Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Csilla Dézsi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A közlemény célja az igazságügyi fogászat módszereivel kapcsolatos szakirodalom átfogó áttekintése, a korábbi és a legújabb adatok ismertetése. Napjainkban a természeti katasztrófák teremtik a legfontosabb alapját az igazságügyi fogászat létének. A rendelkezésre álló módszerek között vannak olyanok, amelyek egyszerűen alkalmazhatók és nem igényelnek számottevő technológiai hátteret. A módszereket akkor használhatjuk fel a legeredményesebben, ha az adott személy előzetes fogászati dokumentációja rendelkezésre áll. A legjobb fogászati azonosítási módszernek a fogászati protézisek bizonyultak, amelyek akár 99,9%-os azonosítást is lehetővé tesznek. Más módszerek kombinációjával szintén magas szenzitivitást érhetünk el (40–99,9%). Fontos megemlíteni, hogy a régi és új módszerek szétválasztása nem tanácsos. A szerzők rámutatnak arra, hogy a jelenlegi eljárások használata és további fejlesztése szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek egy vagy több áldozat/személy azonosítására a gyakorlatban. A közlemény több lehetséges eljárást kínál, amelyek az igazságügyi fogászati azonosítás terén egy új hazai ajánlás alapját képezhetik, és a tömegkatasztrófák áldozatainak azonosításánál segédkező egységek eredményesen alkalmazhatják. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 755–763.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zita Herczeg
,
Melinda Vanya
,
Károly Szili
,
Csilla Dézsi
,
Zsolt Nagy
, and
János Szabó

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma kialakulásának pontos mechanizmusa a mai napig nem tisztázott, de környezeti, illetve genetikai tényezők nagy valószínűséggel szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezt a megállapítást alátámasztja a gyakran előforduló családi halmozódás is. A praenatalis időszakban elszenvedett teratogén hatások a postnatalis időszakban kialakuló krónikus betegségek kifejlődéséhez vezethetnek. A szerzők polycystás ovarium szindrómában a genetikai és epigenetikai tényezők szerepével foglalkozó, 2016. január 1-jéig publikált szakirodalmi közlemények alapján szakirodalmi kutatást végeztek. Jelen összefoglaló közlemény célja e különleges betegségcsoportra való figyelemfelhívás, valamint e kórképek genetikai és epigenetikai hátterének ismertetése. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1275–1281.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kitti Sólya
,
Csilla Dézsi
,
Melinda Vanya
,
János Szabó
,
János Sikovanyecz
,
Zoltán Kozinszky
, and
Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access

A B12-vitamin-, a vas-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a D3-vitamin-szérumszintek lehetséges összefüggései szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedő hazai betegpopulációban

Relationship between vitamin B12, iron, folic acid, homocystein and vitamin D3 serum levels in orofacial sicca and/or Sjögren’s syndrome in a Hungarian patient population

Orvosi Hetilap
Authors:
György Tóth
,
Csilla Erdei
,
Anna Dézsi
,
Orsolya Németh
,
Alexandra Kovács
,
Emese Virág Kiss
, and
Krisztina Márton

Bevezetés: A D3-, a B12-vitamin, a folsav és a vas hiánya önmagában is okozhat orofacialis sicca tüneteket: szem- és szájszárazságot, glossitist, szájégést, amellett a nyálkahártya atrophiáját, gyulladását, illetve mindezeket súlyosbíthatja. Kevés az ismeret azonban a fenti laboratóriumi paramétereknek, valamint a homociszteinnek a szintjeiről szájszárazságban szenvedők, valamint a könnymirigyek és a nyálmirigyek autoimmun gyulladásával járó Sjögren-szindróma esetében. Autoimmun betegségekben a D3-vitamin szintje alacsonyabb az egészségesekénél, és szisztémás lupus erythematosusban, valamint rheumatoid arthritisben ez összefügg a betegség aktivitásával. A siccatünetekhez társuló nyelőcső- és gyomornyálkahártya-elváltozások pedig egyéb általános tüneteket okozhatnak, befolyásolhatják az étkezést és a tápanyagok felszívódását. Célkitűzés: A szerzők célja volt meghatározni, hogy a hazai, szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében kimutatható-e különbség a D3-, a B12-vitamin-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a vasanyagcsere-értékek szérumszintjében az egészséges kontrollok értékeihez képest. Módszer: A szubjektív siccatüneteket (xerostomia, xerophthalmia) meghatározó kérdőíves felmérés, valamint a hyposalivatiót igazoló sialometria, majd a Sjögren-szindróma irányában történő kivizsgálás (az ACR–EULAR diagnosztikus kritériumrendszer alapján) után a résztvevők 4 csoportot alkottak, ezek: 1. egészséges kontrollok, 2. xerostomia-, 3. hyposalivatio-, 4. Sjögren-szindrómás csoport. Eredmények: A kapott eredmények alapján a hazai Sjögren-szindrómásoknál a D3-vitamin és a vas szérumszintje, a csak hyposalivatióban szenvedők esetében pedig a vas szintje jelentősen csökkent volt (D3-vitamin: 1. csoport: 36,24 ± 20,14 ng/ml, 2. csoport: 47,85 ± 26,84 ng/ml, 3. csoport: 42,04 ± 21,03 ng/ml, 4. csoport: 26,96 ± 7,53 ng/ml, p<0,05; vas: 1. csoport: 16,9 ± 5,10 mmol/l, 2. csoport: 13,6 ± 4,35 mmol/l, 3. csoport: 17,1 ± 9,76 mmol/l, 4. csoport: 13,0 ± 6,64 mmol/l, p<0,05). A B12-vitamin, a transzferrin és transzferrinszaturáció, valamint a folsav és a homocisztein szintje nem mutatott szignifikáns eltérést a szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében az egészséges kontrollokhoz képest. Megbeszélés és következtetés: Míg a D3-vitamin csökkent szérumszintje az autoimmun gyulladással, addig a vasé inkább a tápcsatorna-nyálkahártya állapotával, azaz a felszívódás zavarával és/vagy a táplálkozási séma változásával lehet összefüggésben, hiszen az első esetben nem, míg a második esetben összefüggés volt kimutatható a csökkent szérumérték és a nyáltermelés csökkenése között is. Orv Hetil. 2024; 165(4): 147–154.

Open access