Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Domonkos Sik x
- Refine by Access: All Content x
A tanulmány célja Anthony Giddens társadalomelméleti koncepciójának kritikai elemzése. A hazai modernizáció- és társadalomelméleti szakirodalomban annak ellenére, hogy a 80-as és 90-es években önálló koncepciót dolgozott ki, Giddens mindeddig nem kapott különösebb figyelmet. Ennek megfelelően átfogó jellegében Bourdieu mező- és habituselméletéhez, Luhmann rendszerelméletéhez és Habermas kommunikatív cselekvéselméletéhez hasonlítható strukturációelméletéről sem született reflexió. Az alábbi tanulmány ezt a hiányt kívánja pótolni, bemutatva, miként kapcsolódik egymáshoz Giddens cselekvés- és struktúraelmélete a strukturáció dinamikus modelljében. Minthogy a strukturációelmélet a modernizációelméleti elemzések alapjául is szolgál, így alapos ismeretük nélkül ez utóbbi vizsgálódásokhoz sem férhetünk hozzá. Ez jelöli ki a tanulmány tétjét.
A politikai kultúra mintázatai Európában
The typical patterns of political culture in Europe
Absztrakt:
A tanulmányban arra teszünk kísérletet egy – 14 európai ország 16–26 éves fiataljai körében lefolytatott – kérdőíves vizsgálat (N = 18 000) alapján, hogy a kontinens ideáltipikus politikai kultúráit bemutassuk, valamint annak országonkénti és gazdasági helyzetenkénti eloszlását elemezzük. Első lépésben a politikai kultúra elemzésekor alkalmazott változók kerülnek bemutatásra. Ezt követően a politikai témákkal kapcsolatos közömbösség, a radikalizmus, a politikai értékek, az érzelmek és kölcsönhatások klaszteranalízisére kerül sor, mely elemzés célja a politikai kultúra ideáltipikus mintázatainak feltárása. A harmadik részben az egyes országok radikalizálódási potenciálját térképezzük fel, elemezve a politikai kultúra különböző mintázatainak arányát. Ezen elemzések segítségével lehet kidolgozni a radikalizálódás diagnózisát és prognózisát az egyes vizsgált országokban és Európában egyaránt.
Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.
