Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Dóra Szatmári x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az orális antikoaguláns kezelés stroke-prevenciós hatékonysága egyértelműen bizonyított. Ezen betegek nem elhanyagolható hányada számára azonban a magas thromboemboliás kockázat ellenére sem kivitelezhető a hosszú távú antikoaguláns kezelés. Elsősorban ennek köszönhető, hogy napjainkban egyre inkább az alternatív kezelési stratégiák kerülnek az érdeklődés homlokterébe. Nonvalvularis pitvarfibrillációban a thrombusképződés leggyakoribb helye a bal pitvari fülcse. Az európai piacon jelenleg két perkután fülcsezáró eszköz érhető el: Watchman LAA System (Atritech Inc.) és az Amplatzer Cardiac Plug (AGA Medical Corporation). Bár a közelmúltban zárult klinikai vizsgálatok (PLAATO, PROTECT AF) szerint a perkután bal pitvari fülcsezárás elfogadható biztonságossági profil mellett csökkenti a hosszú távú stroke-kockázatot, a rendelkezésünkre álló adatok még korlátozottak. Jelenleg ezek a beavatkozások a nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő magas stroke-kockázatú betegek azon csoportja számára jelenthetnek elfogadható megoldást, akiknél az orális antikoaguláns terápia nem alkalmazható vagy az optimális hatékonyság nem elérhető. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2010. január 28-án, Magyarországon elsőként, három, nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegünknél végeztünk sikeres perkután bal pitvari fülcsezárást.

Restricted access

Miért szexelnek az emberek? — Újratöltve — A szexuális motiváció kérdőív magyar adaptációjának rövid változata (YSEX?-HSF)

Why humans have sex? — Reloaded. The Hungarian adaptation and short form of why have sex (YSEX?-HSF)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Norbert Meskó, Dóra Szatmári, and András Láng

Háttér és célok

Míg a szexuális motiváció a hétköznapi életben kifejezetten fontos, meglehetősen kevés tudományos pszichológiai kutatás foglalkozik vele, és megbízható mérésre alkalmas eszköz is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Célkitűzésünk a Meston—Buss-féle (2007) YSEX? kérdőív átalakított, rövidebb változatának kidolgozása volt a kutatók módszertani lépéseit követve.

Módszer

Az eljárás során három vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 4913 fő (nők: 2467 fő, férfiak: 2446 fő) nem egyetemista résztvevők adatait elemeztük. Az első vizsgálatban (n = 2728) összesen 197 itemet azonosítottunk, amelyek a szexuális érintkezéshez (közösüléshez) vezető okokat fejezik ki. A második vizsgálatban (n = 1161) azt kellett megítélniük a résztvevőknek, hogy ezek az okok milyen gyakorisággal vezettek szexhez. Főkomponens-analízis segítségével 3 főbb komponenst és 24 alkomponenst tártunk fel. A személyes célok elérése főfaktorban 8 alfaktor (újdonságkeresés, konformitás, hűtlenség, impulzivitás, bosszú, élménykeresés, kontroll és hatalom, önértékelés növelése), a kapcsolati okok főfaktorban 9 alfaktor (szexuális vágy, elköteleződés, fizikai vonzalom, ellazulás, intimitás, izgalom, önkiteljesedés, gondoskodás, boldogságkeresés), a szex mint megküzdés főfaktorban 7 alfaktor (érzelmi hiány enyhítése, kényszer és elkerülés, haszonelvűség, megküzdés a kapcsolati konfliktusokkal, alárendelődés, megbirkózás a partner érzelmi szükségletével, pármegtartás). A harmadik vizsgálatban (n = 1024) elkészítettük a kérdőív 73 itemből álló rövid változatát, amelyet személyiségteszttel (BfiS) és szocioszexuális orientáció kérdőívvel (SOI-R) együtt vettünk fel.

Eredmények

Szignifikáns nemi és életkori különbségeket mértünk a többféle szexuális motivációban, amelyet jól magyaráz néhány korábbi elmélet. A szexuális motiváció egyéni különbségei összekapcsolódnak bizonyos személyiségvonásokkal és szexuális stratégiákkal. Kérdőívünkben az eredetihez képest eltérő struktúrát, markánsabb nemi különbségeket és életkori különbségeket találtunk.

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható eszkö z áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a YSEX?-HSF meglehetősen prediktív eszköz várhatóan számos párkapcsolattal, szexualitással összefüggő kutatásban alkalmazzuk majd.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szili-Török, Szabolcs Szeghy, Attila Kardos, László Környei, Dóra Paprika, András Szatmári, and András Temesvári

A veleszületett szívbetegségek miatt végzett szívsebészeti beavatkozások után nem ritka a ritmuszavarok megjelenése. A ritmuszavarok egy része a szívbetegség előrehaladása miatt lép fel, de jelentős hányada éppen a szívsebészeti műtétek következményeként jön létre. A gyógyszeres próbálkozások gyakran csődöt mondanak ezekben az esetekben, az intervenciós kezelés pedig bonyolult lehet az aritmia kiindulásának összetett jellege miatt. Célkitűzés és módszer: A szerzők közleményükben a veleszületett szívbetegség miatt operált betegeiknél 2004 és 2006 között végzett katéteres ablatiós beavatkozások eredményeit foglalják össze retrospektív elemzéssel. Eredmények: A vizsgált időszakban 26 esetben végeztek katéteres ablatiós beavatkozást, 24 betegnél eredményesen (92%). Kiújulás miatt ismételt beavatkozásra 3 esetben került sor (11%). Jelentős szövődményt nem észleltek, kisebb szövődmény (vérömleny a szúrás helyén) 4 esetben fordult elő. Következtetések: Ebben a betegcsoportban a katéteres ablatiók hatásásos esélyt nyújtanak a gyógyszeres kezeléssel szemben, kis megterhelést rónak a betegekre, és gyógyító eljárásnak számítanak. Ugyanakkor az összetett ritmuszavarok kezelése megfelelő szakértelmet és technológiai hátteret kíván, a klasszikus aritmiákhoz képest a beavatkozás megismétlése gyakrabban válik szükségessé.

Restricted access