Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Dávid Pukancsik x
Clear All Modify Search
Authors: Zoltán Mátrai, Csaba Kunos, Dávid Pukancsik, Ákos Sávolt, Gusztáv Gulyás and Miklós Kásler

A bőrtakarékos és emlőbimbó-megtartó mastectomiák az onkológiai emlősebészetben lehetővé tették a rendszerszintű azonnali emlő-helyreállítást. A nők leggyakoribb daganatos megbetegedése okán jelentkező tömeges rekonstrukciós igényt az implantátumalapú technikák képesek kielégíteni, kiváló kozmetikai eredményt és magas szintű betegelégedettséget garantálva. Ezen postmastectomiás rekonstrukciók számára a kihívást már nem a bőrpótlás, hanem az implantátum jól vascularizált, megfelelő minőségű lágy szövettel történő fedése jelenti. Az onkoplasztikus emlősebészet napjainkra képes arra, hogy a hónaljárokban ejtett 6–10 cm-es bőrmetszésből onkológiailag radikális komplett mirigyeltávolítást végezzen, az emlő természetes bőrpalástjának hegmentes, illetve minimális heggel történő megtartásával, emellett adekvát axillaris staginget (őrszemnyirokcsomó-biopszia/axillaris lymphadenectomia) folytasson, majd ugyanebből a feltárásból egy- vagy többlépéses emlő-helyreállítást végezzen. Az ilyen komplex beavatkozásoknál kis térfogatú emlők teljes autológ rekonstrukciójára, a megkímélt bőrpalást alá az implantátumok komplett izomfedésére, a korábbi gyenge minőségű, elvékonyodott vagy sugársérült emlőbőr revitalizálására jól alkalmazható az endoszkópos technikával asszisztáltan kialakított – háti heg nélkül – és a hátról az elülső mellkasfalra rotált latissimus dorsi izomlebeny. Jelen közleményben a szerzők – először hazánkban – 4, endoszkóposan asszisztált széles hátizomlebennyel történt emlőrekonstrukciós eset bemutatása mellett részletesen ismertetik a műtéti technikát és irodalmi áttekintést folytatnak. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 106–113.

Restricted access
Authors: Péter Kelemen, Mihály Újhelyi, Dávid Pukancsik, Ákos Sávolt, Eszter Kovács, Zoltán Zaka, Zsuzsa Sándor and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők a Regnault „B” típusú emlőfelvarrás sebészi technikájának módosításával végzett onkoplasztikus műtéti technikát és az új emlősebészeti módszer alkalmazásához kapcsolódó retrospektív klinikopatológiai vizsgálat eredményeit mutatják be. Módszer: 2012. április és 2018. október között, emlőrák miatt, módosított Regnault „B” technikával operált 215 nőbeteg klinikopatológiai adatait prospektíven vezetett adatbázis alapján retrospektív módon vizsgáltuk. A betegek életminőségét validált kérdőív segítségével mértük fel, míg a műtétek esztétikai eredményét a szintén validált Breast Cancer Conservative Treatment (BCCT.core) számítógépes program és az 5 pontos Likert-skála alapján értékeltük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 53 év (szórás: 29–81 év) volt. A medián utánkövetési idő 47 hónap (szórás: 7–85 hónap) volt. Az átlag műtéti idő 47 perc (szórás: 35–85 perc) volt, míg a patológiai tumorméret átlagosan 33 mm-nek (szórás: 18–58 mm) bizonyult. Pozitív sebészi szél miatt 13 (6%) esetben irányított reexcisióra, míg 3 (1,4%) esetben mastectomiára kényszerültünk. Az összesített szövődményarány 7,4% (n = 16) volt. Az esztétikai eredmények Likert-skála szerinti átlagértéke 4,2 (szórás: 2–5), míg a BCCT.core program alapján 1,3 pont (szórás: 1–4 pont) volt. Az életminőséggel kapcsolatos kérdőívek eredményei magas betegelégedettséget igazoltak. Következtetés: A módosított Regnault „B” emlőmegtartó technika biztonságos és hatékony standard ’level II.’ onkoplasztikus emlősebészeti technika. A műtét magas betegelégedettséggel, illetve kozmetikai eredménnyel képes a közepes vagy nagyobb térfogatú emlők külső, illetve külső-felső negyedeinek T1–T3-as tumorai miatt az emlők akár 20–50%-ának eltávolítására, majd egyidejű parenchymaáthelyezéssel történő rekonstrukciójára. A módszer előnye, hogy nem igényel ellenoldali szimmetrizációs műtétet, míg hátránya, hogy az emlő bőrpalástján vezetett metszések komplettáló mastectomia esetén az azonnali rekonstrukciót nehezítik. Orv Hetil. 2020; 161(24): 1002–1011.

Restricted access
Authors: Dávid Pukancsik, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Mihály Újhelyi, Eszter Kovács, Zoltán Zaka, Miklós Kásler and Zoltán Mátrai

Absztrakt

Bevezetés: Az azonnali emlőhelyreállító műtétek – biztosítva az onkológiai radikalitást és a megfelelő kozmetikai értéket – nem késleltetik az adjuváns kezeléseket, lehetővé teszik a képalkotó kontrollt, hosszabb műtéti időt igényelve. Célkitűzés: Hazai betegek körében először, az azonnali, postmastectomiás emlőhelyreállító műtétek eredményeinek felmérése és összehasonlítása a nemzetközi irodalom adataival. Módszer: A szerzők 2011. május és 2014. szeptember között 100 betegen végzett 121 terápiás és kockázatcsökkentő profilaktikus, postmastectomiás, azonnali emlőhelyreállító műtét klinikopatológiai adatainak retrospektív feldolgozását végezték. A műtétek onkológiai, műtéttechnikai és kozmetikai adatait statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A betegek átlagéletkora 42,6 év, az utánkövetési idő 29,4 hónap, a műtéti idő 132 perc volt. Leggyakrabban bőrtakarékos mastectomiát végeztek (64%). Az emlőhelyreállítás 70%-ban submuscularis szöveti expanderrel történt. Korai posztoperatív szövődményt 18 esetben, lokoregionális kiújulást egy betegnél észleltek. Az adjuváns kezelések megkezdésének átlagideje 4,8 hét volt. A kozmetikai végeredménnyel a betegek 89%-a volt elégedett. Következtetések: Az azonnali emlőhelyreállítás technikái biztonságosan és eredményesen végezhetők, megfelelve a nemzetközi irodalom eredményeinek. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1830–1838.

Restricted access
Authors: Bence Dorogi, Tamás Mátrai, Mihály Újhelyi, István Kenessey, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Orsolya Huszár, Orsolya Ping, Dávid Pukancsik and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

Bevezetés: A korszerű onkoplasztikus emlősebészet következményeként megjelenő jelentős emlőrekonstrukciós igény számos rendszerszintű kérdést vet fel. Vizsgálatra és szabályozásra várnak az onkoterápiák hatására és az idő múlásával bekövetkező esztétikai változások, illetve hosszú távú szövődmények miatti korrekciós műtétek indikációi; meghatározandó a helyreállító beavatkozások optimális és maximális száma, az elérni kívánt esztétikai végcél és az ezekhez szükséges emlősebészeti kapacitások, valamint finanszírozás. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy kérdőíves vizsgálattal felmérje a magyar emlőrákos populáció korszerű emlőrekonstrukciós igényeit és véleményét. Anyag és módszer: A vizsgálatba 500, mastectomián és azonnali vagy halasztott-azonnali emlőrekonstrukción átesett nőbeteg került bevonásra. Tizenegy kérdésből álló kérdőív segítségével történt az emlő rekonstrukciójához való ismereteknek és személyes viszonyulásnak, az esztétikai végeredménnyel és az ellátás szakmai színvonalával kapcsolatos elvárásoknak, továbbá az ellátórendszerrel és a finanszírozással kapcsolatos igényeknek a felmérése, majd elvégeztük az eredmények biostatisztikai elemzését. Eredmények: A betegek medián életkora 47 év (min.–max.: 26–73) volt, döntő részük (59%; n = 294) házas volt, és 52% (n = 260) rendelkezett egyetemi végzettséggel. A betegek 70%-a (n = 348) az emlő-helyreállítás eredményeként mezítelenül is nagyjából egyforma emlőket szeretett volna. Ehhez 43%-uk (n = 217) maximum kettő, 37%-uk (n = 184) maximum három-négy műtétet vállalna. A felmérésben részt vettek 44%-a (n = 220) szerint az egészségbiztosítónak három-négy rekonstrukciós beavatkozást kellene támogatnia. A betegek 86%-a (n = 430) a daganatos emlő korszerű sebészi kezelését speciálisan képzett emlősebészre bízná. Következtetés: Az emlőrák modern onkoplasztikus sebészi ellátása összetett, rendszerszintű kérdéseket vet fel. Az emlőrákos betegek jól képzett emlősebészeket szeretnének, akik az emlőrák korszerű sebészi kezelésén túl mastectomia esetén az egészségbiztosító által támogatott formában, maximum két műtéttel képesek magas esztétikai eredménnyel az emlők helyreállítására. Orv Hetil. 2020; 161(29): 1221–1228.

Restricted access
Authors: Mihály Újhelyi, Dávid Pukancsik, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Mária Gődény, Eszter Kovács, Nóra Udvarhelyi, Mihály Bak, Csaba Polgár, Gábor Rubovszky, Miklós Kásler and Zoltán Mátrai

Absztrakt

Bevezetés: A European Society of Breast Cancer Specialists létrehozta az emlőrákellátást végző onkológiai központok és szakorvosok európai minőségbiztosítási feltételrendszerét, hogy egységes minimumstandardok bevezetésével csökkentse az emlőrák mortalitását a kontinensen. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja, hogy az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályán operált, illetve az intézetben multidiszciplinárisan kezelt emlődaganatok komplex onkológiai ellátását a European Society of Breast Cancer Specialists minőségbiztosítási kívánalmai szerint elemezze és a nagy esetszámú, reprezentatív minta révén a magyar emlőrákos populációról részletes klinikopatológiai adatokat szolgáltasson az onkológiai ellátórendszer számára. Módszer: 2011. június 1. és 2012. május 31. között multidiszciplinárisan kezelt emlődaganatok részletes klinikopatológiai retrospektív adatfeldolgozását végezték a European Society of Breast Cancer Specialists egységes nemzetközi kritériumrendszere szerint. Eredmények: A vizsgált időszakban 906 betegnél történt malignus, illetve jóindulatú emlődaganat miatt műtét. Az EUSOMA kötelező minőségbiztosítási minimumelvárásainak az Országos Onkológiai Intézet eredményei mindenben megfeleltek. Következtetések: Az Országos Onkológiai Intézet emlődiagnosztikával és multidiszciplináris onkológiai kezelésével foglalkozó emlőrák-ellátási szervezeti egysége a European Society of Breast Cancer Specialists által meghatározott minimumesetszámot, személyi és tárgyi feltételeket teljesíti. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1674–1682.

Restricted access