Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Czigler István x
Clear All Modify Search
Restricted access

Ranschburg Pál felfedezése, a homogén gátlás (szériális tanulásnál a listán ismétlődő egység megjegyzése romlik) az utóbbi években újra széles körben vizsgált jelenséggé vált. A hatás megbízhatósága modern módszerekkel is demonstrálható, felhasználható a rövid tartamú emlékezet szerveződését leíró modellek tesztelésére. Magának a jelenségnek a magyarázatára azonban még nem alakult ki meggyőző elmélet.Recent results demonstrated the robustness of the Ranschburg-effect (decreased performance of repeated items in serial lists). On the one hand, this research provided important data about the inadequacy of some general models of short-term serial memory. On the other hand, this research demonstrates the necessity of new specific accounts of the effect per se.

Restricted access

Summary

[A folyóirat főszerkesztőjének, az MTA Pszichológiai Kutatóintézete igazgatójának bevezetője a folyóirat 28. évfolyamához.]

Restricted access

Absztrakt

Egyre több, az eseményhez kötött potenciálok (EKP) módszerét alkalmazó kísérlet eredménye utal arra, hogy a vizuális ingerlés szabályszerűségeinek megsértését akkor is regisztrálja az információfeldolgozó rendszer, ha (1) az eseményeknek nincs szerepük a viselkedés szervezésében vagy egyéb szempontból sem fontosak, és (2) a vizsgálatok résztvevői nincsenek tudatában az ingerlés változásainak. Az ilyen esetben regisztrálható EKP összetevő hasonló a hallás területéről jól ismert eltérési negativitáshoz (EN). Vizuális eltérési negativitás (vEN) nem csupán eltérő vizuális tulajdonságok esetén jelenik meg. Regisztrálható sajátságok szabálytalan együttese esetén, és akkor is, amikor ingerek együttese szekvenciális szabályt sért meg. VEN jellegű aktivitás kísérhet vizuális változásokat akkor is, amikor szigorúan ellenőrzik, hogy a vizsgálat résztvevője nem volt a változások tudatában. Az eredmények ellentmondanak annak a nézetnek, amely szerint (1) perceptuális objektumok létrejöttéhez figyelmi folyamatokra van szükség, (2) a vizuális rendszer nem működtet nagy kapacitású emlékezeti rendszert. Következtetésünk szerint a vEN eredmények olyan emlékezeti rendszerre utalnak, amely eltér a passzív tárolóként feltételezett ikonikus emlékezettől, és egy „primitív intelligencia” része.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az öregedéssel jelentkező „pozitivitási hatást” elemzi. Számos viselkedéses és idegtudományos eredmény szerint idős személyek kevésbé negatívnak, illetve pozitívabbnak ítélnek meg eseményeket, mint fiatalok. Az összefoglalás bemutatja a jelenséget magyarázni kívánó „szocioemocinális szelektivitás” elméletet, de rámutat az empirikus adatok korlátaira is. Hangsúlyozza, hogy az életkori eltérést megalpozó idegrendszeri változásokat nem lehet egy korlátozottabb idegrendszeri hálózat működésére visszavezetni, és nem lehet egyedül idegtudományos keretek között értelmezni.

Restricted access

Marton Magda munkássága meghatározó a magyar kísérleti pszichológiában. Kutatásai a kísérletes személyiségtipológia témakörében kezdődtek. Elméleti munkásságában központi helyet foglalt el az én kialakulása, ezen belül összehasonlító kutatásai és a vizuális–poszturális testséma szerepének kérdése. Az agyi elektromos működések módszereinek alkalmazásával a kognitív idegtudományon belül úttörő vizsgálatokat végzett az észlelés és a figyelem témakörében. Az olvasás kutatásában a szemmozgásokhoz kötött agyi elektromos működések elemzésével munkássága úttörőnek tekinthető. A tanulmány összefoglalja a 2016-ban 90. életévét betöltő Marton Magda kutatásait.

Restricted access
Restricted access

Az arcok felismerésének képessége alapvető észlelési funkció. A kísérletünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a szenzoros memória alkalmas-e a nemi kategóriák (férfi/nő) kódolására, illetve a kategóriák közötti váltás észlelésére. Akérdést az eseményhez kötött potenciálok (EKP) módszerével vizsgáltuk, feladatfüggő kísérleti helyzetben. A különböző nemű arcingereket figyelt kakukktojás elrendezésben mutattuk be, azaz a ritka célingerek egy gyakori arcokból álló szekvenciában kerültek bemutatásra. A kísérleti személyek (n = 14) feladatát a ritka nemi kategóriába tartozó arcok azonosítása alkotta, melyet gombnyomással jeleztek (női vagy férfiarcok változó szekvenciája; a célingerek 20 százalékos valószínűséggel jelentek meg a szekvencián belül). Az adott nemen belül az egyes képeken ábrázolt személyek különbözőek voltak. Az N170 komponens megjelenése mellett — mely az arcfeldolgozás neurális korrelátumaként ismert — a ritkán bemutatott arcok negatívabb EKP-t váltottak ki, mint a gyakori arcok. A 300 ms csúcslatenciával jelentkező negatív különbséget vizuális eltérési negativitás (vEN) komponensként értelmeztük, mely a nemi kategóriák közötti váltás automatikus detekciójának idegi korrelátuma. Az alkalmazott kísérleti helyzetből adódott, hogy a célingerként bemutatott arcok előhívták a P3 komponens családot (frontális P3a∼290 ms csúcslatenciával és parietális P3b∼550 ms csúcslatenciával). A férfi és női célingerekkel kiváltott válaszok között nem találtunk különbséget. Az eredmények szerint az észlelő rendszer automatikusan kódolja a nemi kategóriák közötti változást (vEN). Ehhez ki kell alakítania a nemi kategóriák reprezentációját, mely előrejelzi a várható arcinger megjelenését. A P3 komponensek megjelenése igazolja a különböző figyelmi és perceptuális kategorizációs folyamatok jelenlétét, melyek már függetlenek az ingerek fizikai megjelenésétől. Összességében elmondható, hogy kísérletünkkel demonstráltuk az észlelő rendszer érzékenységét a nemi arcok diszkriminációs folyamataira.

Restricted access

Az időskori érzékszervi változásokról és az információfeldolgozás figyelmi szakaszairól rendelkezésre álló jelentős ismeretek mellett viszonylag ritkábban kutatott terület az észlelés korai műveleteinek vizsgálata. Két kísérletben vizsgáltuk e szakaszokat fiatal (19–26 év) és idős (64–75 év) csoportokban. A visszaható maszkolási kísérletben érzelmeket kifejező sematikus arcokat követett értelmetlen mintázatú maszk. A bemutatást követően kétválasztásos helyzetben kellett dönteni arról, hogy melyik érzelmet mutatta az arc. Az arc-maszk időközt lépcsőzetes módszerrel változtattuk a ~80%-os kritériumig. Idős személyeknél a kritikus időtartam (amíg a maszk hatékony volt), lényegesen hosszabb volt, mint fiataloknál, azaz a fiatalabb csoportban a két inger elkülönült feldolgozásához rövidebb idő kellett. Az integrációs kísérletben három betű jelent meg egymás mellett két részletben úgy, hogy a betűk ebből a két részletből állhattak össze. A résztvevők feladata az volt, hogy döntsék el, a három betű értelmes szót alkotott, vagy sem. A változó a két részlet bemutatása közötti időköz volt, melyet ismét lépcsőzetes módszerrel változtattunk. A két életkori csoport között nem találtunk megbízható különbséget, azaz a töredék első részének reprezentációjának fennállása nem volt hosszabb egyik csoportnál sem. A maszkolási eredmények megfelelnek a más módszerekkel mért adatoknak, a ritkábban alkalmazott integrációs módszer eredményei viszont arra utalnak, hogy a mért életkori változások iránya jelentősen függ az alkalmazott paradigmától.

Restricted access