Karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 14. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olajlen (Szegedi-43 fajta) magtermésének olajtartalmára, zsírsavösszetételére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO₃-ot és 20% agyagot tartalmazott. A talaj oldható K, Mg, Mn és Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A fobb eredmények és következtetések: - Ezen a káliummal közepesen, foszforral gyengén ellátott termohelyen a P- és K-mutrágyázás érdemi terméstöbbleteket nem eredményezett. Optimális N-adagnak a 100 kg N/ha/év bizonyult. A 140-150 mg/kg ammónium-laktát (AL) oldható P₂O₅-tartalom, ill. 100 kg/ha/év N-trágyázás felett, az együttes NP-túlsúlyos kezelésekben az olajtartalom 3%-kal, a magtermés 25-30%-kal és az olajhozam 30-40%-kal csökkent. - A magtermés 1,2-2,0 t/ha, az olaj 38-41%, az olajhozam 453-789 kg/ha minimális (NP-túltrágyázás) és maximális értékeket mutatott a kezeléstol függoen. A mag olajában átlagosan 3,8% sztearinsav, 6,6% palmitinsav, 13,2% linolsav, 21,4% olajsav és 54,9% linolensav képzodött. A P-ellátás növelte, a N-trágyázás igazolhatóan mérsékelte a linolsav mennyiségét. Ellentétes irányú, de hasonló mértéku (4% körüli) változás állt be az olajsavtartalomban, azaz módosult a meghatározó linolensav/olajsav aránya. Igazolhatóan 10%-kal csökkent a linolsav mennyisége is az NP-túlsúlyos magban. - Az NP-túltrágyázás 10-12%-kal növelte a hulladék, ill. csökkentette a tiszta anyag mennyiségét a magtermésben. A csírázott magban 4-5%-kal igazolhatóan mérséklodött az ép csírák, ill. hasonló mértékben emelkedett a ki nem kelt rothadt csírák mennyisége. - Az extrém NP-túlsúlyos parcellákon nagyságrenddel nott a gyomborítottság és 20-30-szorosára emelkedett a hajtásokba épült makroelemek tömege. A K- 2-60, N- 2-34, Ca- 2-40, Mg- 0,3-6,8 és P-tartalom 0,2-4,3 kg/ha mennyiséget tett ki. A gyomok érdemi konkurensei lehetnek az olajlennek a talaj felveheto tápelemkészletének hasznosításában is. - A virágzás elott vett hajtásban a 2,5-3,5% N-, 0,30-0,45% P- és 1,5-2,5% K-koncentráció, ill. 8-10 N/P, 6-8 K/P és 1-2 N/K körüli arány lehet kívánatos, melyhez a termés, ill. olajhozam maximumai kötodtek. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára.  - A föld feletti betakarított termésbe aratáskor maximálisan 107 kg N, 44 kg K (53 kg K₂O), 31 kg Ca, 9 kg Mg, 27 kg P (62 kg P₂O₅), 1-2 kg Na, 900 g Fe, 264 g Mn, 79 g Zn és 16 g Cu épült be. A fajlagos, azaz 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés (szár és tok) elemigénye az alábbi volt a kísérlet átlagában: 59 kg N, 32 kg P₂O₅, 26 kg K₂O, 25 kg CaO, 8 kg MgO, 1,2 kg Na, 0,5 kg Fe, 135 g Mn, 45 g Zn, 9 g Cu. A szár + tok/magtermés aránya 1,63, a szár + tok + gyökér/mag aránya 1,93 volt átlagosan.

Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 15. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Imola fajtájú szója szerveinek fontosabb makro- és mikroelem-tartalmára, a tápláltsági állapotot tükrözo levéldiagnosztikai optimumaira, elemfelvételére, a gyomok összetételére, a magtermés minoségére, valamint csírázóképességére. A termohely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO₃-ot és 20 % agyagot tartalmazott, P és Zn elemekbol gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A mutrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Fobb eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze: - A N-trágyázás növelte a szója szerveinek N-készletét, valamint a vegetatív részek Mn- és Cu-tartalmát. A Fe-koncentrációt viszont általában mérsékelte. A P-kínálattal látványosan emelkedett a foszfor, valamint csökkent a cink koncentrációja. A vegetatív részek Ca- és Mg-készlete általában ugyancsak emelkedett. A K-kínálattal nagyobb K %, ill. a kationantagonizmus következtében kisebb Ca-, Mg- és Na-tartalom járt együtt. - Az 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés (fajlagos) elemigénye 65-80 kg N, 29-41 kg K₂O, 13-21 kg P₂O₅, 31-34 kg CaO, 13-17 kg MgO, 1-1,2 kg Fe, 80-100 g Mn, 25-50 g Zn, 14-15 g Cu volt. A hazai szaktanácsadásban ajánlott 62 kg N és 9 kg MgO elfogadhatónak minosül, míg a 42 kg CaO 30%-os, az 51 kg K₂O 70%-os, a 37 kg P₂O₅ 118%-os túltrágyázásra ösztönözhet hasonló körülmények között.  - Az extrém NP-túlsúlyos kezelésekben a szója magtermése a kontrollon mért 2,0 t/ha-ról 1,4 t/ha-ra lecsökkent ebben a száraz évben és a gyomok hasonló mértéku elemfelvétellel bírtak, mint a szója. Sot, a K-, Ca- és Mg-akkumuláció a gyomok hajtásában meghaladta a szója aratáskori felvételét. A K-trágyázás a termést nem befolyásolta. - A mag olajtartalma 23%-ról 19%-ra, a ha-onkénti olajhozam 400 kg-ról 270 kg-ra, a nyersfehérje hozama 800 kg-ról 560 kg-ra esett vissza az NP-túlsúly nyomán. Az olaj 49%-át linolsav, 28%-át olajsav, 10%-át palmitinsav, 7%-át linolensav, 5%-át sztearinsav alkotta. Az NP-trágyázás nyomán nott a sztearin- és linolensav, valamint csökkent az olajsav és linolsav mennyisége. - A N-kínálat a magtermésben minden vizsgált aminosav koncentrációját igazolhatóan növelte. A N-kontrollparcellákon az összes aminosavkészlet 150 g/kg, a maximális N-adagnál kereken 200 g/kg fehérje értéket kaptunk. A N-ellátás javulására kiugróan reagált az arginin, melynek mennyisége csaknem megkétszerezodött a kontrollhoz képest. Az antinutritív anyagként számon tartott fitinsav 1% körüli értékrol 1,5-1,7%-ra emelkedett az extrém NP-trágyá-zással. - A termett mag csírázóképességét a foszfor és kálium kínálata mérsékelte. Trágyázatlan kontrollon az ép csíra aránya 80%-ot, a PK-túlsúly esetén 40%-ot tett ki. A beteg csíra %-a 22-rol 35-re, a rothadt csíra %-a 5-rol 20-ra ugrott az extrém PK-kínálattal. A N-trágyázás részben ellensúlyozta a PK-depressziót, átlagosan 12%-kal növelve az ép csírák arányát.