Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Dóra Beke x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

What managers can learn from knowledge intensive technology startups? •

Exploring the skillset for developing adaptive organizational learning capabilities of a successful start-up enterprise in management education

Society and Economy
Authors:
Diána Dóra Beke
,
Andrea Sólyom
, and
Andrea Juhászné Klér

Abstract

The study shows what management students could learn from technology startups from an organizational learning (learning organization) perspective; and whether or on what level this entrepreneurial mindset is built into management education. First, the organizational learning patterns and adaptive entrepreneurial skillset of startups are identified, based on a review of the recent literature focusing on knowledge-intensive technology startups' organizational learning patterns. Then, qualitative interviews and document analysis are applied to find out whether or on what level the improvement of these skills for developing an adaptive and successful startup are present as ‘learning organizations’ are integrated in top Central-European higher management education curricula. Based on the literature review, the theoretical framework is introduced, consisting of five pillars of ‘start-up learning’: ambidextrous entrepreneurial learning, business model development, failure and experiential learning, benchmarking and learning from others, and agile product development. The empirical research looks for these pillars in management MSc programs of a top Central-European business school. The most important findings reveal that the analyzed management education programs strongly prepare students with benchmarking skills. However, the study also showed that the culture and experience of failure and the capability of learning from failure are missing from these education programs.

Open access

Az azbesztszálak kimutatására szolgáló vizsgálatok középpontjában a levegőszennyezettségi értékek álltak, de a 21. században felmerült az igény a problémakör kiterjesztésére. Az elmúlt években megjelent nemzetközi tudományos szakirodalmak megcáfolták az évtizedeken át fennálló feltételezést, miszerint az azbeszt csupán a levegőterheltség révén vált ki kockázatot. Vízminőségi és talajminőségi kutatások által teret nyert az azbesztszálak, különösen a krizotilszálak alternatív transzportútjainak vizsgálatát célzó kutatásterület. Annak ellenére, hogy mind a települési, mind pedig a mezőgazdasági vízgazdálkodás potenciálisan érintett a krizotil-azbeszt jelenléte kapcsán, nincs nemzetközi szinten egységes és elfogadott módszer vagy küszöbérték az egyes vízforrások biztonságára vonatkozóan. A kutatások nyilvánvaló korlátja, hogy csekély mennyiségű és minőségű tudás érhető el. Az azbesztszálak megjelenése az egyes vízbázisokban jelentősen megváltoztatja mind a mezőgazdasági, mind a települési vízgazdálkodás környezeti hatásoknak való kitettségéről alkotott eddigi ismereteinket. Az öntözővizzel és a gyűjtött csapadékkal kijuttatott azbesztszálak hatásainak palettája mára túlhaladta a humán- és állategészségügyi hatásokat, immár figyelmet kell fordítani a vegetációs hatásokra is. Annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk az azbeszttoxicitás növényekre gyakorolt hatásaiba, sokkal több tudományos eredményre van szükség.

Jelen összefoglaló tanulmányban bemutatjuk az azbeszt, különös tekintettel a krizotil azbeszt legfontosabb tulajdonságait, humán-, állat- és növényegészségügyi kockázatait. Rávilágítunk arra, hogy ismereteink rendkívül hiányosak, valamint felhívjuk a figyelmet a települési és mezőgazdasági vízgazdálkodás érintettségének egyes faktoraira, közvetlen és közvetett kockázati tényezőire, valamint arra, hogy ezek miként hatnak az élőlényekre, kiemelt tekintettel a növényekre.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
Margit Barkóczi
,
Pál Szakál
,
Rezső Schmidt
,
Juraj Lesny
, and
Dóra Beke
Restricted access