Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for

  • Author or Editor: Dóra Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A congenitalis vitiumok a leggyakoribb veleszületett rendellenességek, az összes fejlődési rendellenesség körülbelül egyharmadát alkotják. Klinikailag nagyon heterogén betegségcsoport, súlyosságuk, kezelhetőségük, prognózisuk széles skálán mozog, az egészen enyhétől a fatális kimenetelűig. A congenitalis vitumok előfordulhatnak multiplex fejlődési rendellenességek részeként, például kromoszómaaberrációkban, microdeletiós szindrómákban, monogénes betegségekben vagy izoláltan, szindrómához nem társultan. A szindrómás vitumok az összes veleszületett szívfejlődési rendellenesség 25–40%-át, míg az izoláltak a 60–75%-át alkotják. Hagyományos és új generációs molekuláris genetikai módszerekkel számos genetikai eltérést sikerült már azonosítani, döntően a szindrómához társult veleszületett szívhibák hátterében, a cardiogenesis szempontjából kritikus fontosságú, evolúciósan erősen konzervált transzkripciós regulátorokat, signaling molekulákat és strukturális fehérjéket kódoló génekben. A genetikai okot azonban az izolált formák csak körülbelül a 11%-ában sikerül kimutatni. A cardiovascularis betegségek praenatalis, postnatalis diagnosztikájának, valamint a mellkasi és szívsebészeti műtéttechnikáknak a jelentős fejlődésével a congenitalis vitummal született betegek túlélési esélyei és életminősége jelentősen javult az elmúlt évtizedek során. Egyre több beteg éri el a felnőtt és reproduktív életkort. Éppen ezért a veleszületett szívfejlődési rendellenességek genetikájának pontosabb megismerése elengedhetetlenül fontossá válik mind a diagnosztikának és a prognosztikának, mind a betegek pozitív családtervezésének szempontjából. Orv Hetil. 2018; 159(17): 661–670.

Restricted access

Absztrakt:

Az emésztőrendszer megfelelő működése nélkülözhetetlen a tápanyagtranszporthoz, a felszívódáshoz, az emésztéshez és a salakanyagok kiürítéséhez, de ezenfelül fontos feladata van a patogénekkel, allergénekkel és toxinokkal szembeni védelemben és a bélrendszer homeosztázisának fenntartásában. Ezeknek a feladatoknak a koordinációját a bél ideg- és immunrendszere szoros együttműködésben végzi a belső és külső környezethez való folyamatos alkalmazkodás révén. A bél élőhelyet és tápanyagokat szolgáltat a benne élő mikroorganizmusok számára, amelyek jelentős hatással vannak a tápcsatorna fejlődésére és annak funkcionális működésére. A bélcsatorna és a benne élő mikroorganizmusok közösen végzik el az emésztést, s látják el az immun-, neuroendokrin és ingerületátviteli funkciókat. Ezt az egymással morfofunkcionálisan együttműködő struktúrát hívjuk mikrobiom–bél–agy-tengelynek, melynek kiindulópontját az enteralis idegrendszer és a bél mononukleáris sejtjei között fennálló neuroimmunológiai interakciók szolgáltatják. Összefoglaló közleményünkben ennek a fellendülő tudományterületnek a legfontosabb és legfrissebb eredményeiről, aktuális kutatási témáiról számolunk be, kiegészítve azzal, hogy milyen klinikai vonatkozásai lehetnek a jövő orvoslásában a bél–agy-tengely patológiás működésének és a bélflóra megváltozásának. Orv Hetil. 2020; 161(19): 771–779.

Open access

The predominant causative agent of urinary tract infections in children and adults is Escherichia coli , but it is necessary to appreciate the importance of other Gram-negative rods, especially in newborns. Antibiotic resistance rates are also different in children and in adult care units due to many factors and therapeutical guidelines.The aim of this retrospective study was to show the local prevalence and resistance patterns of uropathogens in certain clinics of university and present the distribution of uropathogens in different age groups. Therefore, 4833 positive samples were analysed. E. coli was found to be the highest prevalent causative agent in every adult care unit, but some differences in other causative agents could have been detected. Three types of antimicrobial agents showed decreasing susceptibility rates: trimethoprim/sulfamethoxasole, cephalosporins and quinolones; but there were differences in resistance among the 8 investigated inpatient wards.

Restricted access

Demodex mites are ectoparasites often found in follicles of facial skin. Their role in human diseases is under investigation, and a growing number of studies indicated that they contribute to chronic inflammatory conditions of the skin, such as rosacea, blepharitis, otitis externa, alopecia and folliculitis. In our study we tested 96 healthy adults for the presence of Demodex mites. Risk factors influencing presence of mites and skin types of the tested individuals were evaluated. We found Demodex folliculorum or Demodex brevis in 17.7% of the samples, more frequently in males (21.9%) and in older adults (20%). Use of make-up seems to reduce the likelihood of Demodex carriage, while pet ownership, use of shared items and living in close contact with older adults had no significant influence of presence of mites. Demodex positive individuals described their skin to be drier, more prone to erythema, but less for folliculitis compared to Demodex negative subjects.

Restricted access

Atkafélék okozta, bőrtünetekkel járó humán megbetegedések

Acari-caused human diseases with skin symptoms

Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Budai
,
Tibor Barna
, and
Gabriella Nagy

Összefoglaló. Az atkák alosztálya heterogén csoport. Az eltérő megjelenésű és életformájú atkák növényeken, állatokon és embereken is képesek különféle megbetegedéseket okozni, melyek csípés, táplálkozás, élősködés, vektorként terjesztett kórokozók által valósulhatnak meg. Az atkák okozta betegségek a lokális, spontán szűnő csípéstől egészen a sokszervi elégtelenséget okozó fertőző betegségig széles skálán mozognak. Munkánk során az atkafélék által okozott humán megbetegedések előfordulását, klinikai megjelenését, differenciáldiagnosztikáját, kezelését és közegészségügyi jelentőségét mutatjuk be. Orv Hetil. 2021; 162(36): 1430–1437.

Summary. The Acari subclass is a heterogeneous group. They have different appearance and lifestyle. They can cause different diseases on plants, in animals and in humans. These illnesses can be caused by their bites, nutrition, parasitism and by their endoparasites. The diseases move on a wide scale from a local, spontaneously disappearing bite to an infection caused multiorgan failure. We would like to summarize the Acari-caused human diseases’ incidence, clinical symptoms, diagnostics, differential diagnostics, treatments and public health importance. Orv Hetil. 2021; 162(36): 1430–1437.

Open access

Csontvelő-biopsziából diagnosztizált szisztémás oxalosis

Systemic oxalosis diagnosed on bone marrow biopsy

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Ágnes Nagy
,
Magdolna Kardos
,
Attila Fintha
,
Ildikó Istenes
,
Dóra Somogyi
, and
Judit Csomor
Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Béla Kádár
,
Béla Kocsis
,
Ákos Tóth
,
Ivelina Damjanova
,
Máté Szász
,
Katalin Kristóf
,
Károly Nagy
, and
Dóra Szabó

In this study antibiotic combinations for multidrug-resistant Klebsiella pneumoniae strains were investigated. The study included a colistin-susceptible and a colistin-resistant KPC-2 producing K. pneumoniae ST258 strains isolated in 2008 and 2009 during an outbreak in Hungary. Antibiotic combinations were analyzed by checkerboard technique and fractional inhibitory concentration indices were calculated. The following antibiotics were tested: ceftazidime, cefotaxime, ceftriaxone, ampicillin, imipenem, ertapenem, amikacin, tobramycin, ciprofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin, rifampicin, polymyxin B and colistin. Combinations including 0.25 μg/ml colistin plus 1 μg/ml rifampicin, 0.25 μg/ml polymyxin B plus 1 μg/ml rifampicin, 1 μg/ml imipenem plus 2 μg/ml tobramycin, were found synergistic.These in vitro synergistic combinations suggest potential therapeutical options against infections caused by KPC-2 producing, multidrug-resistant K. pneumoniae ST258.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A myositisek a proximalis végtagizmok gyengeségével jellemezhető autoimmun betegségek. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a dermatomyositis-specifikus antitestek (anti-Mi-2, anti-transcriptional intermediary factor 1 gamma, anti-nuclear matrix protein 2, anti-small ubiquitin-like modifier activating enzyme, anti-melanoma differentiation-associated gene 5) gyakoriságának felmérését hazai myositises populációban. Klinikai jellemzőiket és laboratóriumi paramétereiket összehasonlították a myositisspecifikus antitesttel nem rendelkező betegek adataival. Módszer: Az autoantitest-meghatározás immunoblottal, illetve immunprecipitációval történt. Eredmények: 330 myositises beteg közül 48 dermatomyositis-specifikus autoantitest-pozitív beteg adatait dolgozták fel és elemezték retrospektív módon. A vizsgált antitestek összességében ritkábban fordultak elő a vizsgált magyar populációban, mint a nemzetközi tanulmányokban. Megfigyelték, hogy a dermatomyositis-specifikus antitesttel rendelkező betegeknél jellemző volt az akut, súlyosabb izomgyengeséggel járó kezdet, amely a legtöbb esetben jellegzetes bőrtünetekkel társult. Következtetések: A myositisspecifikus antitestek meghatározása segítséget ad a beteg tüneteinek differenciálásában, felvilágosítást nyújt a várható lefolyásról és segítheti a megfelelő terápia megválasztását. Orv. Hetil., 2015, 156(36), 1451–1459.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Enikő Csilla Kiss
,
Dóra Vajda
,
Mátyás Káplár
,
Krisztina Csókási
,
Rita Hargitai
, and
László Nagy

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére.

Open access