Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for

  • Author or Editor: Dániel Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Hallay
,
Dániel Nagy
, and
Béla Fülesdi

A kórházi kezelést igénylő betegek malnutritiója jelentősen és előnytelenül befolyásolja a betegek gyógyulását. Ezért a beteg állapotától, betegségének természetétől, a kockázati tényezőktől függő mesterséges, kiegyensúlyozott fehérje- és energiaigényt biztosító táplálást kezdünk lehetőleg enteralis úton. Így a műtétre várók, a daganatos betegek, a szociálisan rászorulók a tervezett beavatkozások előtt már roborálásban részesülhetnek. A cél: rövid, hatékony kezelés és gyors rehabilitáció. Jelen közlemény az enteralis táplálással kapcsolatos legfontosabb klinikai és gyakorlati szempontokat foglalja össze. Orv. Hetil., 2014, 155(51), 2028–2033.

Restricted access

Abstract  

Sealed bid auctions are a popular means of high-stakes bidding, as they eliminate the temporal element from the auction process, allowing participants to take less emotional, more thoughtful decisions. In this paper, we propose a digital communication protocol for conducting sealed bid auctions with high stakes, where the anonymity of bids as well as other aspects of fairness must be protected. The Dining Cryptographers’ Protocol (denoted by DC) was presented by David Chaum in 1988. The protocol allows the participants to broadcast a message anonymously. In a recent paper (Another Twist in the Dining Cryptographers’ Protocol, submitted to the Journal of Cryptology) the authors propose a variant of the original DC eliminating its main disadvantages. In this paper we present a cryptographic protocol realizing anonymous sealed bid auctions, such as first price or Vickrey auction, based on this variant. The proposed scheme allows to identify at least one dishonest participant violating the protocol without using of Trusted Third Parties. Additionally, we require that bids are binding. It is achieved by enabling all participants acting in concert (the so-called “angry mob”) to find out the identity of the winner, in case the winner fails to make the purchase.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dániel Tamás Nagy
,
Béla Fülesdi
, and
Judit Hallay

A gastrointestinalis traktust érintő megbetegedések patomechanizmusában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök sejtmembrán-károsító hatásának. Az antioxidáns védelemben alapvető fontosságú a nyomelemek, köztük a szelén szerepe, amely glutation-peroxidáz formájában részét képezi a bélfal immunrendszerének. A gyulladásos bélbetegségekben megfigyelhető felszívódási zavar és következményes malnutritio miatt nagy a jelentősége a táplálásterápiának, a megfelelő energia-, fehérje- és nyomelempótlásnak. A humán tanulmányok rámutatnak, hogy a gyulladásos bélbetegség többnyire alacsonyabb szérumszelénszinttel jár együtt, ezzel együtt mérhetően csökken az antioxidáns és nő a proinflammatorikus aktivitás. A megfelelő szelénpótlás lehet kedvező hatással a szervkárosodás mértékére, a fertőzések súlyosságára, de a mortalitás csökkenését nem igazolták az eredmények. Némi bizakodásra adhat okot, hogy állatkísérletekben a szelén egyértelmű preventív hatását mutatták ki mind a gyulladásos, mind a gyulladás indukálta daganatos bélbetegségek területén. Orv. Hetil., 2013, 154, 1636–1640.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
János Nagy
,
Attila Molnár
,
Dániel Cserhalmi
,
Tibor Szerdahelyi
, and
Orsolya Szirmai
Restricted access

Absztrakt:

A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló autoszomális kromoszóma-rendellenesség. A klasszikus értelmezés szerint a meiosis során létrejövő nondiszjunkció következménye. Előfordulása idősebb anyai életkorban gyakoribb. A genetikai rendellenesség kórélettana az intenzív kutatások ellenére sem teljesen tisztázott. Az újabb kutatások szerint egy másfajta mechanizmus állhat a 21-es triszómia hátterében, mint amilyet eddig gondoltunk. A petefészekmozaicizmus-modell alapján a 21-es triszómia (vagy bármely gyakori triszómia) a kromoszóma praemeioticus mitózisban bekövetkező szegregációs hibájára vezethető vissza. A meiosisba lépő örökítősejt tehát már egy eleve triszómiás petesejt lesz, melynek így a későbbiekben a szükségszerű (úgynevezett „szekunder”) nondiszjunkciója zajlik. A triszómiás petesejtek érésükben lemaradni látszanak a diszómiás (azaz normális) petesejtekhez képest. Az idő előrehaladtával a petefészekben relatíve felhalmozódnak: a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya kedvezőtlenebb lesz előrehaladott anyai életkorban. Ha gátoljuk az ovulációt – bár az apoptózis miatt a petesejtek száma továbbra is csökkenni fog –, feltételezhető, hogy a triszómiás/diszómiás petesejtek aránya nem romlik, idősebb anyai életkorban is kedvezőbb marad. Összefoglaló közleményünkben – korábbi adataink bemutatásával és kiegészítésével – arra szeretnénk rámutatni, hogy a petefészekmozaicizmus-modell alapján idősebb anyai életkorban vállalt terhesség esetén előnyös lehet az anamnézisben szereplő hosszabb távú orális fogamzásgátlás. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1146–1152.

Open access

Absztrakt

Az új generációs szekvenálási eljárások fejlődésével a génszekvenálás új korszaka köszöntött be, amely a noninvazív aneuploidiavizsgálatokat is forradalmasította. Összefoglaló közleményükben a szerzők a teljesebb kép érdekében bizonyos első generációs szekvenálási módszerek leírása után lépésről lépésre ismertetik az egyes új generációs eljárások eltérő elméleti és technikai hátterét. Közleményük második felében a fejlett szekvenálási eljárásokat igénylő, magzati szabad DNS segítségével történő noninvazív praenatalis tesztelésre helyezik a hangsúlyt: a vizsgálat elméleti alapjainak és konkrét technikai kivitelezésének összefoglalása után ismertetik a vizsgálat jelenlegi szerepét és használhatóságát az aneuploidiadiagnosztikában. Megállapítják, hogy a noninvazív praenatalis tesztelés a jelenleg leghatékonyabb aneuploidiaszűrő módszer magas kockázatú terhesek esetén, hatékonysága pedig alacsony kockázatú terhességek esetén is tanulmányokkal igazolható. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1041–1048.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dániel Horányi
,
Andrea Várkonyi
,
Gyula Richárd Nagy
,
Imre Bodó
, and
Tamás Masszi

Absztrakt

A paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuria igen ritka hematológiai betegség. Várandósság alatt különösen nagy kockázatot jelent, mind az anyára, mind a magzatra nézve. A betegségben szenvedőknél a terhesség sokáig ellenjavallt volt a magas kockázat miatt. Az utóbbi időben az eculizumab monoklonális antitest alkalmazása mellett a szövődmények csökkentésével lehetővé vált a terhességek biztonságosabb kiviselése. A betegséggel szövődött várandósságok esetén leggyakrabban thromboemboliás szövődmények fordulnak elő, a várandósság alatt folyamatos véralvadásgátló kezelés javasolt. Az ismertetett esetben az 5 éve ismert paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuriában szenvedő beteg 29 éves korában esett teherbe először. A terhessége 11. hetében sinusthrombosis alakult ki, amelyből szövődménymentesen gyógyult. Ezt követően, eculizumab védelmében terhessége és szülése is szövődménymentes volt. A szakirodalomban nagyon kevés eset áll rendelkezésre a paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuriával szövődött várandósságokat tekintve, de az utóbbi időben a kezelésében alkalmazott eculizumab várandósság alatti alkalmazhatóságával több sikeres terhességet mutattak be. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 916–918.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A centrális kritikus fúziós frekvencia (CFF) mérése a szemészetben gyakran alkalmazott vizsgálat, segítséget adhat több szemészeti, neurológiai, belgyógyászati betegség diagnosztizálásában, illetve meglévő betegségek progressziójának követésében. Célkitűzés: A szerzők az IMEA ADR III digitális CFF-mérő készüléket tesztelték 30 fiatal, egészséges, magyar személyen. Módszer: Általános szemészeti vizsgálatot követően, a műszer által kibocsátott négyféle fénnyel végeztek méréseket, minden színnel ötször egymás után, két különböző napon, három különböző időpontban, standardizált körülmények mellett. A statisztikai elemzés során az intrasession-, intersession- és intervisit-variabilitást, az egyes színek közötti különbségeket és egyes befolyásoló faktorok hatásait vizsgálták. Eredmények: Az egyes mérési sorozatok között sem középértékben, sem a szórásokban nem találtak különbséget. A vörös színnel végzett vizsgálat küszöbérték-eredményei statisztikailag alacsonyabbak voltak a többinél, illetve a kék szín küszöbértékei alacsonyabbak voltak a zöldnél. A nemre, életkorra, íriszszínre és dohányzásra vonatkozóan nem találtak különbségeket a küszöbértékekben. Következtetések: A műszer egészséges populáción, egymástól független időpontokban, megbízhatóan, pontosan mér, az eredmények jól reprodukálhatóak. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1079–1086.

Open access