Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Dániel Kozák x
  • All content x
Clear All Modify Search

All three descriptions of dawn in Statius’ Achilleid (1. 242–5; 1. 819–20; 2. 1–4) are tightly connected to the “metamorphoses” of Achilles in the poem. These passages also recall the dawn opening Iliad 19, and the Homeric system of metaphors and symbols comparing the hero’s return to battle to the arrival of light and dawn. A particularly complex connection between Achilles’ exposure and the sunrise is established in the third Statian passage under discussion, which can also be interpreted as a possible prediction of Achilles’ future as an epic and elegiac hero. The genitor coruscae lucis mentioned in this passage can be identified as Iuppiter/Diespiter; as a consequence, the description sheds some light on the god’s role in the Achilleid as well.

Restricted access

A Statius Achilleis ében olvasható három hajnalleírás (1. 242–5; 1. 819–20; 2. 1–4) szorosan kapcsolódik Achilles „átváltozásaihoz” a műben. E részletek felidézik az Ilias 19. énekét nyitó hajnalt, valamint azt a homérosi metafora- és szimbólumrendszert is, mely a hős harcba való visszatérését a fény, illetve a hajnal érkezéséhez hasonlítja. Különösen összetett kapcsolat fedezhető fel Achilles hőssé való visszaváltozása és a napfelkelte között a harmadik statiusi hajnalleírásban, melyet Achilles mint epikus és mint elégikus hős jövőjének lehetséges előrejelzéseként is értelmezhetünk. Az ugyanitt említett genitor coruscae lucis Iuppiterrel, illetve Diespiterrel azonosítható; a hajnalleírás ezáltal a főisten által az Achilleis ben játszott szerepet is árnyalja.

Restricted access

It has already been discussed in Statian scholarship that Achilles’ first song in the Achilleid has close intertextual ties to Catullus’ Carmen 64, the epyllion about the wedding of Achilles’ parents. My aim in this paper is to show that this special intertextual relationship with Catullus 64 is not confined to Achilles’ first song, but extends to the other two passages as well, where the hero is presented as a singer (1. 572–583 and 2. 157–158). In all three cases, furthermore, the intertextual connection is strengthened by the use of weaving metaphors, which were also of central importance in Catullus’ epyllion.

Restricted access