Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for

  • Author or Editor: Csilla Tamás x
  • All content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A Snyder és munkatársai (1991) által kidolgozott Remény Skála (Adult Hope Scale, AHS) az egyik leggyakrabban használt mérőeszköz a remény konstruktumának mérésére. A kérdőívet számos nyelvre lefordították, ám magyar fordítás mind ez idáig nem készült. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Remény Skála magyar adaptációját (AHS-H), valamint pszichometriai jellemzőit. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1749, 746 férfi és 1041 nő) adatait elemezzük. Az AHS-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, a reménytelenséget, az optimizmust, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az AHS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta egy fölérendelt remény faktor létezését, melyet a skála két alskálájának megfelelő latens faktor egészít ki (Megoldási lehetőségek és Személyes hatóerő). A skála és alskáláinak belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (jellemzően 0,8 feletti Cronbach-alfa-értékek). A remény szintje függetlennek bizonyult a társas kívánatosságtól és a szociodemográfiai változók többségétől (kor, nem, iskolai végzettség), de pozitívan függött össze a szubjektív anyagi helyzettel. A skála megfelelő konvergens és divergens validitást mutatott más mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,501; p < 0,001), az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,465; p < 0,001), az optimizmussal (r = 0,575; p < 0,001) és a reménytelenséggel (r = —0,569; p < 0,001) való összevetésben. Következtetések: A Remény Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely éppúgy jól alkalmazható a remény általános szintjének, mint a remény összetevőinek felmérésére.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Eszter Tóth, Sándor Koós, Csilla Farkas, and Tamás Németh
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Andrea Hagyó, Csilla Farkas, András Lukács, Szilveszter Csorba, and Tamás Németh
Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Lajos Ángyán, Csilla Antal, Tamás Téczely, and István Karsai

We investigated the self-reported health status, lifestyle and financial standing of students in order to raise health awareness in university education. The participants were 301 university students. After being informed about the objectives of the survey, they volunteered to complete the anonymous questionnaire. About one third of respondents reported some symptoms. Dizziness and bone and joint problems were the main self-reported symptoms. The students’ overall well-being is associated with several lifestyle factors (eating habits, sleeping, physical activity). The students’ financial standing does not hold back a healthy lifestyle. It is concluded that, though there are important differences between study-loads at different faculties, it is a common need to involve health-promoting education programs in the curriculum of all faculties, and to improve the University Health Service.

Restricted access

Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a családi és a párkapcsolati működés egyik legtöbbet kutatott területe, fontos jelzője a párkapcsolatok stabilitásának és minőségének. A párkapcsolat minősége továbbá hatással van az általános jóllétre, a testi és lelki egészségre. Cél: Házas és együtt élő párok párkapcsolati működésének és elégedettségének feltárása David H. Olson családszerkezeti koncepcióját alapul véve. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői házas és együtt élő párok voltak (n = 282 pár; átlagéletkor: 45,06 ± 9,52 év és 42,74 ± 10,27 év a férfi és női partnereknél). Terápiába járás szempontjából két alminta volt megkülönböztethető: nem jár terápiába 202 pár (71,6%), terápiába jár 80 pár (28,4%). Mérőeszközök: Olson-féle Családi Teszt negyedik verziója (FACES-IV), Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H) és a szubjektív egészségi állapotra vonatkozó kérdés. Eredmények: Hierarchikus klaszterelemzést végeztünk 282 pár adataival, az Olson-teszt Kohéziós index, Flexibilitás index és Családi kommunikáció dimenzióit alapul véve. Öt klasztert azonosítottunk: (1) „magas női kohézió“, (2) „jól kommunikáló, átlagos működésű“, (3) „gyengén kommunikáló“, (4) „magas férfi kohézió“ és (5) „flexibilis és jól kommunikáló“ klaszterek. A két alminta között elsősorban a „gyengén kommunikáló“ csoport relativ gyakoriságában volt különbség (56,3% vs. 33,2%) a terápiába járó illetve nem járó pároknál. A klaszterekhez tartozó párok összehasonlítása azt mutatta, hogy a klaszterek átlagai statisztikailag jelentős mértékben eltérnek a párkapcsolati elégedettség tekintetében mind a férfi partnerek (F(4) = 11,07; p < 0,002), mind a női partnerek esetében (F(4) = 9,48; p < 0,005), valamint a szexuális elégedettség tekintetében a férfi partnerek (F(4) = 7,66; p < 0,001) és a női partnerek esetében is (F(4) = 6,87; p < 0,001). A klaszterek nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a szubjektív egészségi állapottal. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy a párkapcsolati elégedettség többféle kapcsolati működésmódban is megélhető. A kiegyensúlyozottan működő, párkapcsolati szempontból elégedett párok közös jellemzője a jó kommunikáció, amely segíti a kohéziót és a flexibilitást, és ezáltal egyensúlyfenntartó szerepet tölt be a párkapcsolatban.

Open access

Background

The retrospective diagnosis of Fyodor Mikhailovich Dostoyevsky’s (1821–1881) neurological and psychiatric disease proves to be particularly interesting. Recent neurobiological data suggest a solution to the questions regarding the writer’s retrospective diagnosis, claiming the insular cortex to be the origin of the rare ecstatic seizures. Regarding Dostoyevsky’s pathological gambling, this hypothesis is consistent with another finding from recent neuroscience, namely that the malfunction of the insula could be an important underlying pathology in gambling disorder.

Case study

Literary and scientific overview (1928–2015) on the subjects of Dostoyevsky’s epilepsy and gambling disorder.

Discussion and conclusion

Taking Dostoyevsky’s neurological (ecstatic seizures) and psychiatric (pathological gambling) disease and the crossroads into consideration, these two disciplines make regarding the underlying pathology, we would like to suggest a speculative theory that these two disorders have a common insular pathomechanism, namely, the malfunctioning of the risk prediction–risk prediction error coding system. Furthermore, based on Dostoyevsky’s case, regarding gambling disorder in general, we would like to hypothesize that the three common gambling-related cognitive distortions (near-miss effect, gambler’s fallacy, and the illusion of control) can be all attributed to the impairment of the anterior insular risk prediction–risk prediction error coding system.

Open access

Abstract

A szájfenéki tumorok radikális műtéti megoldása után visszamaradó defektusok egyik jól ismert rekonstrukciós alternatívája a fibula osteocutan lebenyének szabad átültetése mikrosebészeti technikával. E lebeny ellátó erének anatómiája jól ismert, azonban igen ritkán ugyan, de előfordulhat nem várt variáció is. Esetünkben egy T4 stádiumú gingivatumor miatt végzett centrolateralis mandibularesectio utáni rekonstrukcióról számolunk be. Az eset érdekessége, hogy a felhasznált fibula és a hozzá tartozó bőrsziget külön érnyélről kapta vérellátását az arteria tibialis posteriorból. Kettős szabadlebeny-átültetés történt a szabad fibula esetében autológ peronealis arteria és vena graft pótlással. Az esetet irodalmi raritása és a műtéttechnikai megoldás miatt tartjuk közlésre érdemesnek.

Restricted access

Absztrakt

Percutan transzvénás úton a sinus coronarius oldalágába vezetett elektródával jelentős arányban sikertelen a reszinkronizációs kezelés, ezért ezeknek a betegeknek alternatív módszerre van szükségük. Célkitűzésünk, hogy egy alapjaiban új lehetőséget ismertessünk a bal kamrába transapicalisan beültetett endocardialis, aktív fixációs elektróda alkalmazásával. Ennek a módszernek a szívcsúcs feltárása, megszúrása és Seldinger-technika szerinti bevezetés az alapja. A bal kamrán belül az elektróda elhelyezését röntgen-képerősítő segítségével lehet nyomon követni. A módszer előnyei, hogy minimálisan invazív sebészi beavatkozás, a bal kamrában endocardialis ingerlést biztosít, és nem érinti a mitralis billentyűt.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Ákos Tóth, Brigitta Berta, Tamás Tirczka, Csilla Jekkel, Anita Ábrahám, Zoltán Prohászka, Zsófia Bognár, and Tímea Erdősi

A Hungarian soldier previously immunized against Neisseria meningitidis by quadrivalent polysaccharide vaccine was twice infected with meningococci within six weeks. The patient was treated with ceftriaxone during both episodes and he successfully recovered. His close contacts received rifampicin prophylaxis. An investigation was performed to characterize the genetic background of the pathogens to ascertain if the recurrent invasive meningococcal disease was caused by the same strain and to find out the reason for reinfection. Both meningococci belonged to the fine type Y:P1.5-2,10-1:F4-1:ST-23. This is the first description of the Europe-wide prevalent N. meningitidis serogroup Y in Hungary. In the first episode, we found wild-type rpoB allele in the non-culturable sample implying the susceptibility to rifampicin. The culturable isolate from the second episode proved resistant to rifampicin and had a point mutation in the rpoB gene. The rifampicin resistance might have evolved during the prophylactic treatment of contacts. Previous immunization of the patient with polysaccharide vaccine was ineffective due to his immunodeficiency, thus immunization with conjugate vaccine was proposed. We have proposed the implementation of centralized rifampicin susceptibility testing of N. meningitidis strains within a defined time frame to intervene and administer appropriate prophylaxis to close contacts.

Restricted access