Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: Csilla Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

“Interpreting studies at the crossroads of disciplines”

Department of Translation Studies at the Faculty of Arts Maribor, Slovenia, 25–26 October 2013

Across Languages and Cultures
Author:
Csilla Szabó
Restricted access

A diszlexia és a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) gyakran együttesen jelenik meg, nagyfokú komorbiditást mutatva, ugyanakkor a kutatások a két klinikai kép eltérő természetét igazolják.Vizsgálatainkban a hazai diagnosztikus munkában egyre inkább elterjedt WISC-IV gyermek-intelligenciatesztet alkalmaztuk. Mivel a teszttel kapcsolatosan csupán néhány éves tapasztalattal rendelkezünk, kutatásunk további célja a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt alkalmazhatóságának és diagnosztikus érzékenységének feltárása ADHD és diszlexia esetében. Hosszú távon eredményeink hozzájárulhatnak a pontosabb differenciáldiagnosztikus kritériumok felállításához, mindezzel lehetővé téve a specifikusabb fejlesztési célok felállítását.Jelen tanulmányban az ADHD-s, diszlexiás gyermekek WISC-IV gyermek-intelligenciatesztben mutatott profilját elemezzük. A kutatásban 13 ADHD-s, 13 diszlexiás és 13 kontroll kisiskolás vett részt, akiket életkor, nem, illetve osztályfok szerint illesztettünk.

Restricted access

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsolt Péter Szabó
,
Csilla Banga
,
Éva Fülöp
, and
János László

Összefoglalónkban a csoportalapú érzelmek szociálpszichológiai kutatását kívánjuk bemutatni. Csoportalapú érzelmeknek azokat az érzelmeket nevezzük, amelyek a csoporttagként való kategorizálást követően a csoport perspektívájának átvételével keletkeznek az egyénben. A csoportalapú érzelmek két nagyobb elméleti paradigmájára térünk ki: a csoportközi érzelmek elméletére és a kollektív érzelmek kutatására. A csoportközi érzelmek elmélete az érzelmek értékelési elméleteire, valamint a társas identitás, szelfkategorizációs elméletre épít. Részletesen tárgyaljuk a csoportközi érzelmekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint bemutatjuk az úgynevezett azonosulási paradoxont és a csoportközi érzelmek funkcionalitásával kapcsolatos problémákat. A kollektív érzelmi kutatások elsősorban az egyén és a saját csoport önmeghatározásával foglalkoznak, a múlt és a jelen közötti kapcsolatot vizsgálják. Bemutatjuk a kollektív bűntudat és a kollektív szégyen kutatását, valamint az egyes csoportok érzelmi irányultságára vonatkozó új elképzeléseket.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
J. Varga
,
Krisztina Rigó
,
Csilla Lamper
,
J. Téren
, and
G. Szabó

Kinetics of ochratoxin A production was examined in a number of ochratoxin producing isolates representing different sections of the Aspergillus genus. Both weak and high ochratoxin producers were tested using immunochemical or high-performance liquid chromatograhic methods. All isolates were found to produce the highest amounts of ochratoxin A after 7-10 days of incubation. Ochratoxin production varied between 30 - 5×105 ng ml-1 among the Aspergillus isolates tested. The A. albertensis and A. melleus isolates examined were found to produce ochratoxin A constitutively. A. albertensis produced the highest amounts of ochratoxin A at 30 °C after 7 days' incubation in YES liquid medium. Ergosterol content and ochratoxin production of A. albertensis cultures were in good correlation.

Restricted access

Abstract

Secondary school students are the members of gen Z, while their teachers mostly belong to gen X. Due to multitasking in virtual space, dotcom kids' attention, work memory, and brain activity are changing. Their vision of the future, attitude, and priorities are entirely different from those of earlier generations. The children of gen Z question and reject traditional authority; however, they are creative and innovative. In contrast to this, both the knowledge, the attitude, and the value system of their teachers are significantly different from those of the net generation.

The purpose of the research was to map adolescents' opinions about generation stereotypes as well as what their teachers think about them – according to the students. The anonymous digital questionnaire was spread in social media; adolescents assessed frequently mentioned statements about gen Z. According to the results, it can be claimed that there are some stereotypes, especially about the usage of digital tools and lasting concentration, which were proved to be true by adolescents. However, youngsters rejected stereotypes referring to the instability of their future perspective, behaviour on the sites of social media, and the quality of relationships. On the other hand, they believe that their teachers' opinion about them is different in many ways, such as in online communication, emotional attitudes, and digital safety.

Open access