Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Dénes Molnár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Gyermeki Viselkedés Kérdőív legrövidebb változatának (CBQ VS) magyar adaptációja

Hungarian version of the Children's Behavior Questionnaire very short form (CBQ VS)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva D. Molnár
and
Dénes Kovács

Elméleti háttér: A kisgyermekek körében végzett temperamentumkutatások egyik legismertebb és leggyakrabban használt mérőeszköze a 3–8 éveseknek szánt Gyermeki Viselkedés Kérdőív (Children's Behavior Questionnaire; CBQ), amely különböző változatokban is létezik, és amelynek magyar nyelvű változata ezidáig nem állt rendelkezésünkre. Cél: Tanulmányunk célja a CBQ legrövidebb változatának (CBQ VS) magyar adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak ismertetése a hazai kutatók számára. Módszerek: Vizsgálatunkban 5–7 éves gyermekek (n = 201) és szüleik (n = 201) vettek részt három magyarországi településről. A kérdőívet a gyermekek szülei (176 anya és 25 apa) töltötték ki. A CBQ VS-H mellett vizsgáltuk a gyermekek végrehajtó funkcióit is a HTKS és Day-Night tesztekkel. Eredmények: Az exploratív faktoranalízis eredményeként a magyar verzióban, hasonlóan az eredeti változathoz, három faktor különült el, amelyek jó belső megbízhatósági mutatókkal rendelkeztek: Erőfeszítés alapú kontroll (Cronbach-α: 0,76), Extraverzió (Cronbach-α: 0,78), Negatív érzelmi viszonyulás (Cronbach-α: 0,74). A temperamentum vizsgált dimenziói függetlennek bizonyultak a kitöltő személyétől (anya vagy apa), életkorától, családi állapotától és iskolai végzettségétől. Következtetések: Eredményeink alapján a Gyermeki Viselkedés Kérdőív legrövidebb változatának magyar verziója (CBQ VS-H) megbízhatóan működik, és alkalmasnak tekinthető a kisgyermekek temperamentumának és annak három dimenziójának vizsgálatára.

Open access

Martonvásáron, erdomaradványos csernozjom talajon beállított trágyázási tartamkísérlet 28 évének eredményei alapján, a muvelt réteg eltéro mésztartalma szerint elemeztük a vizsgálatokat megelozo 16 évben mutrágyákkal talajba juttatott, de a növények által fel nem vett foszfor utóhatását.  A vizsgálatok kezdetén a meghatározott AL-P2O5-tartalom a közepesen meszes talajokban 92-138, az erosen meszes parcellákon 127-152 mg×kg-1 volt. 12 év után a koncentráció 47-64, illetve 70-83 mg×kg-1-ra csökkent, majd ezeken a szinteken stabilizálódott.  A kumulált termések alapján az eltéro karbonátosság a korábbi PK-kezelés utóhatását tekintve volt a legkifejezettebb, amelynél a kevésbé meszes parcellákon a kontrollhoz viszonyított átlagos évenkénti utóhatás 0,64 t×ha-1-ral volt több, az erosen meszeshez viszonyítva. A négyéves periódusokra bontott kísérlet varianciaanalízisének eredményei szerint az elso három ciklusban a növekvo mésztartalom negatívan, a P-trágyák utóhatása pozitívan és közel azonos mértékben igazolhatóan befolyásolta a termoképességet. A talajban maradt foszfor termésnövelo hatása a negyedik trágyázási ciklustól kezdodoen a termesztett növények átlagában azonban már nem különbözött statisztikailag igazolhatóan az 1958 óta P-trágyázatlan parcellákétól. Az ún. vertikális összehasonlítás módszerét alkalmazva, a relatív termések idobeli változása alapján növényfajonként is elemeztük a P-utóhatásokat. A regresszió analízis alapján elkészített becslések szerint erosen meszes erdomaradványos csernozjom talajon a kukorica termése dikultúrában a termesztés 14., az oszi búza mennyisége a termesztés 23. évét követoen csökkent a P-trágyázatlan kontroll szintjére. Közepesen meszes erdomaradványos csernozjom talajon a kukorica P-reakciója a vizsgálatok 22. évében mérséklodött a kontroll szintjére. Oszi búzában az utóhatás teljes megszunése a relatív termésekhez illesztett logaritmusfüggvény paraméterei alapján a 36. évre prognosztizálható.

Restricted access

Elméleti háttér: Az egyre javuló orvosi ellátás, a gyerekkori onkológiai betegek túlélési arányának növekedése ellenére a trauma következményei a kezelések befejezését követően is még éveken keresztül fennmaradhatnak, befolyásolva a mindennapi adaptációt, szociális kapcsolatok alakulását. A megterhelő életeseményre adott reakciókat, a hosszabb távú pszichoszociális alkalmazkodást a támogató társas környezeten túl nagymértékben befolyásolja a gyermek életkora és a kognitív érettsége. Cél: Vizsgálatunk célja a nyolcéves kor alatt és nyolcéves kor feletti életkorban elszenvedett onkológiai betegség felnőttkori társas kapcsolatokra és értelmező sémákra gyakorolt hatásainak elemzése. Vizsgálati mintánk gyermekkori onkológiai betegséget túlélő felnőttekből (N = 59), míg a kontrollcsoport (N = 53) gyermekkori krónikus betegségben nem szenvedő, a túlélőkhöz hasonló életkorú felnőttekből állt. Módszerek: A vizsgált személyek kognitív séma, megküzdési mód, társkapcsolati, szorongás, depresszió, valamint traumatizációs jellemzőinek felmérése az alábbi eszközökkel történt: Young-féle Séma Kérdőív, EMBU (Neveltetésem Emlékei Kérdőív), Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív, COPE (Megküzdés Kérdőív), Kórházi Szorongás és Depresszió Skála, Poszttraumás Stressz Skála. Eredmények: Eredményeink szerint a nyolcévesnél idősebb korban diagnosztizált felnőtt túlélők és egészséges kontrollszemélyek között sem a nők, sem a férfiak vonatkozásában nincs a vizsgált paraméterekben különbség. A nyolcévesnél fiatalabb korban kezelt felnőtt nők gyakrabban folyamodnak passzív megküzdési stratégiához, továbbá olyan különféle maladaptív sémák alkalmazásához, mint a fokozott szeparációs érzés, korlátozott autonómia, függőség és aggodalmaskodás. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák a kora gyermekkorban onkológiai betegségben szenvedő lányok esetén a pszichoszociális ellátás fontosságát, különösen a felnőttkori kapcsolati problémák megelőzésére való tekintettel. A későbbi gondozás során fokozott figyelmet kell fordítani a problémamegoldás aktív formáinak támogatására, az elszakítottságérzés csillapítására, az autonómia erősítésére, a független motivációkból származó cselekedetek támogatására és az aggodalmaskodás enyhítésére.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Dorottya Zólyomi
,
Tamás Ipolyi
,
Péter Molnár
,
Tibor Németh
,
Dénes Faragó
,
Rita Kiss
, and
Ferenc Szalay

Abstract

The objective of the present pilot study was to determine the force required to break (a) intact canine tibiae, (b) tibiae following the osteotomy of the tibial tuberosity and (c) tibiae following Tibial Tuberosity Advancement- (TTA-) rapid surgery. Six pairs of tibiae of dogs between 15 and 35 kg body weight were used in a cadaver study. Three groups were created with four tibiae in each group; intact (Group 1), osteotomy of the tibial tuberosity and tibial crest (Group 2) and TTA-rapid (Group 3). The tibiae were put under static axial compressive load, applied until failure. The force required to break the tibiae was termed maximal force (F max). The mean of F max was 8193.25 ± 2082.84 N in Group 1, 6868.58 ± 1950.44 N in Group 2 and 7169.71 ± 4450.39 N in Group 3. The sample size was small for a statistical analysis but as a preliminary result, we have determined the force (F max) required to break canine tibiae. Furthermore, we hypothesise that osteotomies result in weakening of the tibial structure.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Szimonetta Lohner
,
Tamás Marosvölgyi
,
István Burus
,
János Schmidt
,
Dénes Molnár
, and
Tamás Decsi

Az omega-3 zsírsav fogyasztásának növelése kedvező hatású lehet a fokozott cardiovascularis kockázatú személyek, köztük az elhízottak számára. A kedvező hatások létrejöttének feltétele az omega-3 zsírsavaknak a szervezet plazmalipideibe történő beépülése, azonban a gyermekkorban ehhez szükséges szupplementációs dózisra vonatkozóan igen kevés adat áll rendelkezésre. A jelen vizsgálatunk célja napi 1000 mg alfa-linolénsavval kiegészített étrend a plazmalipidek zsírsavösszetételére kifejtett hatásának vizsgálata volt elhízott gyermekekben. Személyek és módszerek: Ebben a placebóval kontrollált, keresztező önkontrollos, 2 × 6 hétig tartó vizsgálatban a részt vevő 9 elhízott gyermek (életkor: 13,1 [±2,5] év, testtömegindex: 31,2 [±6,2] kg/m 2 , medián [IQR]) étrendjébe speciális takarmánnyal etetett tyúkoktól származó napi 1 tojást és 50 g csirkehúst építettünk be, amivel napi 1000 mg alfa-linolénsav bevitelét tudtuk biztosítani. A plazmalipidek zsírsavösszetételét nagy felbontóképességű kapilláris gáz-folyadék kromatográfiával határoztuk meg. Eredmények: Az alfa-linolénsav-értékek emelkedő tendenciája volt megfigyelhető az alfa-linolénsavval történő szupplementációt követően a foszfolipid-, a triacil-glicerin- és a szterol-észter-frakcióban egyaránt, azonban egyik frakcióban sem volt a változás szignifikáns. A nem észterifikált zsírsavfrakcióban az alfa-linolénsav értékei szignifikánsan emelkedtek (0,11 [0,08] szemben 0,14 [0,20], tömeg%, p < 0,05), jelezve az alfa-linolénsav plazmalipidekben történő feldúsulásának a kezdetét. Következtetés: Az elhízott gyermekekben az étrend 6 héten keresztül napi 1000 mg alfa-linolénsavval történő kiegészítése csak a plazma nem észterifikált zsírsavaiban növelte szignifikánsan az omega-3 zsírsavak arányát, az észterifikált frakciókban nem volt szignifikáns hatás. Elhízott gyermekekben az omega-3-zsírsavellátottság befolyásolásához az alfa-linolénsav-szupplementáció dózisának 1 g/nap fölé történő növelése tűnik szükségesnek.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Éva Erzsébet Magyar
,
Dalma Tényi
,
Ashley Gearhardt
,
Sára Jeges
,
Gallusz Abaligeti
,
Ákos Levente Tóth
,
József Janszky
,
Dénes Molnár
,
Tamás Tényi
, and
Györgyi Csábi

Background

Childhood obesity proves to be an important public health issue, since it serves as a potential risk factor for multiple diseases. Food addiction could also serve as an important etiological factor. As childhood obesity plays a serious issue also in Hungary, we aimed to adapt and validate the Hungarian version of the Yale Food Addiction Scale for Children (H-YFAS-C).

Methods

A total of 191 children were assessed with the H-YFAS-C and the Eating Disorder Inventory (EDI). The following psychometric properties were analyzed: internal consistency, construct validity, convergent, and discriminant validity.

Results

A good construct validity was revealed by confirmatory factor analysis (RMSEA = 0.0528, CFI = 0.896, χ2 value = 279.06). Question 25 proved to have no significant effect on its group and was removed from further analyses. The Kuder–Richardson 20 coefficient indicated good internal consistency (K20 = 0.82). With the use of the eight EDI subscales, a good convergent and discriminant validity could be determined. Food addiction was diagnosed in 8.9% of children. The mean symptom count was 1.7 ± 1.2 (range: 0–7). Females were more often diagnosed with food addiction than males (p = .016; OR = 3.6, 95% CI: 1.2–10.6). BMI percentiles were significantly higher in children with diagnosed food addiction (p = .003). There proved to be no correlation between age and the occurrence of food addiction.

Discussion and conclusion

Our results show that H-YFAS-C is a good and reliable tool for addictive-like behavior assessment.

Open access