly, as opposed to a theory of distributed systems, it is a theory of plausible reasoning that is capable of capturing basic methodological problems of theory formation in pragmatics (such as circularity, category error, the arbitrariness of interpretations of data and the objectification of the theorist's cultural and linguistic knowledge as principles of language behaviour). Secondly, the cognitive base of pragmatic principles is inferential and plausibilistic, rather than non-inferential and probabilistic.

Restricted access

The paper focuses on the relation between the analytical philosophy of science and modular and holistic approaches to cognitive linguistics, respectively. The authors show that Chomsky's as well as Bierwisch & Lang's and Lakoff & Johnson's approaches make substantial use of non-demonstrative inferences which the standard view of the analytical philosophy of science evaluates as fallacies. By outlining a metatheoretical framework focusing on plausible inferences, the authors argue that the inferences the theories mentioned make use of are plausible rather than fallacious. This finding illuminates basic aspects of theory formation in linguistics and motivates the revaluation of the methodological foundations of linguistic theories.

Restricted access
Authors: Csilla András, Attila Enyedi and János Szántó
Restricted access
Authors: Brigitta Tóth, András Makó, Gergely Tóth, Csilla Farkas and Kálmán Rajkai

Kutatásunk célja a víztartóképesség-függvény (VKF) paramétereit az átnézetes térképeink adattartalmával becslő módszerek megbízhatóságának összehasonlítása és továbbfejlesztésük vizsgálata a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA).Az irodalomban fellehető módszerek közül VKF-becslő módszert hazai átnézetes talajtérképi információkra eddig egyedül a Kreybig térképekre alkalmazták (Bakacsi et al., 2012). Ők a talaj higroszkópossága (hy) alapján becsülték adott talaj FAO (1995) fizikai féleség kategóriába tartozását. Wösten és munkatársai (1999) és Nemes (2003) pedotranszfer-függvényei alapján rendelték továbbá a talajhoz a fizikai féleség kategóriára meghatározott víztartóképesség-függvény (VKF) van Genuchten paramétereit (HYPRES_hy és HUNSODA_hy módszerek).Bakacsi és munkatársai (2012) eljárását követve, a MARTHA adatbázison vizsgáltuk a hy és az ötkategóriás FAO fizikai féleség kapcsolatát. A fizikai féleség becslését az Arany-féle kötöttség (KA) alapján is kidolgoztuk.Wösten és munkatársai (1999) módszerével meghatároztuk a MARTHA adatbázis talajainak a FAO fizikai féleség kategóriákra jellemző víztartóképességfüggvényeinek van Genuchten paramétereit. A meghatározást a pF6,2 értéken felül a legalább három, majd a legalább öt mért víztartóképesség-értékű talajmintákon végeztük.Megállapítottuk, hogy a KA alapján hatékonyabb a talajminták FAO fizikai féleség kategóriába sorolása, mint a hy alapján.Abban az esetben, amikor nem áll rendelkezésre mechanikai összetétel és a fizikai féleség kategóriába történő besorolást a talaj higroszkópossága alapján végezzük, akkor a VKF-becslés megbízhatósága szignifikánsan rosszabb. Hazai talajmintákon vizsgálva a MARTHA adatbázison pontosított VKF-becslő módszerek szignifikánsan megbízhatóbbak a HYPRES és HUNSODA VKF-becslő módszereinél. A hy-ból kiinduló MARTHA VKF-becslések annak ellenére szignifikánsan megbízhatóbbak a WÖSTEN és munkatársai (1999) módszerénél (HYPRES), hogy utóbbit nem rontja a fizikai féleségbe sorolás hibája.A dolgozat az EU FP7/2007-2013 (Nr. 263188) MyWater és a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A TÁMOP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Restricted access
Authors: Andrea Hagyó, Csilla Farkas, András Lukács, Szilveszter Csorba and Tamás Németh
Restricted access
Authors: Csilla Farkas, Hilda Hernádi, András Makó and Ferenc Máté

Munkánk során különböző klímaváltozási forgatókönyvek lehetséges hatását értékeltük a hazai mészlepedékes csernozjom talajok vízmérlegére. Igazoltuk, hogy a vizsgált talajok vízforgalmát alapvetően meghatározzák az időjárási feltételek. Megállapítottuk, hogy a talaj víztartóképesség-függvényének jellemzésére használt arányossági együttható esetenként megfelelő indikátora lehet a talajvízforgalom klímaérzékenységének. A szélsőséges csapadékösszegű években nagyobb eltérést tapasztaltunk a különböző klímaforgatókönyvekre becsült talajvízmérleg elemek között, mint az átlagos csapadékmennyiséggel rendelkező években. Ezt az általános tendenciát azonban az A2 szcenárióra jellemző, nagy csapadékintenzitással bíró extrém időjárási helyzetek esetenként felülírták, elsősorban a mélybeszivárgás megnövekedése révén. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy bár modellezési eredményeinkből kimutathatóak általános összefüggések, a talajok klímaérzékenységének tanulmányozásához szükséges a csapadék éven belüli eloszlásának és a szélsőséges időjárási helyzetek hatásának vizsgálata is. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az azonos mechanikai összetételű, de eltérő szerkezetű talajok vízforgalma megváltozott klímafeltételek között is jelentősen eltér, tehát megfelelően megválasztott, talajszerkezet-megóvó és nedvességőrző talajművelési rendszerekkel elősegíthetjük a párolgási veszteségek csökkentését és a növényi vízfogyasztás növekedését. A kapott eredmények összevetése során kimutattuk, hogy statikus jellemzőkből, a talajvízforgalom folyamatának mérleg-elvekre épülő, dinamikus megközelítése nélkül csak óvatos következtetéseket vonhatunk le a talajok vízgazdálkodására és klímaérzékenységére vonatkozóan. Reményeink szerint a felvázolt összefüggések hozzájárulnak a megelőző, illetve a káros hatásokat csökkentő beavatkozási stratégiák kidolgozásához a szélsőséges vízforgalmi helyzetek negatív következményeinek enyhítése céljából.

Restricted access
Authors: Levente Bodoki, Melinda Nagy-Vincze, Zoltán Griger, Andrea Péter, Csilla András and Katalin Dankó

Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák szisztémás, a proximalis végtagizmok progresszív, szimmetrikus gyengeségével jellemezhető immunmediált betegségek. A szerzők áttekintést adnak a gyulladásos izombetegségek esetén alkalmazott biológiai terápiáról. Külön figyelmet fordítanak a B- és T-sejt-gátló terápia legújabb eredményeire. Rávilágítanak az új tanulmányok fontosságára ezen betegségekben. Mindez elvezethet új terápiás lehetőségek bevezetéséhez is. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 3–10.

Restricted access
Authors: Alajos Takáts, Ildikó Garai, Gábor Papp, Tímea Hevér, Emese Csiki, Csilla András and Zoltán Csiki

A Raynaud-jelenséget az ujjak hideg, illetve pszichés stressz hatására kialakuló vasospasmusa jellemzi, amely az ujjak bőrszínének jellegzetes elszíneződéséhez vezet. A jelenség hátterében a vasoconstrictor és vasodilatator faktorok egyensúlyának megbomlása áll. Megkülönböztetünk primer, illetve a különböző alapbetegségekhez, köztük autoimmun kórállapotokhoz társuló szekunder formát. A diagnózis fizikális, kapillármikroszkópos, képalkotó és immunológiai vizsgálatok alapján állítható fel. A kezelés során alapvető feltétel a hideghatás, az érzelmi stresszhelyzetek és bizonyos gyógyszerek elkerülése. Roham esetén különféle vasodilatatorok, prosztaglandinanalógok, illetve antikoagulánsok lehetnek hatékonyak. Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen áttekintik a betegség jellemzőit, továbbá az elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. Orv. Hetil., 2012, 153, 403–409.

Open access
Authors: Márta Bakacs, József Vitrai, Zoltán Várhalmi, Csilla Kaposvári, Dóra Hermann, Sándor Kabos and András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access