Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Dóra Antal-Uram x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease, IBD) olyan krónikus szomatikus betegségek, melyek prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat. A tünetek megjósolhatatlansága, a betegséggel járó megváltozott életminőség, testkép, énkép, valamint a lefolyás kiszámíthatatlansága miatt a betegséghez való alkalmazkodásban kiemelt fontosságú a pszichés tényezők, megküzdési stratégiák szerepe. A szomatikus tünetek mellett a kutatások a pszichiátriai kórképekkel (elsősorban hangulat- és szorongásos zavarok) való magas komorbiditást jelzik.

A jelen esettanulmány célja bemutatni az eseten keresztül az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia (low-intensity psychosocial intervention – LIPI) eszközeit, a terápiás indikációt a krónikus szomatikus betegséghez társuló pszichés zavarok kapcsán. Tanulmányunk egy serdülőkorban Crohn-betegséggel diagnosztizált 21 éves férfi beteg esetét ismerteti, aki a farmakoterápiás nonadherencia mentén került pszichodiagnosztikai célú kivizsgálásra. A diagnosztika diszruptív hangulatszabályozási zavar mellett elkerülő személyiségzavart jelzett (személyiségvizsgáló eljárások: SCID-II és MMPI személyiségteszt, valamint betegségspecifikus kérdőívek: Beck Depresszió Kérdőív, Beck Reménytelenség Skála, Szociális Kogníció Kérdőív, Harag és Düh Kifejezési Mód Skála, Kognitív Érzelemszabályozási Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Kérdőív). A pszichoterápia elsődleges célja a Crohn-betegséghez való adaptív alkalmazkodás elősegítése és a farmakoterápiával való együttműködés kiépítése mellett az indulatszabályozás javítása volt, ezáltal pedig az adaptív megküzdési stratégiák kialakítása. A 25 üléses, alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia elemei között említhető a pszichoedukáció, a motivációs interjú, a kognitív terápia, a viselkedésterápiás intervenciók és a problémamegoldó tréning. A terápia krízisintervenciót és a szomatikus állapotrosszabbodás kapcsán szükséges operációra való felkészítést is magában foglalta. A terápia hatékonyságát az állapotkövető kérdőívek eredményei alátámasztották. A klinikailag jelentős szenvedést okozó pszichiátriai tünetek csökkenése a farmakoterápiás adherencia és az életminőség egyértelmű javulását eredményezték. Mindez alátámasztja tehát, hogy az alacsony intenzitású pszichoszociális intervenciók bizonyítottan hatékony pszichoterápiás formának tekinthetők. Orv Hetil. 2018; 159(9): 363–369.

Open access

Introducing the brief version of the Dysfunctional Attitude Scale (DAS-14) based on a large clinical sample

A Diszfunkcionális Attitűd Skála rövidített változatának (DAS14) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata nagy klinikai mintán

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Dóra Perczel-Forintos, Veronika Mészáros, Barbara Kulig, Dóra Antal-Uram, and Sándor Rózsa

Theoretical background: The Dysfunctional Attitude Scale (DAS) is a measurement tool that is commonly used to detect dysfunctional beliefs contributing to the emergence and onset of depressive symptoms. Although it has been primarily used for testing clinical populations, and various forms of the scale have been created, only a small body of literature has proved its psychometric adequacy on a clinical sample. Goals: Therefore, the current study aims to construct an updated, reliable and brief version of the DAS. Methods: For this purpose, besides the normal samples of adolescents (n = 195) and adults (n = 270), a heterogeneous clinical sample (n = 1077) was involved in cross-sectional research. Results: The overall results of parallel analysis and exploratory factor analysis suggested a bifactor structure with a general factor and three extracted subfactors (Dependence, Perfectionism and Entitlement), comprising 14 items altogether (χ 2 = 157.26, DF = 63, p < 0.001, CFI = 0.970, TLI = 0.957, RMSEA = 0.036, RMSEA CI90 = 0.029–0.044). Convergent validity was tested by correlations with Beck Depression Inventory (r = 0.36, p < 0.001). Conclusion: Our study was based on the largest clinical sample in the field of psychometric analysis of the DAS so far. The findings suggest that DAS14 as a brief version of the original DAS has good psychometric properties, and it can be widely used as a measurement tool in the assessment of mood disorders.

Elméleti háttér: A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) egy olyan pszichológiai kérdőíves eljárás, amely azon diszfunkcionális hiedelmek mérésére alkalmas, amelyek hozzájárulnak a depresszív tünetek kialakulásához és fennmaradásához. Annak ellenére, hogy már számos változata létezik és elsődleges használati területét a klinikai populáció jelenti, pszichometriai mutatóit klinikai mintán a kutatások szűk köre vizsgálta. Cél: Jelen tanulmány célja a DAS aktualizálása, rövidítése, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunk keretében egészséges serdülő (n = 195) és felnőtt (n = 270) minta mellett heterogén klinikai mintát (n = 1077) alkalmaztunk. Eredmények: A parallelelemzés és a feltáró faktoranalízis eredményei a bifaktoros struktúrát igazolják. A 14 itemre egy általános és három alfaktor (Dependencia, Perfekcionizmus és Elvárások) illeszthető (χ 2 = 157,26, DF = 63, p < 0.001; CFI = 0,970; TLI = 0,957; RMSEA = 0,036, RMSEA 90% CI = 0.029 – 0.044). A skála konvergens validitását a Beck Depresszió Kérdőívvel való korrelációja alátámasztja (r = 0,36;p < 0,001). Konklúzió: A DAS pszichometriai vizsgálatai közül ez idáig alkalmazott legnagyobb klinikai elemszámú vizsgálatát mutatja be a ta nulmány. Az eredmények alapján a DAS rövidített változata, a DAS-14 megfelelő pszicho metriai tulajdonságokkal rendelkezik alkalmazható a hangulatzavarok diagnosz tikájában.

Open access