Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: Dezső Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Vissza a jövőbe: gastro-oesophagealis junctio subepitheliális tumorának laparoszkópos transgastricus resectiója

Back to the future: laparoscopic transgastric resection of a subepithelial tumor in the gastroesophageal junction

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Varga
,
Péter Sárkány
, and
Dezső Tóth

Összefoglaló. Esetismertetés: A gyomor subepitheliális tumorainak laparoszkópos ékresectiója egy széleskörűen elfogadott és alkalmazott eljárás. A gastro-oesophagealis junctio (GOJ) közeli elváltozások esetén ez a technika azonban a gyomorbemenet szűkületének magas kockázata miatt erősen korlátozott. Ilyen lokalizáció esetén megfelelő technika lehet a laparoszkópos transgastricus resectio. Esetünkben egy 44 éves férfi dysphagiájának hátterében azonosított subepitheliális tumor resectióját végeztük el ilyen módon. A műtét során a pneumoperitoneum készítését követően a gyomrot orogastricus szonda segítségével insuffláltuk, majd 3 darab ballonnal rendelkező portot vezettünk a gyomorba. A 6 × 3 × 3 cm-es elváltozás intragastricus kimetszését követően a nyálkahártyát tovafutó öltéssorral zártuk. A speciment zsákba helyeztük, majd a gyomorból és a hasüregből eltávolítottuk. A portok gastrotomiás nyílásait zártuk. 24 órán át nasogastricus szondát hagytunk hátra, hasűri draint nem hagytunk vissza. A pneumoperitoneum idő 115 perc volt, vérveszteséget vagy intraoperatív szövődményt nem észleltünk. Eseménytelen posztoperatív szak után a beteget a műtétet követő harmadik napon otthonába bocsátottuk. A szövettani vizsgálat leiomyomát igazolt. Megbeszélés: Bár a páciens utánkövetése még folyamatban van, az irodalmi adatok alapán GOJ közeli elváltozások esetén a transgastricus technika biztonságos, hatékony, valamint jó funkcionális eredményt biztosító eljárás, a kiújulás magasabb kockázata nélkül.

Summary. Case report: Laparoscopic wedge resection of the subepithelial tumors of the stomach is a widely accepted and utilized approach. The use of this technique for lesions located near the gastroesophageal junction (GEJ) is rather limited by the high risk of consequential stenosis of the gastric inlet. The laparoscopic transgastric resection can be a feasible choice for this location. A 44-year-old male patient had been investigated for dysphagia, which confirmed a subepithelial gastric lesion. We performed the resection of the tumor using this technique. After the creation of pneumoperitoneum, the stomach was insufflated using an orogastric tube, then 3 balloon-type ports were inserted intragastrically. The 6×3×3 cm large tumor was resected and the mucosa was closed by running sutures. The specimen was placed into a plastic bag, then retrieved from the stomach and the abdominal cavity. The gastrotomy sites of the ports on the stomach were closed. A nasogastric tube was left in situ for 24-hours without any intraabdominal drains. The pneumoperitoneum time was 115 minutes long, blood loss or intraoperative complication was not noticed. The postoperative period was uneventful, and the patient was discharged from the hospital three days after surgery. The histological examination confirmed the diagnosis of leiomyoma. Summary: Even though the follow-up of the patient is ongoing, according to the scientific literature, transgastric resection of subepithelial tumors located near the GEJ is a safe and effective technique, which provides good functional results, without having a higher risk for recurrence.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Géza Lukács
,
Péter Sápy
,
László Damjanovich
, and
Dezső Tóth
Restricted access
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Dezső Tóth
,
Adrienn Bíró
,
Zsolt Kincses
,
Péter Árkosy
, and
Miklós Török

Absztrakt

Bevezetés: A gyomortumoros betegek 40%-ánál történik szükségtelenül kiterjesztett nyirokcsomó-dissectio, ami magasabb morbiditással és mortalitással jár. A Maruyama-komputerprogram (MCP) képes megbecsülni a nyirokcsomó-érintettséget még a műtét előtt, illetve a Maruyama-index (MI) jó prognosztikai tényező lehet a teljes és a betegségmentes túlélés megítélésében. Betegek és módszerek: Az MCP eredményességének számításához különböző „cut-off” szinteket határoztunk meg a receiver operating characteristics (ROC) analízis használatával. A hosszú távú onkológiai eredményeket – mint a teljes túlélést (OS) és a betegségmentes túlélést (DFS) – számítottuk a „hagyományos” nyirokcsomódissectio-kiterjesztés (D1 vs. D2) és a Maruyama-index szerinti operáció (MI < 5 vs. MI ≥ 5) alapján. Eredmények: 74 beteget vizsgáltunk az MCP segítségével műtét előtt a rövid távú eredmények felmérésére, és 101 beteg adatai voltak alkalmasak a hosszú távú onkológiai kimenetel értékelésére. Az MCP szenzitivitása 90,2%, specificitása 63,3% és a megbízhatósága 78,4% volt. A pozitív prediktív érték 75,5%-nak, a negatív prediktív érték pedig 84%-nak adódott. A D1 dissectiós csoportban a betegségmentes túlélés 93,6 hónap, a D2 csoportban 68,7 hónap (p = 0,41, HR = 1,34) volt. A teljes túlélés pedig 74,6 hónapnak, illetve 72,2 hónapnak (p = 0,66, HR = 0,87) adódott. Azoknál a betegeknél, akiknél MI < 5, a betegségmentes túlélés 92 hónap lett, míg azoknál a betegeknél, akiknél az MI ≥ 5, ez 62,5 hónap volt (p = 0,31, HR = 1,4). Teljes túlélés tekintetében az eredmény 86 hónap és 60,4 hónap (p = 0,17, HR = 1,52) lett. Következtetések: Eredményeink bebizonyították, hogy a nyirokcsomóáttétek számítógépes becslése hatékony eljárás, és amennyiben az MI < 5, az jelentősebb prediktív értéke a túlélésnek, mint a D1 versus D2 szinteken alapuló lymphadenectomia.

Restricted access
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
István Takács
,
Attila Enyedi
,
Csongor Váradi
,
Gergely Kóder
,
Gábor Mudriczki
, and
Dezső Tóth
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Dezső Tóth
,
Sándor Kathy
,
Tibor Csobán
,
Zsolt Kincses
,
Miklós Török
,
János Plósz
, and
László Damjanovich

Absztrakt

Bevezetés: Gyomorrák miatt operált betegek közel 40 százaléka feleslegesen esik át kiterjesztett nyirokcsomó-dissectión R0 resectio során. Sikeres sentinelnyirokcsomó-biopszia segíthet elkerülni ezt, így csökkenthető a műtéti morbiditás és mortalitás. A gyomortumorok őrszemnyirokcsomójának jelölésére számos metódus ismert. Anyag és módszerek: 40 betegnél történt gyomorresectio vagy teljes gyomoreltávolítás sentinel-nyirokcsomó kék festékkel történő jelölésével és módosított D2-es lymphadenectomiával. 16 betegnél (A csoport) a festék injektálását endoscopos végezte submucosusan, míg 24 beteg (B csoport) őrszemnyirokcsomó-jelölése a sebész által történt subserosusan. Az intraoperatív jelölést és a lymphadenectomiát egyazon sebész felügyelte. Eredmények: A 40 beteg vonatkozásában összesen 795 nyirokcsomó került eltávolításra és szövettani vizsgálatra. Az A csoportban betegenként átlagosan 4,1, a B csoportban 4,8 nyirokcsomó jelölődött meg a kék festékkel. A találati arány 100%-nak (A csoport), illetve 96%-nak (B csoport) bizonyult. Az álnegatív arány az endoscopos jelölés során 0%-nak, míg a subserosus jelölés után 7,7%-nak igazolódott. A submucosus jelölés specificitása és szenzitivitása egyaránt 100%, a subserosus vizsgálat specificitása 100%, szenzitivitása 92,3% lett. A kétfajta jelölési metódus 90% konfidencia-intervallumnál ekvivalensnek bizonyult a találati arány, a szenzitivitás és a specificitás tekintetében. Következtetések: Eredményeink alapján a kizárólagosan kék festékkel történő őrszemnyirokcsomó-jelölés biztonságos eljárásnak bizonyult, magas specificitása és szenzitivitása miatt alkalmazhatónak tűnik T1-es és T2-es tumorok műtétei során.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Csaba Kósa
,
Klaudia Balog
,
Tamás Dinya
, and
Dezső Tóth
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Szentkereszty
,
Csaba Ötvös
,
Gábor Ditrói
,
Gyöngyi Bernscherer
,
Máté Farkas
, and
Dezső Tóth
Restricted access