Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Dorottya Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Dorottya Kocsis
,
Nóra Béres
,
Gábor Veres
,
Dolóresz Szabó
,
Katalin Eszter Müller
,
András Arató
, and
Márk Juhász

A coeliakia genetikai háttere már évtizedek óta intenzív kutatás tárgya. Ennek ellenére a napi gyakorlatban továbbra is csak a HLA-fenotipizálás eredményét használják fel. Időközben a betegségek manifesztációjában egyre több ismeret áll a kutatók rendelkezésére az epigenetikai tényezők szerepéről. Coeliakiában mind a genetika, mind az epigenetika területén még számos kérdés megválaszolatlan. Ezen összefoglaló a jelenlegi ismeretekről kíván keresztmetszeti képet adni, különös tekintettel azok jövőbeni klinikai felhasználására. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83–88.

Open access

Hátsószegmens-betegségek okozta látásromlás és vakság Magyarországon az 50 évnél idősebb korú lakosság körében

Visual impairment and blindness caused by posterior segment diseases in Hungary in people aged 50 years and older

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Tóth
,
Dorottya Szabó
,
Gábor László Sándor
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Hans Limburg
, and
János Németh

Összefoglaló. Bevezetés: A fejlett országok körében a hátsószegmens-betegségek számítanak a vakság és a gyengénlátás leggyakoribb okának az időskorú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a hátsószegmens-betegségek okozta látásromlás és vakság prevalenciájának meghatározása az 50 éves és annál idősebb korú lakosság körében Magyarországon. Módszer: A Központi Statisztikai Hivatal által kijelölt 105 lakókörzetben, az Elkerülhető Vakság Gyors Felmérése (Rapid Assessment of Avoidable Blindness; RAAB) metodika segítségével végeztük a vizsgálatokat. Minden résztvevőnél direkt szemtükörrel szemvizsgálatot végeztünk. A látóélességet egyszerűsített Snellen-tábla segítségével, stenop lyukkal, illetve a nélkül vizsgáltuk. A cukorbeteg résztvevőkön pupillatágítást és szemfenéki vizsgálatot végeztünk indirekt binokuláris oftalmoszkóppal. Eredmények: Összességében 3675 alkalmas résztvevőből 3523 (95,9%) személyt vizsgáltunk, akik között a hátsószegmens-betegségek következtében kialakult kétoldali vakság és súlyos látásromlás prevalenciája 0,7% és 0,2% volt. A hátsó szegmens betegségei miatt kialakult összes látásromlás leggyakoribb okai gyakorisági sorrendben (prevalenciaértékkel) a következők voltak: öregkori maculadegeneratio (1,419%), glaucoma (0,397%), diabeteses retinopathia (0,341%) és rhegmatogen ideghártya-leválás (0,198%). A hátsószegmens-betegség okozta vakság leggyakoribb okai az öregkori maculadegeneratio (37,5%), a glaucoma (16,7%), a diabeteses retinopathia (8,3%), a nagyfokú myopia (8,3%), a rhegmatogen retinaleválás (8,3%) és a retinitis pigmentosa (8,3%) voltak. Következtetés: Hazánkban a súlyos látásromláshoz és vaksághoz vezető hátsószegmens-betegségek előfordulási gyakorisága más, korábban RAAB-felmérést végzett országokéhoz képest alacsonyabb, az egyes kórképek gyakorisági sorrendje pedig a fejlett országokéhoz hasonló. Az öregkori maculadegeneratiós, glaucomás, cukorbeteg és patológiás myop páciensek folyamatosan növekvő száma miatt javítani kellene a szemészeti ellátás hozzáférhetőségén és modernizálni a finanszírozását. Orv Hetil. 2022; 163(16): 624–630.

Summary. Introduction: Posterior segment diseases are the most common causes of blindness and visual impairment in developed countries among people aged 50 years and older in Hungary. Objective: The purpose of this study was to estimate the prevalence of visual impairment and blindness caused by posterior segment diseases in the population aged 50 years and older in Hungary. Method: 105 census enumeration units were randomly selected with a probability proportional to size by the Hungarian Central Statistical Office. The standardised Rapid Assessment of Avoidable Blindness (RAAB) method was used. Participants underwent eye examination with a direct ophthalmoscope. Participants underwent visual acuity testing with a Snellen tumbling E-chart with or without a pinhole. Dilated fundus examination was performed in diabetic participants using an indirect binocular ophthalmoscope. Results: In total, 3523 (95.9%) out of 3675 eligible people were examined, of whom the prevalence of bilateral blindness and severe visual impairment was 0.7% and 0.2%, respectively. The most common causes of visual impairment caused by posterior segment diseases were age-related macular degeneration (1.419%), glaucoma (0.397%), diabetic retinopathy (0.341%) and rhegmatogenous retinal detachment (0.198%). The most common causes of blindness caused by posterior segment diseases were age-related macular degeneration (37.5%), glaucoma (16.7%), diabetic retinopathy (8.3%), high myopia (8.3%), rhegmatogenous retinal detachment (8.3%) and retinitis pigmentosa (8.3%). Conclusion: Prevalence of severe visual impairment and blindness caused by posterior segment diseases was lower compared to results of RAAB surveys in other countries. The frequency order of different posterior segment diseases was in line with developed countries. Availability of eye care should be improved and financing should be modernized due to the continuously increasing number of patients with age-related macular degeneration, glaucoma, diabetes and pathologic myopia. Orv Hetil. 2022; 163(16): 624–630.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Tóth
,
Dorottya Szabó
,
Gábor László Sándor
,
Anita Pék
,
Irén Szalai
,
Regina Lukács
,
Georgina Zsófia Tóth
,
András Papp
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Hans Limburg
, and
János Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak az 50 éves vagy idősebb korú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a cukorbetegség és a retinopathia diabetica (RD) prevalenciájának meghatározása, illetve a cukorbetegek szemészeti ellátása lefedettségének vizsgálata hazánk különböző részein. Módszer: Százöt lakókörzetben, összesen 3675, 50 éves vagy idősebb korú személyt vontunk be a vizsgálatba. A standardizált rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) + diabetic retinopathy module (DRM) segítségével vizsgáltuk a résztvevőket, majd a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország közötti különbségeket. Eredmények: A cukorbetegség prevalenciája Kelet-Magyarországon (20,9%) magasabb volt, mint Nyugat- (19,5%) és Közép-Magyarországon (19,5%). Az RD prevalenciája Nyugat-Magyarországon (24,1%) magasabb volt, mint Közép- (17,8%) és Kelet-Magyarországon (19,6%). A közép-magyarországi résztvevők között volt a legkisebb azon páciensek aránya (19,1%), akik még sohasem vettek részt szemfenékvizsgálaton. Következtetések: A cukorbetegség szemészeti szövődményei gyakoriságának csökkentése céljából fontos lenne a szemészeti alapellátás – főleg vidéki településeken való – megerősítése, vagy szemészeti telemedicinális országos szűrés bevezetése és végzése. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 362–367.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mónika Fekete
,
Judit Pákó
,
Gergő Szőllősi
,
Krisztina Tóth
,
Mónika Szabó
,
Dorottya Horváth
, and
János Tamás Varga

Absztrakt:

Bevezetés: COPD-ben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki a gyulladásos citokinek termelődése, valamint a beszűkült étrend miatt. Célkitűzés: A COPD-s betegek tápláltsági állapotának kombinált rizikószűrése, a testtömeg rendellenességének és kapcsolatának vizsgálata a légzőszervi és funkcionális paraméterekkel, valamint e rendellenességek életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Módszer: A tápláltsági rizikó kombinált szűrését végeztük MUST (Malnutrition Universal Screening Tool) kérdőívvel és a bioelektromosimpedancia-analízis elvén működő InBody 170 géppel, valamint OMRON BF511 testösszetétel-elemző mérőkészülékkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán 2019. január 1. és december 31. között, 40 év feletti COPD-s betegek körében. Eredmények: A betegek medián életkora 66 (IQR 61–72) év, a medián BMI 24,5 (IQR 19,1–29,7) kg/m² volt; a 110 COPD-s beteg közül 32% (n = 35) alultáplált volt, és 45% (n = 49) akaratlanul fogyott az előző évben. Az alultáplált betegek gyengébb tüdőfunkcióval rendelkeztek (FEV1ref%: 36 [IQR 29–49]), mint a normál súlyú (FEV1ref%: 46 [IQR 35–52]) vagy túlsúllyal rendelkező (FEV1ref%: 46 [IQR 39–57]) betegek, életminőségük szignifikánsan gyengébb volt (65,63 vs. 56,59 vs. 47,23; p = 0,045). Szignifikáns korrelációt találtunk a BMI – FEV1ref% (ρ = 0,26; p = 0,007) és a BMI – exacerbatiók száma között (ρ = 0,37; p = 0,008). Következtetés: Megállapítottuk, hogy az alultáplált COPD-s betegek gyengébb tüdőfunkcióval és rosszabb életminőséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy a kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt COPD-s betegeknél javasoljuk a tápláltsági állapot rizikójának kombinált szűrését és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatát. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1711–1719.

Open access

Terhességhez kapcsolódó szemészeti változások és a szülésvezetés módjának szemészeti kérdései

Pregnancy-related ocular changes and the choice of delivery mode in the presence of ophthalmological diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecilia Czakó
,
Illés Kovács
,
Gábor László Sándor
,
Mónika Ecsedy
,
Dorottya Szabó
,
Dávid Szécsi
,
Júlia Benkovics
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. A terhesség során a szervezet hormonrendszerében jelentős változások mennek végbe, melyek a magzat optimális anatómiai és élettani fejlődését, valamint a várandósság terminusig történő kihordását biztosítják. Ezen hatások sokszor a reproduktív szervrendszeren kívül más szerveket is érinthetnek, így a szemet és a szem függelékeit. A szemészeti változások élettani és kóros eltérésekben nyilvánulhatnak meg, melyek a legtöbbször átmenetiek és ártalmatlanok, bizonyos esetben azonban terápiás beavatkozást igényelhetnek, vagy súlyos háttérbetegség kórjelzői lehetnek. Közleményünkben áttekintjük a terhességhez kapcsolódó leggyakoribb fiziológiás szemészeti változásokat és egyéb patológiás szemészeti kórképeket, melyek a várandósság alatti megváltozott hormonális, immunológiai és metabolikus hatásokra kialakulhatnak, progrediálhatnak vagy fellángolhatnak. Ezenkívül ismertetjük a szülésvezetés módjának szemészeti indikációból történő eldöntésének vonatkozásait és a szülés kapcsán előforduló szemészeti szövődményeket. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Summary. During pregnancy, significant changes occur in the endocrine system that ensure the appropriate anatomical and physiological development of the foetus as well as smooth delivery at term. Apart from the reproductive system, these effects can affect other organs such as the eye and ocular adnexa. Ophthalmic changes can manifest in physiological and pathological abnormalities, most of which are transient and harmless; however, some cases may require therapeutic intervention or may be indicative of severe underlying disease. Our review focuses on the most common physiological ophthalmic changes associated with pregnancy and other pathological ophthalmic diseases that may develop, progress or exacerbate due to altered hormonal, immunological and metabolic effects during gestation. Furthermore, aspects of deciding the delivery mode from an ophthalmic indication, along with ocular complications related to childbirth, are described. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Open access

Congenitalis aniridia – egy spektrumbetegség magyarországi adatai

Congenital aniridia – Hungarian data of a spectrum disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Náray
,
Mária Csidey
,
Klaudia Kéki-Kovács
,
Orsolya Németh
,
Krisztina Knézy
,
Mária Bausz
,
Andrea Szigeti
,
Anita Csorba
,
Kitti Kormányos
,
Dorottya Szabó
,
Tanja Stachon
,
Marta Corton
,
Kálmán Tory
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Erika Maka
, and
Nóra Szentmáry

Bevezetés: A congenitalis aniridia ritka betegség, melynek fő jellemzője a szivárványhártya teljes vagy részleges hiánya, azonban a szem összes struktúrájában jelen lehetnek elváltozások. Célkitűzés: Társuló szembetegségek előfordulásának meghatározása congenitalis aniridiában, egy magyarországi centrum betegeinek vizsgálatával. Betegek és módszerek: Munkánkba a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2005. október és 2022. május között aniridia diagnózisával vizsgált betegeket válogattunk be. A betegek anamnézisfelvételét követően részletes szemészeti vizsgálatot végeztünk. Eredmények: Az adatbázisban talált 82 betegből 33 jelent meg vizsgálaton (életkor: 25,69 ± 17,49 [5–59] év, 17 nő [51,51%]), és 65 szemet vizsgáltunk. Nystagmust 23 beteg 45 szemén (69,23%) találtunk, a vizsgált betegek korrigálatlan távoli látóélessége 0,14 ± 0,128 (0,9 logMAR; 0,63–0,005) volt. Az aniridiához társult keratopathia 8 szem (12,3%) esetén Grade 0., 10 szem (15,38%) esetén Grade 1., 16 szem (24,62%) esetén Grade 2., 4 szem (6,15%) esetén Grade 3. és 25 szem (38,46%) esetén Grade 4. volt. 15 beteg 30 szeme (46,15%) esetén találtunk szekunder glaucomát, 3 beteg 6 szemét (9,2%) glaucomagyanúsnak ítéltük meg. 8 szem (12,3%) esetén a lencse tiszta volt, 44 szem (67,69%) esetén találtunk szürke hályogot, melyből 22 (33,84%) elülső kérgi polaris szürke hályog volt. 13 szem (20%) volt pseudophakiás (PCL), és 7 szem (10,77%) esetén találtunk lencsediszlokációt vagy zonulainsufficientiát. Maculahypoplasia 3 beteg 6 szeme (4,6%) esetén, papillafejlődési rendellenesség 1 beteg 2 szeme (3,03%) esetén volt igazolható. Következtetés: A congenitalis aniridia szemészeti jelei az aniridiához társult keratopathia, másodlagos zöld hályog, szürke hályog, macula- és opticushypoplasia. A szemészeti eltérések ellátásához és gondozásához a különféle szemészeti szakterületek rendszeres, gondos együttműködése szükséges. Orv Hetil. 2023; 164(4): 148–155.

Open access