Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Dániel Wettstein x
- Refine by Access: All Content x
A transzplantációs immunológia kiemelt fontosságú területe az antitestmediált rejectio elleni küzdelem, amelynek hátterében a graft által prezentált humán leukocytaantigének ellen képződő antitestek állnak. A szilárd fázisú immunológiai tesztek bevezetésével jelentősen megváltozott az antitestek monitorozásának gyakorlata, aminek jelentősége van a transzplantációt megelőzően és azt követően is. Ennek ellenére hiányosak az ismeretek a teszt során detektált antitestek klinikai relevanciáját tekintve, ezenfelül technikai kihívások és a betegellátás során alkalmazott különböző stratégiák színesítik a képet. A szerzők a transzplantációs antitestmonitorozás laboratóriumi módszereinek egységesítésére vonatkozó ajánlásokat és a vesetranszplantált betegek ellátásában javasolt algoritmusokat mutatják be összefoglaló közleményükben. A szilárd fázisú technikák kombinálása a komplementaktiváció kimutatásával ígéretes eszköznek mutatkozik. A komplementkötő antitestek kimutatásán alapuló módszerek fontos kérdésekre adhatnak választ a detektált antitestek klinikai relevanciáját illetően. Az új módszerek alkalmazása során felmerülő kérdések megválaszolása és az ajánlások ismerete szükséges ahhoz, hogy ezen a dinamikusan fejlődő területen naprakészek maradjunk. Orv. Hetil., 2014, 155(46), 1820–1830.
Absztrakt:
A májtranszplantáció eredményei az elmúlt évtizedekben jelentősen javultak. Egyre több beteg számára jelent életmentő kezelést a májátültetés, miközben az indikációk köre is változik. A világszerte fennálló szervhiány azonban új stratégiák kidolgozására készteti a szakmát. A donorkritériumok észszerű kiterjesztésével, precízebb szervallokációval, személyre szabott donációval, élődonációval, gépi perfúzió alkalmazásával és a szívmegállást követő donáció bevezetésével új távlatok nyílnak, amelyek eredményeként a májtranszplantáció egyre több végstádiumú májbeteg számára válhat elérhetővé. Összefoglaló közleményünkben az új lehetőségeket és kihívásokat mutatjuk be a magyarországi májtranszplantációs program tükrében. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1127–1135.
Absztrakt:
A modern transzplantációban a marginális szervek gépi perfúziója jelenthet egy lehetséges választ a várólistán lévő betegek növekvő halálozása és morbiditása miatt világszerte fokozódó szervigényre. A szervek beültetését megelőző aktív szervkonzerválás, a tárolás körülményeinek optimalizálása az utóbbi évek transzplantációs kutatásainak középpontjába került. A gépi perfúzió lehetőséget teremthet a szervek prezervációs károsodásának csökkentésére, rekondicionálására, a funkcionális paraméterek és biomarkerek beültetést megelőző értékelésére, a konzerválás időtartamának növelésére, valamint további terápiás eljárások egyidejű alkalmazására. Az új technológiák célja a transzplantációt követő szervfunkció javítása és a biztonsággal beültethető donorszervek számának növelése. A gépi perfúzió rövid és hosszú távú eredményeit multicentrikus vizsgálatok kutatják, a különböző módszerek előnyeiről számos kérdés maradt még megválaszolatlan. Közleményünkben összegezzük a gépi szervkonzerválás eddigi vívmányait, a közelmúlt legfontosabb preklinikai és klinikai kutatási eredményeit, melyek alapján a gépi perfúziót a transzplantáció újabb mérföldkövének tekinthetjük. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1882–1890.
Monomorf epiteliotróf T-sejtes lymphoma miatt gondozott betegünk kórtörténetének bemutatása
Clinical history of a patient diagnosed with monomorphic epiteliotrophic intestinal T-cell lymphoma
Jelen esetismertetésben egy monomorf epiteliotróf T-sejtes lymphoma (MEITL) miatt gondozott betegünk kórtörténetét mutatjuk be. A kórkép felfedezésekor bélperforáció és keringést megingató vérzés történt. Műtéti ellátást követően kezeltük osztályunkon. A kórlefolyás rendkívül agresszívnek bizonyult, a kemoterápiát brentuximab vedotinnal kombináltuk, végül a második komplett remissziót követően sikerült autológ őssejt-átültetésig eljuttatni a beteget.
