Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: Dóra Szabó x
Clear All Modify Search
In Memoriam Professor Piroska Anderlik (1935–2018)
Author: Dóra Szabó
Full access
A reziliencia értelmezésének lehetőségei: Kihívások és nehézségek
Author: Szabó Dóra Fanni

Mind gyakrabban alkalmazott terminus a reziliencia (rugalmasság), amely rendszerfogalom mivolta következtében gyorsan terjed a tudományágak között új kutatási területeket és célokat létrehozva. A fogalmat a társadalomtudományok terén a rizikós körülményekkel, nehézségekkel sikeresen megküzdő gyermekek és felnőttek esetében alkalmazzák. A jelenség két alapkritériumának, a rizikónak és a kedvező fejlődési kimenetelnek a vizsgálata, valamint a hátterében álló okok azonosítása intenzíven kutatott területté vált. A nemzetközi kutatások eredményeinek megismerése, a nézőpont, valamint a módszerek felhasználása és hazai vizsgálatok kivitelezése szükségszerű. Azonban a témával foglalkozó jelentős hazai tanulmányok száma igen csekély (Békés, 2002; Ribiczey, 2008; Szokoszky és V. Komlósi, 2015).

A jelenség komplexitása és jelentéstartalmának tisztázatlansága következtében számos tényezőt figyelembe kell venni a kutatások megbízhatóvá tételéhez. A tanulmány célja ezeknek a tényezőknek a számbavétele annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hazai kutatások megtervezéséhez és kivitelezéséhez.

A kutatások felépítését és a kapott eredmények általánosíthatóságát nagyban meghatározza a reziliencia definíciója, ezért a tanulmány a fogalom meghatározásának sokféleségéből indul ki. Ezt követően a jelenség két alapkritériumának az értelmezésében és értékelésében szerepet játszó körülményeket járja körbe, valamint kitér az értékelésükhöz felhasználható módszerek összegzésére. Végül bemutatja a kedvező fejlődési kimenetel létrejöttéhez feltétlen szükséges erősségek, erőforrások és protektív tényezők koncepciójának alapfogalmait, valamint a reziliencia változókra és személyekre fókuszáló modelljeit.

Full access
Plasmid-mediated quinolone resistance among extended spectrum beta lactase producing Enterobacteriaceae from bloodstream infections
Authors: Judit Domokos, Katalin Kristóf and Dóra Szabó

The purpose of this study was to determine prevalence and molecular characterization of plasmid-mediated quinolone resistance (PMQR) genes [qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, qnrS, aac(6′)-Ib-cr, qepA, and oqxAB] among extended-spectrum beta-lactamase (ESBL)-producing Escherichia coli and Klebsiella spp. isolates from bloodcultures in Hungary. A total of 103 isolates were tested for quinolone susceptibility by microdilution method and PMQR genes were detected by polymerase chain reaction. About 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 50 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (48%) were resistant to ciprofloxacin; 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 47 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (45%) were resistant to levofloxacin; and 88 strains including 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 48 (47%) ESBL-producing Klebsiella spp. were resistant to moxifloxacin. Among the 103 ESBL-producing isolates, 77 (75%) isolates (30 E. coli and 47 Klebsiella spp.) harbored PMQR genes. The most commonly detected gene was aac(6′)-Ib-cr (65%). The occurrence of qnrS gene was 6%. Interestingly, qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, and qepA were not found in any isolates. Among 77 PMQR-positive isolates, 27 (35.1%) and 1 (1.3%) carried two and three different PMQR genes, respectively. Only Klebsiella spp. harbored more than one PMQR genes. Observing prevalence of PMQR genes in the last 8 years, the increasing incidence of aac(6′)-Ib-cr and oqxAB can be seen. Our results highlight high frequency of PMQR genes among ESBL-producing Klebsiella pneumoniae and E. coli isolates with an increasing dynamics in Hungary.

Full access
Plasmid copy number and qnr gene expression in selection of fluoroquinolone-resistant Escherichia coli
Authors: Dániel Gulyás, Béla Kocsis and Dóra Szabó

Fluoroquinolone resistance in Enterobacteriales is developed by chromosomal and plasmid-mediated mechanisms. Plasmids play an important role in dissemination of resistant genes and they carry genes that protect bacteria in different stress-induced situations. In this study, we studied Escherichia coli strains, each carried one plasmid-mediated quinolone resistance determinant namely, qnrA1, qnrB1, qnrC1, and qnrD1. We exposed 0.5 McFarland density of each strain to 0.5 mg/L ciprofloxacin from the period of 30, 60, 90, and 120 min over 24 h. All treated strains were further exposed to a constantly increasing 1, 2, 4, and 8 mg/L ciprofloxacin solution through 24, 48, and 120 h. In given timepoints, RNA was extracted from all treated strains. Expression of qnrA1, qnrB1, qnrC1, and qnrD1 was investigated by quantitative PCR. Mutations in gyrA and parC genes were analyzed by PCR and nucleic acid sequencing. In this study, during 0.5 mg/L ciprofloxacin exposition, the following expression levels were detected: 1.2 for qnrA1, 1.47 for qnrD1, 12.44 for qnrC1, and 80.63 for qnrB1. In case of long-term study, we selected a resistant strain in qnrB1-positive E. coli, and its expression increased from 105.91 to 212.31. On the contrary, plasmid copy number increased in time from 1 to 4.13. No mutations in gyrA or in parC chromosomal genes of treated strains were detected. Our results show that qnrB1-positive E. coli strain was able to develop fluoroquinolone resistance by upregulated qnrB1 expression that was linked to a minor increase in plasmid copy number but no mutations occurred in gyrA or parC.

Full access
Effect of antimicrobial peptides on colistin-susceptible and colistin-resistant strains of Klebsiella pneumoniae and Enterobacter asburiae
Authors: Béla Kádár, Béla Kocsis, Katalin Kristof, Ákos Tóth and Dóra Szabó

In this study susceptibility to different antimicrobial peptides was investigated on colistin-susceptible and colistin-resistant identical pulsotype strains of KPC-2 producing Klebsiella pneumoniae ST258 as well as colistin-susceptible and colistin-resistant Enterobacter asburiae strains isolated from clinical samples. In our test, bacteria were exposed to 50 mg/ml lactoferrin, lysozyme and protamine — cationic antimicrobial peptides belonging to innate immune system and having structural similarity to polymyxins — in separate reactions. After 18 hours incubation of colonies were counted. 40% of colistin-resistant K. pneumoniae strains and 97% of colistin-susceptible counterpart strains were lysed by protamine whereas 87% and 100% colony forming unit decrease by lysozyme was seen, respectively. In the case of colistin-resistant E. asburiae strains 1 log10 cell count increase were observed after treatment with lysozyme and 1.56 log10 after lactoferrin exposure compared to the initial number whereas the colistin-susceptible showed no relevant cell count increase. Our findings suggest that acquired colistin-resistance in Enterobacteriaceae is associated with tolerance against antimicrobial peptides.

Full access
Plasmid-mediated quinolone resistance determinants in Enterobacteriaceae from urine clinical samples
Authors: Orsolya Szabó, Dániel Gulyás, Nikolett Szabó, Katalin Kristóf, Béla Kocsis and Dóra Szabó

Plasmid-mediated quinolone resistance (PMQR) determinants including, qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, qnrS, aac(6′)-Ib-cr, oqxAB, and qepA, were investigated in 214 Enterobacteriaceae strains from urine clinical samples. Antimicrobial susceptibility testing for ciprofloxacin, ceftriaxone, and imipenem was performed by broth microdilution method. All strains were screened for PMQR genes by PCR. Virulence determinants, namely afa, pap, pil, sfa/foc, and kpsMT of eight Escherichia coli strains proven positive for at least one qnr gene, were investigated by PCR. All of the eight investigated strains carried the pil gene, showing that P fimbria is a common virulence determinant among qnr positive E. coli. Out of 214 tested strains, 38 yielded any PMQR determinant, altogether 45 genes were detected namely, 6 qnrA, 1 qnrB, 2 qnrD and 8 qnrS, 9 aac(6′)-Ib-cr, and 19 oqxAB; however, neither qepA nor qnrC were detected. Notably, 18 Klebsiella spp., harbored oqxAB, nine E. coli were positive for qnrS and two Morganella morganii yielded qnrD resistance determinant. In this study, we demonstrated 17.7% prevalence of PMQR-positive Enterobacteriaceae and first reported qnrD-resistance determinant in Hungary. Altogether, 25 PMQR-positive strains were susceptible or low-level resistant to ciprofloxacin with minimum inhibitory concentration (MIC) between 0.06 and 1 mg/L, suggesting that prevalence of PMQR determinants is underestimated and screening among clinical isolates exhibiting reduced susceptibility is necessary. Fluoroquinolone resistance breakpoints of Enterobacteriaceae were revised in 2017 by European Committee of Antimicrobial Susceptibility Testing indicating ciprofloxacin susceptibility only until 0.25 mg/L MIC value.

Full access
The role of family farms in biomass production of energetic purpose in Hajdú-Bihar county
Authors: Dóra Nagyné Demeter, Gyula Szabó, Gábor Koncz and Béla Baranyi
Full access
Prevalence and antimicrobial resistance of uropathogens in different inpatient wards
Authors: M. Szász, Nóra Lehotkai, Katalin Kristóf, Dóra Szabó and K. Nagy

The predominant causative agent of urinary tract infections in children and adults is Escherichia coli , but it is necessary to appreciate the importance of other Gram-negative rods, especially in newborns. Antibiotic resistance rates are also different in children and in adult care units due to many factors and therapeutical guidelines.The aim of this retrospective study was to show the local prevalence and resistance patterns of uropathogens in certain clinics of university and present the distribution of uropathogens in different age groups. Therefore, 4833 positive samples were analysed. E. coli was found to be the highest prevalent causative agent in every adult care unit, but some differences in other causative agents could have been detected. Three types of antimicrobial agents showed decreasing susceptibility rates: trimethoprim/sulfamethoxasole, cephalosporins and quinolones; but there were differences in resistance among the 8 investigated inpatient wards.

Full access
A mikrobiom szerepe a fül-orr-gégészetben
Authors: Szilvia Fekete, Dóra Szabó, László Tamás and Gábor Polony

Absztrakt:

Egészségünket a szervezetünkben és a bőrünkön élő sokszínű mikrobaközösség jelentősen meghatározza. A normálflóra tagjai közötti egyensúly elengedhetetlen az egészség fenntartásában. Az újgenerációs szekvenálás gyors, szenzitív módszer, amely a mikrobiom egészének vizsgálatára alkalmas előzetes hipotézis nélkül, és információt ad a rezisztenciáról és a virulenciáról is. Ennek a módszernek a segítségével lehetővé vált betegségekben a patogén baktériumok, illetve az ezek szaporodását gátló, úgynevezett protektív baktériumok azonosítása. A mikrobiom változásainak feltérképezése segít új terápiás célpontok meghatározásában és az antibiotikumok célzott kiválasztásában. Széles spektrumú antibiotikum használatakor a normálflóra hasznos tagjai is kipusztulnak, ami visszatérő vagy krónikussá váló fertőzések kialakulásához vezet. A fül-orr-gégészeti infekciók a leggyakoribb fertőző betegségek az emberi szervezetben és az antibiotikum alkalmazásának vezető okai világszerte. Az egészséges emberben, illetve a fül-orr-gégészeti betegségekben előforduló baktérium-összetétellel kapcsolatban számos molekuláris biológiai vizsgálat történt az utóbbi években. A szerzők ismertetik az egyes fül-orr-gégészeti anatómiai régiók normálflórájának tagjait, és különböző patológiás állapotokban a baktérium-összetétel változásait is összefoglalják. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1533–1541.

Open access
Szervtranszplantáció gyermekkorban
Authors: Antal Dezsőfi, György Reusz, Lajos Kovács, Dolóresz Szabó, Kata Kelen, Dóra Krikovszky, Anikó Malik and Attila Szabó

Absztrakt:

A gyermekkorban végzett szervátültetés mára hazánkban is minden, az átültetésre alkalmas gyermek számára elérhetővé vált. Fontos ismernünk és tudnunk, hogy a végállapotú szervelégtelenség kialakulásához vezető okok szinte minden szerv esetében jelentősen különböznek a felnőttekéitől. Gyermekkorban mindezek mellett mind sebészi, mind gyermekgyógyászi oldalról más kihívásokkal kell megküzdenünk, mint a felnőtteknél (a szervek és a recipiens mérete, más és más formában zajló infekciók, az immunszuppresszív szerek eltérő farmakokinetikája és farmakodinamikája, noncompliance). A gyermekkori szervtranszplantáció ugyanakkor az elmúlt évtizedek egyik sikertörténete, amely csak sok szakterület gondos és összehangolt munkájával érheti el eredményeit. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1948–1956.

Open access