Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Dávid Mária x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Scientometrics
Authors: María Pinto, David Guerrero, Andrés Fernández-Ramos, and Anne-Vinciane Doucet

Abstract  

We analyze and evaluate the information provided by Spanish public universities on the web about their assessment and quality processes with the aim of detecting aspects for improvement and identifying best practices in universities that could act as a benchmark for the rest of the sector. A tested model/template incorporating a set of criteria and indicators is used to determine the quality of this information. The strengths and weaknesses of institutional websites are analyzed at both individual level and as a whole; the possible relation between website quality and the characteristics of the universities is also examined.

Restricted access

A rövid távú emlékezet és a munkamemória mérésére számos különböző eszközt dolgoztak ki, a számterjedelemtől a komplex terjedelmen át az N-vissza feladatig. Jelen cikk áttekinti az emlékezeti terjedelem mérésének elméleti és módszertani kérdéseit, kitérve a munkamemória-kapacitás területáltalános jellegére, fluid intelligenciával és iskolai teljesítménnyel való kapcsolatára, valamint az életkori különbségekre is. Bemutatásra kerül öt, az emlékezeti terjedelem laboratóriumi vagy online környezetben való mérésére alkalmas feladat magyar változata: a Corsi- és a számterjedelmi feladat oda és visszafelé mért változatai, valamint az N-vissza feladat. A feladatok magyar változatát nagyjából 1000 fős, három életkori csoportot (10, 14 és 18 évesek) tartalmazó mintán vettük fel. Az emlékezeti feladatok életkori változásain és egymással való kapcsolatán kívül bemutatjuk a fontosabb percentilis értékeket tartalmazó normatáblázatokat is.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Taskó Tünde, Héjja-Nagy Katalin, Mester Dolli, Dorner László, and Estefánné Varga Magdolna

Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.

Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.

Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.

Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.

Restricted access

Abstract  

The purpose of the study proposed in this paper is to evaluate the Spanish public university websites dedicated to the European Higher Education Area (EHEA). To do so, the quality of these resources has been analysed in the light of data provided by a series of indicators grouped in seven criteria, most of which were used to determine what information is made available and in what way. The criteria used in our analysis are: visibility, authority, updatedness, accesibility, correctness and completeness, quality assessment and navigability. All in all, the results allow us to carry out an overall diagnosis of the situation and also provide us with information about the situation at each university, thus revealing their main strengths, namely authority and navegability, and also their chief shortcomings: updatedness, accessibility and quality assessment. In this way it is possible to detect the best practices in each of the aspects evaluated so that they can serve as an example and guide for universities with greater deficiencies and thus help them to improve their EHEA websites.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Dorner László, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Taskó Tünde, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.

Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).

Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.

Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratrory Research of Motivattional Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin, and Dávid Mária

Cél

A Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív validálása, a tehetség-tanácsadásban felhasználható magyar verzió kialakítása. Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltérképezése, továbbá a perfekcionizmus dimenzióinak feltáró vizsgálata különböző oktatási szinteken, illetve tehetséggondozó tagozaton tanuló és normál középiskolai populáció között.

Módszer

önbeszámolós kérdőívek, megerősítő faktoranalízis, nonparaméteres eljárások.

Minta

A vizsgálatban összesen 446 fő vett részt. A 16–19 éves középiskolás tanulók száma: 265 fő (59,4%); a felsőoktatásban tanulók létszáma: 181 fő (40,6%). A középiskolai tanulók közül 123 f\xC5\x91 (a teljes minta 27,6%-a) tehetséggondozó tagozaton tanul.

Eszközök

Kérdőíves eljárásokat alkalmaztunk, melyek a következők: Hewitt–Flett-féle (1991) Multidimenzionális perfekcionizmus skála, Lang és Fries-féle (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőív, illetve a Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív (Dávid, 2011).

Eredmények

A magyar mintán kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. A tehetségesek szignifikánsan magasabb perfekcionizmussal jellemezhetők, s nemi különbségek is igazolhatók. A társas előírásként megélt (maladaptív) perfekcionizmus együtt jár a kudarckerüléssel, negatívan korrelál az akarat, kitartás, általános aktivitás faktorokkal. A szelforientált (adaptív) perfekcionizmus pozitívan korrelál a magas igényszinttel, a sikerkereséssel, továbbá a szándék/akarat, kitartás, érdeklődés/tudásvágy, valamint általános aktivitás faktorokkal. Igazoltuk a motivációs korrelátumok eltérő mintázatát, illetve a perfekcionizmus skálákban kimutatható különbségek létét almintánként és oktatási szintenként egyaránt.

Aims

To validate Hewitt and Flett’s Multidimensional Perfectionism Scale and to develop its Hungarian version for the purpose of talent counselling. To map motivational patterns attached to adaptive and mal-adaptive perfectionism, moreover, to uncover dimensions of perfectionism among pupils studying in different educational levels and with a regular or gifted and talented curriculum.

Method

self-report questionnaire study, confirmatory factor analysis, non-parametric statistical tests. Sample: 446 subjects participated in the study. Number of students aged between 16 and 19: 265 (59,4%), from which 123 (27,6% of the total sample) were studying with gifted and talented curriculum; number of higher education students: 181 (40,6%).

Instruments

We used the following self-report questionnaires: Hewitt and Flett’s (1991) Multidimensional Perfectionism Scale, Lang and Fries’s (2006) Revised Achievement Motives Scale and Gifted and Talented Self-Definition Motivation Scale (David et al., 2010).

Results

Results of the Hungarian sample are congruent with international standards. Gifted and talented students are characterized by significantly higher level of perfectionism, and gender differences are verified, too. Socially prescribed (maladaptive) perfectionism correlated positively with failure-avoidance and negatively with motivational factors will, persistence and general activity. Self-oriented (adaptive) perfectionism positively correlated with high demand level, success-seeking, and in addition, with motivational factors will, persistence, interest and general activity. Therefore, we verified the different patterns of motivational correlates and differences regarding subscales of perfectionism between subgroups and educational levels as well.

Open access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Katalin VARGHA, István KINDA, Éva DEMETER, András SIMON, László MÓD, Dániel BÁRTH, Vilmos VOIGT, Ildikó KRÍZA, Dóra CSISZÉR, Mária BIHAR KEPE, and Dávid SOMFAI KARA

Anna T. Litovkina: Once upon a Proverb: Old and New Tales Shaped by Proverbs. Szekszárd, published by the author, 2004; Wolfgang Mieder-Anna T. Litovkina: Twisted Wisdom. Modern Anti-Proverbs. Burlington 1999; Anna T. Litovkina: A Proverb a Day Keeps Boredom Away. Pécs-Szek-szárd 2000; Eniko Szocsné Gazda: Erkölcs és közösség. Orbai széki erkölcsirányítás a XVII-XIX. században [Moral und Gemeinschaft.Moralanleitung im Orbai-Stuhl im 17.-19. Jh.]. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó 2001;Réka Kiss-Attila Paládi-Kovács (eds): Times - Places - Passages. Ethnological Approaches in the New Millennium. Plenary papers. Budapest 2001; János Tari: Néprajzi filmezés Magyarországon [Ethnographisches Filmen in Ungarn]. Budapest: Európai Folklór Intézet 2002; Erno Kunt: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok [The search of anthropology. Selected essays]. Budapest: L'Harmattan-MTA Néprajzi Kutatóintézet [Institute of Ethnology of the Hungarian Academy of Sciences] 2003; Vilmos Voigt: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba [The history of religious experience. Introduction to the study of religion]. Budapest: Timp Kiadó 2004; Imola Küllos: Közköltészet és népköltészet [Popular poetry and folk poetry]. A comparative study of the genre, subject and motive history of 17th-18th century Hungarian secular popular poetry. (Szóhagyomány [Word tradition] - series editor: Ilona Nagy.) Budapest: L'Harmattan 2004; A pityke és a kökény [Das Küken und der Schlehdorn]. Auserwählte Volks-märchen von Ráfael Dékány aus der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Edition, Auswahl der Bilder und Nachwort von József Kriston Vízi. Budapest: Argumentum 2004; Éva Pócs (ed.): Mikrokozmosz - makrokozmosz. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben [Micro-cosm - Macrocosm. Interdisciplinary approach to concepts in ethnology of religion]. Budapest: Balassi Kiadó 2002; Éva Pócs (ed.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben [Blessing and Curse, Miracle and Witchcraft.Interdisciplinary approach to concepts in ethnology of religion]. Budapest: Balassi Kiadó 2004; Gabriela Kiliánová-Eva Riecanská (eds): Identity of Ethnic Groups and Communities. The Results of Slovak Ethnological Research. (Etnologické Štúdie 7.) Bratislava: Institute of Ethnology of SASc 2000;Ortsbezüge. Deutsche in und aus dem mittleren Donauraum. Referate der Tagung des Johannes-Künzig-Instituts für ostdeutsche Volkskunde vom 25. bis 27. Oktober 2000. (Schriftenreihe des Johannes-Künzig-Instituts Band 5, Ed.: Hans-Werner Retterath.) Freiburg: Johannes-Künzig-Institut für ostdeutsche Volkskunde 2001; Valeri A. Tiskov:Ðåêâèåì ïî åòíîøó,Èññëåäîâàíèÿ ïî ñîöèàëüíî-êóëòóð-íîé àíòðîïîëîãèè[Requiem for the Ethnos, Cultural and Social Anthropological Research]. Moscow: Nauka 2003

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mihály Újhelyi, Dávid Pukancsik, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Mária Gődény, Eszter Kovács, Nóra Udvarhelyi, Mihály Bak, Csaba Polgár, Gábor Rubovszky, Miklós Kásler, and Zoltán Mátrai

Absztrakt

Bevezetés: A European Society of Breast Cancer Specialists létrehozta az emlőrákellátást végző onkológiai központok és szakorvosok európai minőségbiztosítási feltételrendszerét, hogy egységes minimumstandardok bevezetésével csökkentse az emlőrák mortalitását a kontinensen. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja, hogy az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályán operált, illetve az intézetben multidiszciplinárisan kezelt emlődaganatok komplex onkológiai ellátását a European Society of Breast Cancer Specialists minőségbiztosítási kívánalmai szerint elemezze és a nagy esetszámú, reprezentatív minta révén a magyar emlőrákos populációról részletes klinikopatológiai adatokat szolgáltasson az onkológiai ellátórendszer számára. Módszer: 2011. június 1. és 2012. május 31. között multidiszciplinárisan kezelt emlődaganatok részletes klinikopatológiai retrospektív adatfeldolgozását végezték a European Society of Breast Cancer Specialists egységes nemzetközi kritériumrendszere szerint. Eredmények: A vizsgált időszakban 906 betegnél történt malignus, illetve jóindulatú emlődaganat miatt műtét. Az EUSOMA kötelező minőségbiztosítási minimumelvárásainak az Országos Onkológiai Intézet eredményei mindenben megfeleltek. Következtetések: Az Országos Onkológiai Intézet emlődiagnosztikával és multidiszciplináris onkológiai kezelésével foglalkozó emlőrák-ellátási szervezeti egysége a European Society of Breast Cancer Specialists által meghatározott minimumesetszámot, személyi és tárgyi feltételeket teljesíti. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1674–1682.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Szalai, Éva Hercegh, Nóra Magyar, Dániel Déri, Mónika Rózsa, Zsuzsanna Molnár, Dávid Kuti, Zoltán Kis, Katalin Szomor, Mária Takács, and Erzsébet Barcsay

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2020. március 4-én sikerült először kimutatni a SARS-CoV-2 jelenlétét két iráni beteg felső légúti mintájában. Az első pozitív esetek megjelenését követően felmerült a kérdés, hogy a vírus mikor kerülhetett be Magyarországra, esetleg okozott-e korábban megbetegedést. 2020. március 4-ét megelőzően a kifejezetten SARS-CoV-2-vizsgálatra beküldött 224 légúti minta közül egyetlen sem bizonyult pozitívnak a fent említett 2 minta kivételével. Célkitűzés: A Nemzeti Népegészségügyi Központ Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma célul tűzte ki, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 19. között légútivírus-vizsgálatra beérkezett mintákat visszamenőlegesen megvizsgálja az új koronavírus irányában. Módszer: A tanulmányhoz felhasználtuk egyrészt az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő, virológiai mintavételezésre is felkért (ún. sentinel) orvosok által rendszeresen vett, hetente beküldött légúti mintákat, másrészt az egyéb, diagnosztikus céllal beérkezett beteganyagokat. A vizsgálatokat real-time PCR-módszerrel végeztük. Eredmények: A sentinel orvosok által beküldött 465 légúti mintából egy sem bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak. Az egyéb (nem SARS-CoV-2) légúti diagnosztikus vizsgálatra érkező 551 minta között sem találtunk március 4-e előtt vett pozitív mintát. Következtetések: Ezen adatok alapján valószínűsíthető, hogy az elsőként 2020. március 4-én diagnosztizált esetek előtt a SARS-CoV-2 nem okozott klinikai tünetekkel járó fertőzést az országban. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1619–1622.

Open access