Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Cziboly Ádám x
Clear All Modify Search

Cikkünkben a placebohatás nagymértékben elhanyagolt, a magyar és idegen nyelvű irodalomban alig szereplő problémáját tekintjük át. Célunk a placebóról szóló elméletek kritikai elemzése, illetve lehetőség szerint egy, a gyakorlattal is összhangban lévő összefoglaló elképzelés felvázolása. A tárgyalt mintegy húsz jól elkülöníthető elmélet hat nagyobb csoportba sorolható: biológiai alapokon nyugvó elméletek (endogén opiát peptid működés, klasszikus és operáns kondicionálás stb.), a „teljes gyógyszerhatáshoz” kapcsolódó elméletek (antropológiai megközelítés, az orvos mint placebo stb.), szociálpszichológiai magyarázatok (attribúció, kognitív disszonancia redukció, önbeteljesítő jóslatok stb.), további pszichológiai magyarázatok (pszichodinamika, féltekei lateralizáció stb.), szuggesztióhoz kapcsolódó elméletek, és végül a személyiségvonás-megközelítés. Az általunk javasolt elképzelés alapja egy komplex bio-pszicho-szociális modell, amely közös rendszerben tárgyalja a biológiai, pszichológiai valamint társadalmi hatásokat. Lényegi új eleme, hogy elkülönítettük egymástól a kondicionáláson, illetve az elváráson alapuló placebohatást: amíg az előbbi szinte teljesen magyarázható a kondicionálásról szerzett ismereteinkkel, addig az utóbbi mechanizmusa számunkra (ma még) szinte teljesen ismeretlen. A modell az elváráson alapuló placebohatást pszicho­fiziológiai alapokra vezeti vissza. Két evolúciósan kialakult „kapu” (idegi gátlás) jelenlétét feltételezzük: az egyik a vegetatívumból a feldolgozásra kerülő (alulról felfelé haladó) információkat, a másik a tudatból a vegetatívum felé (felülről lefelé) haladó utasításokat szűri. Az elvárásos placebohatásért elsősorban a második kapu átmeneti megnyílása lehet felelős, amikor is a tudattartalmak a kapun keresztül „lejuthatnak” a vegetatívumba. A nyitás szociális interakciók, szuggesztiók hatására következne be. Emellett feltehető genetikailag meghatározott „nyitási” hajlam is, amely magyarázná a placebo-fogékonyság sokak által feltételezett populációs sajátosságait.

Restricted access
Authors: Ferenc Köteles, Dániel Fodor, Cziboly Ádám Cziboly and György Bárdos

A szerzők sorra veszik a placebo terápiás felhasználása mellett, illetve ellen szóló különböző nézetrendszereket, érveket és implicit hiedelmeket. Áttekintik és értékelik az eddig született kutatási eredm__

Restricted access
Authors: Ádám Cziboly, Erzsébet Pálfi, Kristóf Nékám and György Bárdos

Táplálékallergiás és táplálékaverziós személyeknek placebotablettákat adtunk, amelyet egy hónapig kel­lett szedniük. A tablettát olyan gyógyszernek állítottuk be, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki, és amely nagyon hatékonynak bizonyul a táplálékallergia gyógyításában. A vizsgálat során mértük, hogy történik-e objektív orvosi javulás, illetve javul-e a közérzet megítélése. 14 betegből 6 volt táplálékaverziós. Öt embernek kezdtek el javulni a tünetei a placebótól, ebből kettő visszaesett (ennek hátterében a noncompliance-t sejtjük), egy fokozatosan javult, kettő tünetmentessé vált. Ennek a két embernek a gyógyulása „csodának” számított: egyikükön sem tudott korábban semmilyen hagyományos biomedikális gyógymód segíteni. A táplálékallergiások közérzetüket jobbnak ítélték meg, mint a táplálékaverziósok, a placebo hatására ez nem változott. Végső soron, ha csekély mennyiségben is, de néhány ember állapotának javulásához hozzájárultunk ezzel a vizsgálattal. Ne feledjük azonban, hogy a placebohatás vizsgálata csak állomás. A placebo ugyanis mankó, ami (azáltal, hogy megadja a beteg számára a hitet a gyógyulásban) segít mozgósítani a gyógyító folyamatokat. A végső cél az, hogy a betegek maguktól járjanak, és a tudomány is megfejtse, hogyan taníthatja meg erre őket. Vagyis meg kell fejtenünk, mi az a folyamat, ami a placebohatás során végbemegy, hogyan tudjuk fehér tabletták nélkül, saját elhatározásunkból mozgósítani ezt az endogén, öngyógyító funkciót.

Restricted access
Authors: Bodnár Vivien, Nagy Krisztina, Cziboly Ádám and Bárdos György

Elméleti háttér

A placebohatás a mindennapi élet számos területén tetten érhető, amikor valamely pszichoaktív szerhez kötődő elvárás vezet szubjektív és fiziológiai változásokhoz, hatóanyag jelenléte nélkül.

Cél:

Szeretnénk feltárni, hogy az alkohol és a hozzá kapcsolódó elvárások – a társas hatásokkal együtt, illetve azoktól elkülönítve – hogyan befolyásolják a résztvevőket, különösen a memória, az egyensúly, és a szubjektív testi-lelki állapot kapcsán, az alkoholos, alkoholosnak vélt, illetve alkoholt nem tartalmazónak gondolt koktélok elfogyasztása esetében.

Módszerek

Kiegyenlített placebo elrendezésben, társas és egyéni feltételekben vizsgáltuk a rövidtávú memória, az egyensúlyérzék, és a szubjektív testi-lelki állapot alakulását, szó lista visszaidézése, „részegállás” megtartása, és egy 17 melléknévpárból álló szemantikus differenciál skála felhasználásával.

Eredmények

A szubjektív testi-lelki állapot mérése során feltárt szociális viselkedések és testi tünetek faktor mentén a vizsgált csoportok eltérő mintázatot mutattak: a résztvevők a manipulációnak megfelelő elvárásaik mentén számoltak be szubjektív tüneteikről, amelyeket a csoporthatások tovább erősítettek. A vizsgálatban mind egyéni, mind pedig társas fogyasztás esetében sikerült kimutatni az elvárások által indukált klasszikus placebohatást a megtévesztett, alkoholt valójában nem fogyasztók körében. Az alkoholt és a placebót fogyasztó csoport sem a szociális viselkedések, sem a testi tünetek, sem pedig az egyensúly romlása mentén nem különbözik szignifikánsan egymástól. A csoportos alkoholfogyasztás tovább erősíti az alkohol valós vagy vélt hatásait az egyensúlyra és a memóriára.

Következtetések

Kis mennyiségű alkohol fogyasztása esetében az alkohol indukálta állapot kialakulásáért az etanol csak részben felelős, az alkoholfogyasztást követő pszichés és fizikai változások jelentős része – elvárások és a társas közeg által meghatározottan – a placebohatásra vezethető vissza.

Restricted access
Authors: Ferenc Köteles, Dániel Fodor, Ádám Cziboly and György Bárdos

Abstract

A considerable proportion of the total effect of a drug can be due to non-specific effects. Important sources of such effects are the expectations evoked by the look-and-feel of the curatives. In this study the origin of these expectations was examined. 109 female university students completed two paper-and-pencil tests about expected connections among look-and-feel of curatives and their effects, and about personal drug experiences. Significant preferences in perceptual characteristics were found in 10 drug effects out of 19. In 5 cases out of the 10 preferred tablets, the preferences were partly explainable by previous experiences of participants. Although direct learning as a source of tablet colour preferences is an obvious assumption, there has not been any research in this area. Possible consequences of changing drug expectations by direct learning are discussed and several health psychological conclusions are drawn.

Restricted access