Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Dániel Urbán x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A legújabb definíció szerint rövidbél-szindrómának nevezzük a bél jelentős hosszának elvesztése után kialakuló elégtelen bélműködés tünetegyüttesét, melyben a homeostasis és fejlődés-növekedés csak a hiányzó víz és elektrolit, illetve makrotápanyagok parenteralis pótlásával tartható fenn. A rövid bélben lezajló lassú természetes adaptációs folyamat a veszteséget csak bizonyos mértékben képes kompenzálni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk (1) akut, (2) elhúzódó és (3) krónikus típust. A kórkép a leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik nekrotizáló enterocolitis, malrotatio, volvulus, hasfalzáródási rendellenesség és ilealis atresia következményeként. A legnagyobb kihívást a krónikus típus ellátása okozza, bár a multidiszciplináris szemléletnek köszönhetően folyamatosan javul a betegek hosszú távú túlélése és életminősége, béltranszplantációra egyre ritkábban van szükség. A szerzők célja az intestinalis rehabilitáció legfontosabb szempontjainak – fokozott gasztrinszekréció, „high-output” stoma, csökkent tranzitidő, a centrális vénás kanülök ápolása, az enteralis, illetve parenteralis táplálás és az adaptáció serkentése – összegzése mellett a legújabb sebészi kezelési lehetőségek, köztük az autológ intestinalis rekonstrukció (AIRS) módszereinek, a passzázslassításnak (az ileocoecalis billentyű pótlása), a „bélhosszabbítás”-nak (LILT, STEP, SILT) és a felszívófelszínt növelő eljárásoknak (kontrollált bélexpanzió) az áttekintése volt. Ezeken túl a szerzők érintik a jelenlegi kutatások (disztrakciós enterogenezis, ’tissue engineering’) legújabb eredményeit. Orv Hetil. 2020; 161(7): 243–251.

Open access
Authors: Zoltán Szántó, Ottó Kovács, Dashti Parham Choroumzadeh, Norbert Lippai, Tibor Csőszi and Dániel Urbán

Absztrakt:

Bevezetés: A szerzők elemzik a bevezetést követő hét évben tüdőrák miatt végzett minimálisan invazív (video-assisted thoracic surgery – VATS) lobectomiák sebészi technikáját, eredményeit és onkológiai utánkövetését. Anyag és módszer: 2011. június 23. és 2017. december 21. között 173 VATS lobectomia történt 105 férfi, illetve 68 nőbetegnél. Az átlagéletkor 64,1 év, az átlagos műtéti időtartam 130 perc volt. Eredmények: Konverzió 8 esetben történt, háromszor vérzés, háromszor érfali nyirokcsomó infiltráció, illetve két alkalommal hörgővarrat-elégtelenség miatt. A posztoperatív első 3 hétben elhúzódó áteresztést 20 esetben észleltek, emiatt tíz reoperatio történt (hét újbóli VATS, három thoracotomia), tíz eset drainage-ra szanálódott. Két haematomakiürítés történt VATS-szal, illetve egy elektromos kardioverzió pitvarfibrillatio miatt. Perioperatív halálozás nem volt. A 164 eltávolított malignus tumorból 5 metastasis volt. Szövettani megoszlás alapján 110 adenocarcinoma, 32 planocellularis carcinoma, 6 kissejtes neuroendocrin carcinoma, 4 differenciálatlan tumor, 4 carcinoid, 1 szinkron adenocarcinoma és planocellularis carcinoma, 1 szinkron adenocarcinoma és kissejtes neuroendokrin carcinoma, illetve 1 carcinosarcoma igazolódott. 118 beteg kapott adjuváns kemoterápiát. A tumorok stádiuma: IA 40, IB 53, IIA 29, IIB 16, IIIA 21 eset volt. A betegek átlagos utánkövetési ideje 19,5 hónap volt. Ezalatt 9 betegnél lokális recidivát, 27 betegnél távoli metastasist észleltünk (11 tüdő- [3 multiplex], 10 csont-, 6 agyi, 3 máj- [1 multiplex], illetve 3 mellékvese-metastasis). Szimultán tüdőmetastasisokkal 2 esetben lokalizált pleuracarcinosis is igazolódott. Következtetés: Fenti időszakban a VATS lobectomia bevonult az osztály rutinműtétei közé. A korábbi nyitott műtétek axillaris thoracotomiából történő végzését az anterior technika elsajátításában előnyösnek érezzük. A betegek onkológiai gondozása során észlelt lokális recidivák, távoli metastasisok megjelenése korrelál a szakirodalom hasonló adataival.

Restricted access

L’Oppidum de Bibracte (Mont Beuvray, France) Bilan de 10 Annees de Recherches (1996–2005)

Sous la Direction de Laurent Dhennequin, Jean-Paul Guillaumet, Miklós Szabó

Authors: Philippe Barral, Erica Camurri, Beatrice Cauuet, Felix Fleischer, Jörg Frase, Benjamin Girard, Katherine Gruel, Gilles Hamm, Ralph Hoppadietz, Isabelle Jouffroy-Bapicot, Thierry Luginbühl, François Meylan, Fabrice Monna, Fabienne Olmer, Christophe Petit, Herve Richard, Sabine Rieckhoff, Rosa Roncador, Dániel Szabó, Calin Tamas, Lőrinc Timár, Otto-H. Urban, Daniele Vitali and Mattias Wöhrl

This article contains the results of 10 years of research in the Gaulish oppidum of Bibracte between 1996 and 2005. It discusses the thematic developed in Centre archéologique européen of Bibracte in this period. It concerns the natural and human environment, the organisation of the oppidum and the political and economic structures.The palaeoenvironmental analyses have demonstrated the strong impact of human activities, namely of paleometallurgy, on the natural environment. The understanding of the inner organisation of the oppidum has been enriched by the study of the fortifications, the burials, the workshop and residential areas and the public buildings. The greatest result was the uncovering of a basilica complex of a Roman republican style in the centre of the settlement (between 50 and 30 BC). Finally, the study of the finds has contributed to determination of the phases and the chronology of the settlement.*

Restricted access