Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Csilla Szabó x
  • All content x
Clear All Modify Search

“Interpreting studies at the crossroads of disciplines”

Department of Translation Studies at the Faculty of Arts Maribor, Slovenia, 25–26 October 2013

Across Languages and Cultures
Author: Csilla Szabó
Restricted access

A diszlexia és a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) gyakran együttesen jelenik meg, nagyfokú komorbiditást mutatva, ugyanakkor a kutatások a két klinikai kép eltérő természetét igazolják.Vizsgálatainkban a hazai diagnosztikus munkában egyre inkább elterjedt WISC-IV gyermek-intelligenciatesztet alkalmaztuk. Mivel a teszttel kapcsolatosan csupán néhány éves tapasztalattal rendelkezünk, kutatásunk további célja a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt alkalmazhatóságának és diagnosztikus érzékenységének feltárása ADHD és diszlexia esetében. Hosszú távon eredményeink hozzájárulhatnak a pontosabb differenciáldiagnosztikus kritériumok felállításához, mindezzel lehetővé téve a specifikusabb fejlesztési célok felállítását.Jelen tanulmányban az ADHD-s, diszlexiás gyermekek WISC-IV gyermek-intelligenciatesztben mutatott profilját elemezzük. A kutatásban 13 ADHD-s, 13 diszlexiás és 13 kontroll kisiskolás vett részt, akiket életkor, nem, illetve osztályfok szerint illesztettünk.

Restricted access

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access

Összefoglalónkban a csoportalapú érzelmek szociálpszichológiai kutatását kívánjuk bemutatni. Csoportalapú érzelmeknek azokat az érzelmeket nevezzük, amelyek a csoporttagként való kategorizálást követően a csoport perspektívájának átvételével keletkeznek az egyénben. A csoportalapú érzelmek két nagyobb elméleti paradigmájára térünk ki: a csoportközi érzelmek elméletére és a kollektív érzelmek kutatására. A csoportközi érzelmek elmélete az érzelmek értékelési elméleteire, valamint a társas identitás, szelfkategorizációs elméletre épít. Részletesen tárgyaljuk a csoportközi érzelmekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint bemutatjuk az úgynevezett azonosulási paradoxont és a csoportközi érzelmek funkcionalitásával kapcsolatos problémákat. A kollektív érzelmi kutatások elsősorban az egyén és a saját csoport önmeghatározásával foglalkoznak, a múlt és a jelen közötti kapcsolatot vizsgálják. Bemutatjuk a kollektív bűntudat és a kollektív szégyen kutatását, valamint az egyes csoportok érzelmi irányultságára vonatkozó új elképzeléseket.

Restricted access

Kinetics of ochratoxin A production was examined in a number of ochratoxin producing isolates representing different sections of the Aspergillus genus. Both weak and high ochratoxin producers were tested using immunochemical or high-performance liquid chromatograhic methods. All isolates were found to produce the highest amounts of ochratoxin A after 7-10 days of incubation. Ochratoxin production varied between 30 - 5×105 ng ml-1 among the Aspergillus isolates tested. The A. albertensis and A. melleus isolates examined were found to produce ochratoxin A constitutively. A. albertensis produced the highest amounts of ochratoxin A at 30 °C after 7 days' incubation in YES liquid medium. Ergosterol content and ochratoxin production of A. albertensis cultures were in good correlation.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zita Herczeg, Melinda Vanya, Károly Szili, Csilla Dézsi, Zsolt Nagy, and János Szabó

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma kialakulásának pontos mechanizmusa a mai napig nem tisztázott, de környezeti, illetve genetikai tényezők nagy valószínűséggel szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezt a megállapítást alátámasztja a gyakran előforduló családi halmozódás is. A praenatalis időszakban elszenvedett teratogén hatások a postnatalis időszakban kialakuló krónikus betegségek kifejlődéséhez vezethetnek. A szerzők polycystás ovarium szindrómában a genetikai és epigenetikai tényezők szerepével foglalkozó, 2016. január 1-jéig publikált szakirodalmi közlemények alapján szakirodalmi kutatást végeztek. Jelen összefoglaló közlemény célja e különleges betegségcsoportra való figyelemfelhívás, valamint e kórképek genetikai és epigenetikai hátterének ismertetése. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1275–1281.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kitti Sólya, Csilla Dézsi, Melinda Vanya, János Szabó, János Sikovanyecz, Zoltán Kozinszky, and Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Csilla Pelyhe, Benjámin Kövesi, Erika Zándoki, Balázs Kovács, Judit Szabó-Fodor, Miklós Mézes, and Krisztián Balogh

The purpose of this study was to investigate the short-term effects of a single oral dose of T-2 and HT-2 toxin at 0.15, 0.33 and 1.82 mg kg−1 body weight, or deoxynivalenol (DON) and 15-acetyl-DON at 0.13, 0.31 and 1.75 mg kg−1 body weight in common carp. Conjugated dienes and trienes (the early markers of lipid peroxidation) were elevated in all DON-treated groups at the 16th hour, while thiobarbituric acid reactive substances (TBARS; termination marker) were increased at the highest dose of DON at the 16th and 24th hours. T-2 toxin did not cause changes in these parameters. Glutathione content and glutathione peroxidase activity showed higher levels at the 16th hour as the effect of both mycotoxins. The expression of glutathione peroxidase (GPx4) genes (gpx4a and gpx4b) revealed a dual response. Downregulation was observed at the 8th hour, followed by an induction at the 16th hour, at the lowest dose of both mycotoxins. Higher doses revealed long-drawn emergence and an elevation was observed only at the 24th hour. However, at the lowest and highest doses of DON or T-2 toxin the changes in gene expression were delayed, which may be related to the low oxidative stress response, as suggested by the expression profiles of the nrf2, keap1, gpx4a and gpx4b genes.

Restricted access