Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Diána Bánáti x
Clear All Modify Search
Authors: Viktória Szűcs and Diána Bánáti

A médiában az adalékanyagokkal kapcsolatosan egyre gyakrabban felbukkanó botrányok megingatják a fogyasztók bizalmát mind az élelmiszer-előállítókkal, mind az ellenőrző hatóságokkal szemben. A fogyasztók bizonytalanságát tovább erősíti, hogy gyakran nem megfelelő, hiteltelen forrásokból informálódnak, így előfordulhat, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztását ok nélkül kerülik. Az élelmiszer-előállítók reakciója a kialakult helyzetben kettős. Egyrészt a mesterséges összetevők természetes anyagokkal való kiváltására törekednek a termékfejlesztés során. Másrészt élelmiszereik csomagolásán igyekeznek hangsúlyozni a termék kedvező tulajdonságait. A szerzők bemutatják az adalékanyagokkal kapcsolatos főbb trendeket. Az áttekintés alapján megállapítható, hogy a termékfejlesztési és kutatási irányzatok ígéretesek és a fogyasztói igényeket szem előtt tartva kedvező irányba haladnak. Az előállítói törekvések a fogyasztói bizalom visszaállításának, illetve a fogyasztók tudatosabb vásárlási döntései támogatásának hasznos eszközei lehetnek. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1813–1819.

Restricted access
Authors: Viktória Szűcs, Erzsébet Szabó and Diána Bánáti

Bevezetés: Napjainkban a civilizációs betegségekben szenvedők száma folyamatosan nő, de ezen betegségek előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető a helyesen megtervezett, kiegyensúlyozott és egészséges életvitellel. Célkitűzés: A kutatás fő célja a magyar fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjének megismerése volt. Módszer: A kérdőíves vizsgálatot 473 résztvevővel végezték. Eredmények: A résztvevők, bevallásuk szerint, nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, és leggyakrabban az „internetet” használják tájékozódásra. Klaszterelemzés segítségével a szerzők 3 szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot azonosítottak: a „törekvőket”, akik pozitív hozzáállást mutatnak; az „egészségtudatosokat”, akik aktívan cselekednek táplálkozásuk egészségessé tételének érdekében; valamint a „közömbösöket”, akik kevésbé érdeklődőek és nem tesznek jelentős lépéseket az egészséges táplálkozás érdekében. Következtetések: A kérdőíves felmérés eredményei rámutattak a fogyasztók célzott és a célcsoporthoz alkalmazkodó tájékoztatásának fontosságára, valamint a hiteles információs források népszerűsítésének jelentőségére. Az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatása és népszerűsítése, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok esetén (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők), kiemelt fontosságú feladat. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643.

Restricted access
Authors: Viktória Szűcs, Erzsébet Szabó and Diána Bánáti

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Orv. Hetil., 2012, 153, 1692–1700.

Restricted access